Hatharom / Blog / Bejegyzések
Libatömés kipipálva - disznóvágás következik
Nem akarom a nagyképű fradisták sztereotípiáját erősíteni, de túlzás nélkül állítható, hogy a szezon...

Nem akarom a nagyképű fradisták sztereotípiáját erősíteni, de túlzás nélkül állítható, hogy a szezon legsimább győzelmét arattuk szombat este. Valahogy az volt az érzésem, hogy a fiúknak nem is kellett 100%-ot kiadni magukból, takaréklángon élve is hozták a kötelezőt. Az MTK csapata ugyanis nem kényszerítette őket a teljesítményük maximalizálására. Nem az történt, mint múlt héten. Akkor  ugyan az első félidőben is jobban játszottunk, mint a Győr. Mégis ők szerezték meg a vezetést, vagyis rá lettünk kényszerítve energiáink végső mozgósítására, arra, hogy teljesítményünkre rátegyünk még egy lapáttal. Az MTK ellen nem történt semmi ilyesmi, gyakorlatilag váratlan fordulatok és különösebb izgalmak nélkül, egyhangúan ment le a meccs. Több ilyen unalmas győzelmet! 

 

 

Nincs is ebben semmi meglepő, a játékoskeretünk jóval erősebb, mint a néhány villamosmegállóval odébb székelő ősi riválisunké. Ráadásul amíg ők gyengültek a nyáron (Tischler, Nikházi, Zsidai, Vadnai, Wolfe vidékre igazoltak, Csiki pedig sérült) mi jelentősen erősödtünk, nem csak a nyáron, hanem az elmúlt egy hétben is. (Róluk később.) A kék-fehérek hozzáállására persze nem lehet panasz, hajtottak becsülettel, helyenként szép, tapsot érdemlő akciókat is vezettek, pont, mint egy szimpatikus kiscsapat. De ennyi, és nem több. 

 

Ami pedig minket illet, nos, bár 4 forduló már lement a bajnokságból, egyik produkciónkra sem tudok úgy istenigazából rácsettinteni, hogy igen, ez már valami, ezzel a játékkal bajnokok leszünk. Az igazi erőfelmérőn, a Videoton ellen ráadásul csúfos kudarcot vallottunk.  Vagy csak én lettem túl finnyás? 

 

Két nagy pozitívum mindenesetre akad. Az egyik a mutatott játékunk és játékosaink javuló tendenciája. Az első két forduló után elég borúsan láttam a helyzetet, azóta viszont már tényleg csináltunk olyat, ami a Ferencvároshoz méltó. Összeszokóban a csapat, külön ki kell emelni Holman Dávid egyre érettebb, magabiztosabb játékát. A fehérváriak elleni vesztes meccs után még azon keseregtem, hogy nincs igazi irányítónk, és hogy Holman is kevés ehhez egyelőre. Nos, örömmel jelenthetem ki, tévedtem! Bámulatos a fejlődés üteme, öröm nézni a játékát. Egy kicsit Somáliára emlékeztet, egy évvvel ezelőtt még sokan leírták őt is, azóta viszont alapember, közönségkedvenc. Dávid, ha így folytatja, csapatunk vezéregyénisége lehet. Saját nevelésű játékosként! Igazi fradista harcos. Ezt a statisztikái is alátámasztják. Az InStat szerint ő nyerte meg a legtöbb párharcot a szombat esti meccsen, 81%-os ez a mutatója. (Szám szerint is ő az első, de Jovanoviccsal holtversenyben - mindketten 13-szor gyűrték le sikeresen ellenfelüket.) Vagyis a látszat csal, törékeny testalkatát hatalmas küzdőszellemmel kompenzálja, nem csak a kreativitása miatt érdemel figyelmet.

 

Ha már a saját nevelésű játékosokról van szó, muszáj megemlíteni Jovát is! Sokan becsmérelték őt indokolatlanul a szezon előtt. Csattanós választ adott az őt kritizálóknak azzal, hogy meccsről meccsre óriási bravúrokat mutat be. Csak így tovább, Levi!

 

A másik nagy pozitívum az, hogy tudtunk igazolni a lyukas posztokra. Adams a szezon eddigi pozitív meglepetése Holman mellett. Két fontos meccset hozott le hiba nélkül a trinidadi védő, a jelek szerint gyorsan beilleszkedett. És akkor még nem beszéltünk Gersonról, az osztrák bajnokság egyik legjobb védőjéről!  

 

Egyelőre viszont Jenner játéka egy kicsit csalódás. A legutóbbi meccsünkön is elhalványult Holman sziporkázásai mellett. Moniz a meccs utáni nyilatkozatában azt rótta fel hibájának, hogy nem jött vissza eléggé mélyen a labdákért. Szerintem a gyengébb teljesítményének inkább két oka van. Egyrészt az ellenfelek jobban figyelnek rá, akár több embert is ráállítanak, többet szabálytalakodnak ellene stb. Másrészt Jenner a másik oldalon, a bal szélen, ún. tükörszélsőként, befelé cselezve veszélyesebb lenne, mint a jobbszélen, vonalszélsőként. Somália felépülésével talán erre is sor kerül. 

Így állunk most, a 4. forduló után, dobogóesélyesként. Hétvégén következik egy újabb, Videotonhoz hasonló komolyságú erőfelmérő. Mi mással is lehetnénk elégedettek, mint egy újabb győzelemmel?

 

Ha tetszett a cikk,kövess minket Facebookon is,ITT!