A világelső Novak Djokovics vasárnap harmadik párizsi Masters-győzelmét húzta be, miután a döntőben lemészárolta a világ egyik, ha nem a legjobb adogatójának számító kanadai Milos Raonicot. Azóta arra is fény derült, hogy a szerb világklasszis minek köszönhetően fogadott ennyire magas színvonalon.

Azt jól tudjuk, hogy Djokovics a világ egyik legjobb fogadójátékosa, hatalmas nyomást tud helyezni az ellenfeleire, viszont a nagy szervás játékosok ellen nem kifejezetten szeret játszani - persze ki szeret? -, hiszen a 230 km/óra körüli adogatások még rajta is ki tudnak fogni. Vasárnap a párizsi döntőben viszont elképesztően hatékonyan returnözött a 196 centis Raonic ellen. A kanadai 66 százalékban beütötte az első szerváit, azonban csak 65 százalékban tudta megnyerni mögötte a pontokat, ami a szezonátlagánál közel 20 százalékkal (!) gyengébb. A második szervák mögött természetesen még gyengébben teljesített, csupán 37 százalékban lett övé a labdamenet. Djokovics összesen háromszor brékelte, miközben például Roger Federernek a negyeddöntőben egyszer sem jött össze...

A korábbi meccseiken egyébként rendre a szerb győzött, idén Párizs előtt kétszer meccseltek, Rómában és a Roland Garroson is komoly fejtörést okozott Djokovicsnak a nagy szervák, pedig akkor salakon játszottak. Az oddsmesterek a vasárnapi döntőben 21,5 körül húzták meg a határt, a korábbi mérkőzéseik alapján adta magát az over, illetve a tie-breakre való fogadás. Mint utólag kiderült rendesen mellélőttek a bukik, ugyanis csupán 17 játék született (6:2, 6:3). De van rá magyarázat, hogy miért volt ennyire sima találkozó.

Nole a párizsi viadal utolsó napjaiban együtt edzett gyerekkori barátjával, Bojan Bozoviccsal. Gondolom ezzel még sokak számára nincs meg a megfejtés. Bozovicsról azt kell tudni, hogy junior korában hatalmas tehetségnek számított, többek között Djokoviccsal párosban is nyertek tornákat. A sérülések miatt azonban már a profi pályafutása előtt fel kellett hagynia a versenyszerű teniszezéssel. Jelenleg egy akadémiát működtet Svájcban. Az érdekesség vele kapcsolatban, hogy ugyanolyan langaléta srác, mint Raonic, így a kanadaihoz hasonlóan, ő is a nagy szervák szerelmese. Adta magát Djokovicsnak, hogy ellene gyakorolja a fogadást...

Persze a délszlávtól kellett egy zseniális játék is mellé, de az biztos, hogy fantasztikusan olvasta Rao szerváit, és rendre labdamenetet tudott kialakítani, ami a darabos mozgású juharlevesles tehetségnek nyilán nem ízlett...

Djokovics esetében tehát nem húzhatjuk nyugodt szívvel az overt akkor sem, ha egy nagy szervással találkozik.