Forma-1

Hogyan érte utol a McLaren és a Ferrari a Red Bullt?

  • Kele János

Most augusztus vége van, és bár a Red Bull mind az egyéni-, mind a csapat-világbajnoki tabellát fölényesen vezeti, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az osztrákok június óta képtelenek voltak futamot nyerni. Silverstone-ban a Ferrari, a Nürburgringen és Mogyoródon pedig a McLaren tréfálta meg őket, és az említett futamokat látva azt kell mondjam, az lett volna az igazán nagy meglepetés, ha Sebastian Vettel, vagy Mark Webber képes birokra kelni a győzelemért az egyre erősebb riválisokkal szemben.

Alonso még hisz a bajnoki címben
Valami tehát történt. Valami, aminek az lett a következménye, hogy a szezon kezdete óta utolérhetetlen Red Bull a versenyeken nemhogy sebezhető lett, de hátrányba is került a közvetlen riválisokkal szemben - ezt pedig csak még érdekesebbé és misztikussá teszi a tény, hogy időmérőn továbbra is veretlenek a Milton Keynes-i székhelyű csapat négykerekűi.

Mogyoródon már az a csúfság is megesett a Red Bullal, hogy kénytelen volt elhasználni egyet a négy lehetőségéből, amikor éjszakai is ügyködhetnek az autón - úgy gondolták ugyanis a pénteki szabadedzéseket követően, hogy az autó egyszerűen nem elég jó és gyors ahhoz, hogy a szombati időmérőn, és a két nappal későbbi futamon felvegye a versenyt a riválisokkal. A laikus szemlélők számára kissé pánikszerűnek tűnő munkának félig-meddig meg is lett az eredménye: szombaton Vettel pole pozíciót ünnepelhetett, vasárnap pedig a kaotikus körülmények ellenére is másodikként intették le.

A kiszivárgott hírek arról szóltak, hogy az éjszakai javítás során igen mélyreható változtatásokat eszközöltek a szerelők és mérnökök: módosítottak többek között a hátsó felfüggesztésen és a karosszérián is - mit mondjak, nem alhattak sokat azon az éjszakán…

A Red Bullnál uralkodó hangulatot nagyszerűen jellemzi, hogy már a Hungaroringen módosították azt az új fejlesztésű első szárnyat, amit egy héttel korábban, a Nürburgringen vetettek be először - nem túl nagy sikerrel ugyebár. Az új konfigurációval az volt a mérnökök célja, hogy a Red Bullt gumibarátabbá tegyék kicsit, hiszen a tapasztalatok azt mutatták, mind fogy az előny gumifogyasztási szempontból. Hogy ez miért érdekes? Tudni kell, hogy a Red Bull már az évad kezdetén sem állt túlzottan jól versenytempót illetően, a versenyek javarészét azzal az egyszerű taktikai húzással nyerte Vettel, hogy abroncsokat kevéssé fogyasztó autóján sokáig kint tudott maradni, és minden ellenséges taktikai húzásra volt ideje reagálni.

Ez a taktika mondott csődöt csúfosan a Nürburgringen, és a Hungaroringen is - a Red Bull vezető mérnökei tehát pontosan látták, lépni kell annak érdekében, hogy a csapat visszaszerezze stratégiai előnyét a futamok során. Egyértelmű tehát (és a fentebb leírtakból következik), hogy jelen pillanatban a Red Bull fejlesztéseinek célja inkább probléma-megoldás, mintsem előre való menekülés…

Persze az is egyértelmű, hogy nem a Red Bull autói kezdtek hirtelen nagyon pazarlóan bánni a gumikkal, hanem az ellenfelek léptek előre egyet, vagy talán kettőt is ezen a területen.

Nehéz nem észrevenni például, hogy a Ferrari az utóbbi lassan két hónapban több, mint egy másodpercet gyorsult a Red Bullhoz képest - elsősorban annak köszönhetően, hogy egy átfogó fejlesztési csomaggal léptek színre. Változott a hátsó felfüggesztésük, átalakították a karosszéria hátsó részét, a kipufogón is módosítottak annak érdekében, hogy a fúvott diffúzoruk hatékonyabban működjön. Az újítások Silverstone-ban debütáltak, nagy sikerrel, azóta pedig új első és hátsó szárnyak is kerültek a maranellói gépekre, tovább szűkítve az ollót a Red Bull és az olaszok között.

Egyes szakértők úgy vélik, a Magyarországon bemutatott új hátsó szárnyat már az őszi sorsfordító Nagydíjak jegyében próbálgatta a Scuderia - az olaszok ugyanis úgy vélik, Monzában és Spában jöhet el az ő idejük, sokat nyerhetnek ezeken a pályákon a Red Bullhoz képest. Alonso maga is úgy nyilatkozott, hogy Monzára nagyon készül a csapat, a kissé nyögvenyelősebb évkezdet miatt szeretnék hazai győzelemmel megörvendeztetni a tifosit, ráadásként minél jobban kihasználni, hogy a Red Bullnak egyáltalán nem fekszik a monzai aszfaltcsík. Tavaly egészen jól összejött nekik ez a módosított F-csatornával és a hátsó szárnnyal, úgyhogy nem sok kétség marad afelől, idén is a Ferrari lesz az első számú erő Olaszországban.

Mi az az engine mapping?

Az engine mapping a motorelektronika előre beállított vezérlési “térképe”. Mint minden motornak, az F1-motornak is előre beállított értékei vannak. Például 17000-es fordulaton, padlógáznál, 30 fokos külső hőmérsékletnél, 60%-os páratartalomnál a mapping kiad egy gyújtási időt és benzinmennyiséget - és még megannyi paramétert ezeken felül.
Habár az utóbbi két futamot megnyerő McLaren is sokat dolgozott az autóján az elmúlt két hónapban, s ennek látható jele is vannak (légbeömlők illetve szárnyak), az igazán nagy sebességnövekedést hozó újítások mélyebben keresendőek. A wokingi csapat fejlesztései révén javult az autó egyensúlya, a fúvott diffúzoruk hatékonyabbá vált, mind motorbeállítások terén, mind pedig önmagában. Mivel az engine mappingnek Silverstone óta meg kell egyeznie a versenyen és az időmérőn (nem lehet speciálisan időmérőre hangolni a motorokat), a részfeladat jelentősége megnövekedett, az itt talált tizedmásodpercekkel pedig rengeteget nyert a McLaren - például több leszorítóerőt az autó hátuljánál és nagyfokú stabilitást.

Mégis, a fentiek ellenére, nem fogadnék arra, hogy Vettelt bárki megszorítaná már idén a világbajnokságban. Ahhoz ugyanis a fejlesztéseknél jóval többre lenne szükség, kevésbé egzakt és még egzaktabb dolgokra egyaránt. De ez már egy másik bejegyzés témája lesz…