Heti Hatos

1. Teljesítettük a kötelező feladatokat az Európa Ligában

A második számú európai kupasorozat selejtezőjébe a Ferencvárosnak és a Paksnak kellett az első körben bekapcsolódnia, és mindkét zöld-fehér együttes teljesítette, amit elvártunk tőlük. Kettős győzelmeket, magabiztos továbbjutásokat láthattunk - volna, ha valaki közvetíti a mérkőzéseket, de most nem ez a fontos. Csak emlékeztetőül: az odavágókon a Fradi az Albert Stadionban 3-0-ra, a Paks Andorrában 1-0-ra győzte le ellenfelét. Balszerencsés esetben mindkét csapat bajba kerülhetett volna a visszavágón, de nem így lett. Az FTC a hosszú utazás és a jereváni hőség ellenére is magabiztos tudott maradni, és idegenben is győzött, az Atomváros csapata pedig - bár nem saját stadionjában játszott - a szurkolók által elvárt fölényes eredményt produkálta. Azt Prukner László és Kis Károly is tudja, hogy a következő - csütörtökön esedékes - fordulóban a két norvég ellenféllel szemben többre lesz szükség, és ők ezekre a meccsekre készülnek is keményen, de mi ma még ráérünk annak örülni, hogy az első lépést megtették az EL főtáblája felé.

2. A feljutásért küzdhetünk a Davis Kupában

Kiélezett csatában legyőzük Fehéroroszországot az Euro-afrikai zóna II. csoportjának második fordulós összecsapásán, és készülhetünk a brit válogatott ellen. A tét a feljutás a zóna I. csoportjába, ahol 2000 óta nem jártunk. Pedig...

Volt egyszer egy generációnk, akik - Noszály Sándor és Krocskó József vezetésével - kétszer is megjárták a Világcsoportot. Az 1996-os kiesés óta viszont jártunk a zónánk harmadik szintjén is, így az elmúlt években olykor az is sikerélménynek számított, hogy megtarhattuk a helyünket a II. csoportban. Ezúttal jó lenne előrelépni, noha nem mi vagyunk az esélyesek. Egyrészt ellenünk szól, hogy ha Andy Murray nem sérül meg vagy nem nyeri meg a US Opent, akkor valószínűleg játszani fog ellenünk - nem biztos, hogy merő hazafiasságból, mint inkább azért, mert a londoni olimpiai induláshoz köteles két ilyen tornán részt venni -, másrészt valószínű, hogy Glasgowban, a britek Luxemburg elleni győzelmének helyszínén, kemény borításon kell megmérkőznünk velük. De a reményt ne adjuk fel, szeptember közepén is szurkoljunk a magyar válogatottnak!

3. Budapestre jön az AS Roma

A 100 éves Vasas igyekszik méltó módon megünnepelni a jeles évfordulót, és természetesen egy futballklub esetében egy ilyen ünnepségsorozat csúcspontját egy születésnapi mérkőzés jelenti. Ehhez sikerült méltó partnert találni az angyalföldi együttesnek, hiszen a háromszoros olasz bajnok, és jelenleg is a Serie A élmezőnyéhez tartozó AS Romával mérkőznek meg augusztus 3-án a Puskás Ferenc Stadionban. Tottiék a megállapodás szerint a legerősebb összeállításukban futnak majd ki a pályára, és ha a következő hetekben a Farkasok tervei szerint alakulnak a dolgok, akkor még nagyobb neveket is láthatunk, mint akik eddig alkották a csapat keretét. A Romát lassacskán átvevő amerikai befektetőknek köszönhetően ugyanis - például - a Barcelonából Bojan Krkicet, az Ajaxból pedig Maarten Stekelenburgot szeretnék leigazolni. A jegyek már kaphatók a mérkőzésre, ami remélhetőleg jó szórakozást nyújt majd Vasas- és nem Vasas-szurkolóknak egyaránt.

4. Elkezdődött a futballidény

A Szuperkupa-mérkőzéssel ugyan kicsivel korábban, mint az más országokban szokás, de elkezdődött az idény kis hazánkban. Persze, erre nálunk szükség van, hiszen a téli szünet általában hosszabb, mint a nyári, köszönhetően az időjárásnak és a pályák rossz állapotának. Az illetékesek tettek már ígéretet arra, hogy utóbbin megpróbálnak segíteni, ha már előbbibe nincs beleszólásuk. Reméljük, hogy ezek az ígéretek meg is valósulnak, addig pedig gondoljunk arra, hogy a nemzetközi selejtezők miatt kifejezetten előnyös is lehet, hogy csapataink tétmérkőzéseket játszanak, így felpörögve állhatnak ki a messziről jött ellenfelekkel szemben.

5. Kiestek a németek a női vb-n

Nem, még véletlenül sem szurkolok Németország ellen, de szerintem jót tesz a női focinak, hogy nem ők lesznek a világbajnokok. Az eddigi öt tornából ugyanis kettőt megnyertek, ráadásul a legutóbbi kettőt, azaz sorozatban háromszor győzedelmeskedhettek volna. Ez természetesen nagyon szépen hangzik, és annak például örülök, hogy vízilabdában háromszoros olimpiai bajnoki címvédők vagyunk, de az egy jóval nagyobb múltra visszatekintő sportág, és egy ilyen fiatal szakágnak, mint a női labdarúgás még igenis nagy szüksége van arra, hogy ne legyen egyeduralkodója. Ez ugyanis egyelőre sokkal inkább elveheti a félamatőr, amatőr kihívók kedvét, mint lelkesítheti őket. Persze, ugyanebből kiindulva az is jó lenne, ha nem a szintén kétszeres győztes, ráadásul háromszoros olimpiai bajnok Egyesült Államok nyerne, hiszen jelenleg ők tűnnek a legesélyesebbeknek. Ezért egy picit mostantól egyszerre szorítok Franciaországért, Svédországért és Japánért. Az ázsiaiak amúgy is szimpatikusan küzdöttek a németek ellen...

6. Alonso nyerte a Brit Nagydíjat

Megmenekült a világbajnokság? Új kihívója akadt Vettelnek? Megdőlt a Red Bull uralma? Nem hiszem. Főleg annak tükrében nem, hogy a Ferrari hétvégi menetelésében óriási szerepe volt az FIA új korlátozásainak, amiket aztán a futam után azonnal vissza is vontak. Ettől függetlenül - ha már a női foci kapcsán ez előkerült - szükség van arra, hogy azt lássuk, van esélyük a kihívóknak, noha már így is eldőlt az idei vb. Ami pedig az FIA (le)szereplését illeti: helyet követelhetne magának a Heti Hármasban, de ott is bőven van választék. Én magam nem értem, hogy egy nyíltnak nevezett technikai sportban mi szükség van az ilyen durva beavatkozásokra addig, amíg a csapatok megoldásai nem élet- és balesetveszélyesek. Szerintem a Forma-1 egyik leglényegesebb tulajdonsága lenne, hogy előreviszi a technikai fejlődést, hiszen az istállók a leghatékonyabb, legolcsóbb, legjobb megoldásokra törekednek. Az egyetlen dolog, amivel egyetértenék, ha a környezetbarát technológiák felé terelnék őket, hiszen azt már látjuk, hogy ott volna mit fejlődnünk.

Heti Hármas

1. Elég nehezen indul be a Copa

Az csak egy dolog, hogy eddig sok volt a döntetlen és kevés a gól a dél-amerikai kontinenstornán. A gond az, hogy ez nem a fantasztikusan teljesítő védőkön és kapusokon, hanem a gyengén játszó támadókon múlik. Elsősorban a két nagyágyú, Argentína és Brazília eddigi szereplése volt csalódást keltő (noha Messiék épp hétfő este indultak be, és a Barcelona sztárja szerint más lesz a folytatás, mint az eddigiek). A brazil sztárcsemetékről túlságosan messziről süt az elkényeztetettség. Egyelőre Pelé, Zico, Ronaldo, Roberto Carlos vagy épp Ronaldinho cipőjét se nagyon pucolhatnák ki, hiszen gyakorlatilag semmit nem tettek le az asztalra, mégis flegmáskodnak, pökhendiek, a hajukkal foglalkoznak a játék helyett. Nem akarok vészmadár lenni, de ha például Neymar nem változtat sürgősen a hozzállásán, biztos vagyok benne, hogy semmi nem lesz belőle. Szép cseleket csinál, meg biztos aranyos is, de az alázat teljességgel hiányzik belőle, márpedig anélkül legfeljebb csak a brazil bajnokságban lehet megélni, Európában biztos nem. Ami pedig az argentinokat illeti, Messitől várják a csodát, csak épp eddig elfelejtették a posztján játszatni. Akármennyire jó játékos is, neki sem mindig mindegy, hogy a kezdőkörben vagy az ellenfél kapujától 20-30 méterre kapja meg a labdát, és tőle sem várható el, hogy minden alkalommal egyedül masírozzon keresztül egész - csak rá vadászó - csapatokon. Costa Rica ellen úgy tűnt, erre rájött az argentin szakmai stáb is, most már csak abban bízzunk, hogy Mano Menezes is rendet tud tenni a brazil fejekben! Jót tenne a tornának.

2. Minden napra egy bukás a Touron

A francia kerékpáros körverseny első kilenc szakaszán csak úgy hemzsegtek a bukások. Rögtön a viadal elején emiatt került hátrányba a legfőbb esélyesnek tartott Alberto Contador, majd több - ha nem is összetettben, de részsikereket tekintve - favorit is feladta a Tourt különböző súlyos sérülések miatt. Kulcscsont- és combcsontörések, térdsérülések és hasonlók tizedelték meg a mezőnyt. Bármilyen szörnyűnek is tűnnek az események, eddig szerencsére mindenki életben van, és a statisztikák szerint ez eddig az elmúlt 15 évben csak az ötödik legjobban rostáló Tour de France. Ugyanis alig több mint a mezőny 9 százaléka adta fel a 10. szakasz előtt, miközben ugyanez a mutató 2007-ben 9,52, 1997-ben 9,6, 2003-ban 13,13, 1998-ban pedig 15,15 (!) százalék volt. Az adatok alapján igazuk van a statisztikusoknak, de minden egyes sérülésért kár, és az olyan ostoba balesetek, mint Juan Antonio Flecha és Johnny Hoogerland elütése egy siető tévés kocsi által több mint bosszantóak...

3. Kiestek a németek a női vb-n

Nem, nem lettem német szurkoló azóta, hogy a heti pozitívumok között leírtam ugyanezt a pontot, de szeretném megemlíteni, hogy látok negatívumokat is Németország negyeddöntős vereségében. Igaz, ezeket elsősorban rövid távon. Valószínű ugyanis, hogy a fantasztikusan induló tornának befellegzett. A nyitómérkőzésen nézőcsúcsok dőltek meg a helyszínen és a televíziók előtt is, és ugyanezt várhattuk volna el a döntőtől is, ha a házigazdák eljutnak odáig. Már biztos, hogy nem fognak. Ehelyett azzal kénytelenek foglalkozni, hogy a szövetségi kapitány volt a hibás vagy sem. De azért remélem, hogy a stadionok a hátralévő mérkőzéseken sem fognak kongani az ürességtől.