Amikor tavaly december másodikán Kijevben elkészítették, egészen pontosan kisorsolták az Európa-bajnokság csoportjait, a B jelű kvartett képviselői, ha nem is kaptak a szívükhöz, de leizzadtak. Hollandia, Dánia, Németország, Portugália. Szenzációs négyes - a kívülállók számára. Első ránézésre - meg másodikra is - az Oranje és a Nationalelf a favorit, az sem lenne meglepetés, ha a döntőig menetelnének, ám a Cristiano Ronaldót és még néhány sztárt a soraiban tudó portugál válogatott, valamint a rendkívül masszív, célfutballt játszó, meglepetésre mindig képes dánok belerondíthatnak a két nagyágyú elképzeléseibe. De hát ezért is szép a futball. Aki a halálcsoportot túléli, olyan nagyot már nem bukhat, sőt, az lenne furcsa, ha nem jutna el az aranymeccsig.

HOLLANDIA
Területe: 41.526 négyzetkilométer
Népesség: 16.5 millió
Főváros: Amszterdam és Hága
Labdarúgó szövetség alapítási éve: 1889
FIFA-világranglista helyezés: 4.
Mezszín: narancssárga
Út az Eb-ig: Az E-csoport győzteseként jutott ki az Eb-re.
Korábbi Eb-részvétel: 8
Legnagyobb siker: Európa-bajnok (1988), Eb-bronzérmes (1976), világbajnoki ezüstérmes (1974, 1978, 2010)
Szövetségi kapitány: Bert van Marwijk (2008 júliusától)
Meghatározó játékosok: Robin van Persie (Arsenal), Arjen Robben (Bayern München), Rafael van der Vaart (Tottenham Hotspur), Wesley Sneijder (Internazionale) Klaas-Jan Huntelaar (Schalke 04), Ibrahim Afellay (FC Barcelona), Mark van Bommel (AC Milan), Dirk Kuijt (Liverpool FC)

Az örök vesztes. Kissé finomítva az iménti megállapítást, Hollandia három vb-döntőt bukott el, az 1974-es és az 1978-as után legutóbb két évvel ezelőtt, Dél-Afrikában kapott ki az utolsó, legfontosabb mérkőzésen. S bár a narancsmezesek az Európa-bajnokságokon egyszer, 1988-ban a csúcsra értek, ezt leszámítva a kontinenstornák
véghajrájára sem lehetnek túl büszkék. 1976-ban a harmadik helyig jutottak, 1992-ben, 2000-ben és 2004-ben pedig szintén az elődöntőben véreztek el, ám akkor már nem rendeztek bronzmeccset. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a hollandok örök vesztesként élik meg az említett csatákat, optimista népről lévén szó, nem csak reménykednek, hanem hisznek is
abban, hogy egyszer sikerül. Most is esélyesként utaznak az Eb-re, a támadószekciójuk félelmetes, ha mondjuk a Robben, van Persie, Afellay, Huntelaar, Kuyt ötösből csak három játszik csúcsformában, nincs olyan védelem a világon, amelyik megúszná gól(ok) nélkül ellenük. De akkor sincs tragédia, ha a csatárok gyengélkednek, hiszen van der Vaart vagy Sneijder bármikor képes eldönteni a meccset. Ha tehát Bert van Marwijk szövetségi kapitány aranyban gondolkodik (nincs kétségem afelől, hogy ez a terve), akkor a védekezést kell felhoznia a másik két csapatrész
szintjére. A selejtezőket egyébként egyetlen vereséggel zárták a tulipánosok, bár annak a stockholmi meccsnek már semmi tétje nem volt. Amúgy, hasonlóan a legutóbbi vb-selejtezőkhöz, csak nyertek. És mégis...Rájuk ragadt az örök vesztes titulus. Talán most sikerül lekaparniuk magukról.

DÁNIA
Területe: 43.094 négyzetkilométer
Lakosok száma: 5,5 millió
Főváros: Koppenhága
Labdarúgó-szövetség alapítási éve: 1889
FIFA-világranglista helyezés: 9.
Mezszín: piros-fehér
Út az Eb-ig: A H csoportot megnyerve jutott ki az Eb-re.
Korábbi Eb-részvétel: 7
Legnagyobb siker: Európa-bajnok (1992), Konföderációs kupa-győztes (1995)
Szövetségi kapitány: Morten Olsen (2000 júliusa óta)
Meghatározó játékosok: Daniel Agger (FC Liverpool), Lars Jacobsen (FC Köbenhavn), William Kvist (VfB Stuttgart), Dennis Rommedahl (Bröndby), Nicklas Bendtner (Sunderland)

 

Kísért a múlt. A dánok azonban ettől nem hogy búslakodnának, kifejezetten örülnek, vagy inkább úgy fogalmaznék, nem bánják olyan nagyon, hogy a halálcsoportba kerültek. Húsz évvel ezelőtt már fényesen bizonyították, hogy a strandról is képesek Eb-aranyat nyerni. Akkor a jugoszlávokkal szemben maradtak alul a selejtezőben, ám mivel azok a háborús helyzet miatt nem vehettek részt a tornán, az UEFA riadóztatta az északiakat, akik ha már megszakították a nyári szabadságukat, úgy döntöttek, nem mennek haza üres kézzel, és az európai elit legnagyobb megrökönyödésére megnyerték a trófeát. Rég volt, de igaz volt. Olyannyira, hogy a címvédő Hollandia, majd a döntőben az aktuális világbajnok Németország is kapitulált ellenük. Most megint összekerültek! Hármuk közül egy biztosan nem éli túl a selejtezőket, de az is lehet, hogy kettőnek kell búcsúznia az egyenes kieséses szakasz előtt. A válogatottat tizenkét éve irányító Morten Olsen és néhány veretes nevű (és tudású) légióssal megtűzdelt ,,bandája" csoportgyőztesként szerzett jogot az Eb-részvételre. S hogy a dánok kapcsán a kvartett negyedik tagját, Portugáliát is megemlítsük, Bendtnerék a selejtező-csoportban éppen Ronaldóékat előzték meg. Tényleg kísért a múlt...

NÉMETORSZÁG
Területe: 357.023 négyzetkilométer
Lakosok száma: 81,8 millió
Főváros: Berlin
Labdarúgó szövetség alapítási éve: 1900
FIFA-világranglista helyezés: 3.
Mezszín: fehér-fekete-fehér
Út az Eb-ig: Az A csoport győzteseként százszázalékos teljesítménnyel jutott ki az Eb-re.
Korábbi Eb-részvétel: 10 (1960, 1964, 1968, 1972, 1988, 1992, 1996, 2004, 2008)
Legnagyobb siker: Világbajnok (1954, 1974, 1990), Európa-bajnok (1972, 1980, 1996)
Szövetségi kapitány: Joachim Löw (2006 augusztusa óta)
Meghatározó játékosok: Manuel Neuer (Bayern München), Holger Badstuber (Bayern München), Philipp Lahm (Bayern München), Per Mertesacker (Arsenal), Sami Khedira (Real Madrid), Toni Kroos (Bayern München), Thomas Müller (Bayern München), Mesut Özil (Real Madrid), Bastian Schweinsteiger (Bayern München), Mario Gomez (Bayern München), Miroslav Klose (Lazio), Lukas Podolski (1. FC Köln)
 

Sokan azt mondják, csak a spanyolokon (de leginkább a katalánokon) múlik, hogy a németek megnyerik-e az Európa-bajnokságot, vagy csak ezüstérmet szereznek. Ez persze így nagyon leegyszerűsített megfogalmazása a történetnek, bár abban van azért ráció, hogy a világ legjobb, vb és Eb címvédő válogatottjának gerincét adó Barcelona-játékosok formája meghatározó lesz. Hogy aztán a kérdésre a döntőben kapjuk-e meg a választ, és ha igen, akkor a németek ellen, azzal már lehet vitatkozni. Azzal viszont aligha, hogy a Nationalelf a futballtörténelem egyik legsikeresebb alakulata, ha nem csak a címek számát, hanem a helyezéseket is figyelembe vesszük, akkor nincs párja. Németország (NSZK) háromszor nyert világ- és Európa-bajnokságot, négyszer volt vb-ezüstérmes, háromszor Eb-második, valamint ugyanilyen számban és arányban szerzett bronzérmet. A futball azonban mégsem olyan egyszerű játék, mint ahogyan azt az egykori remek angol csatár, Gary Lineker hitte, mert bár valóban huszonketten játsszák kilencven percig, nem mindig a németek nyernek. De hogy nagy tornán legyőzni őket szinte lehetetlen, azt számtalanszor bebizonyították. Most is erre készülnek, a selejtezőket hibátlanul abszolválták (erre csak a spanyolok voltak képesek, bár, nekik kettővel kesebb meccset kellett játszaniuk), a gólkülönbségük (+27) pedig káprázatos volt, ennél jobb mutatóval (+29) csak leendő csoportellenfeleik, a hollandok zárták a kvalifikációt. A németek végső győzelmét nagyban befolyásolhatja, hogy a BL-döntőt hazai pályán elveszítő Bayern-játékosok (nyolc van belőlük a keretben) túltették-e már magukat a (számukra) kudarccal felérő vereségen. Nem szabad azonban megfeleldkezni a Bundesliga-bajnok dortmundiakról, akik ugyan feleannyian vannak, mint a müncheniek, ám sikerélményben előrébb tartanak. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a Real Madriddal bajnokságot nyert Mesut Özil, Európa kétszeres gólpasszkirályának pályafutása meredeken ível felfelé (azért nem mondom, hogy a csúcsán tart, mert még csak 23 éves), akkor máris megkérdőjeleződik a fenti kijelentés, miszerint a spanyolokon múlna a Joachim Löw által dirigált válogatott aranyérme.

PORTUGÁLIA
Területe: 92.391 négyzetkilométer
Lakosok száma: 10,6 millió
Főváros: Lisszabon
Labdarúgó szövetség alapítási éve: 1914
FIFA-világranglista helyezés: 10.
Mezszín: piros
Út az Eb-ig: A H csoport másodikjaként Bosznia-Hercegovinát pótselejtezőn legyőzve jutott ki az Eb-re.
Korábbi Eb-részvétel: 5
Legnagyobb siker: Világbajnoki bronzérmes (1966), Európa-bajnoki ezüstérmes (2004)
Szövetségi kapitány: Paulo Bento (2010 októbere óta)
Meghatározó játékosok: Pepe (Real Madrid), Ricardo Costa (Valencia), Fábio Coentrao (Real Madrid), Raúl Meireles (Chelsea), Cristiano Ronaldo (Real Madrid), Nani (Manchester United)

Ha a hollandokat örök vesztesnek hisszük, úgy gondolom, a portugálokra ráragasztható az örök ígéret cimke. Pedig az 1989-ben és 1991-ben ifjúsági világbajnokságot nyert Figo-féle aranygenerációtól mindenki azt várta, hogy ha játékban nem is, de eredményességben lepipálja az 1966-ban vb-bronzot szerzett csapatot. Az a terv (is) füstbe ment, s bár a 2004-es hazai rendezésű Európa-bajnokságon az akkor 19 esztendős, azóta élet és futballművésszé vált Cristiano Ronaldo közreműködésével a döntőig meneteltek a luzitánok, a görög csodával ők sem tudtak mit kezdeni. Most azért már mutatniuk kellene valamit, CR világsztár lett, pályafutása legjobb szezonját futotta a Realban, a spanyol bajnok madridi csapattársai közül Pepe és Coentrao is ,,fel van dobva", nem beszélve a friss BL-győztes Meirelesről, de rajtuk kívül is vannak jó néhányan a keretben, akik ha nem is művészi, de tanári szinten játsszák a futballt. Bár ha azt veszem, kész csoda, hogy a portugálok eljutottak idáig. A selejtezőket tragikusan kezdték (egyetlen pont Ciprus és Norvégia ellen), és ha akkor Carlos Queiroz marad a helyén, ma minden bizonnyal Ronaldóék nélkül rendezik a tornát. Az új kapitány, Paulo Bento felrázta a társaságot, kipréselte belőlük a rájátszáshoz szükséges eredményt, majd otthon legyalulták a bosnyákokat, így készülhetnek az Eb-re. Ami a felvezetést illeti, legalább annyira gyatra, mint volt a két évvel ezelőtti indulás. Három gyakorló meccsen egyetlen gól, győzelem nélkül. Pedig az ígéret szép szó. Kivéve, ha örök marad.