„Tornákat dönthetnek el”

Amikor múlt hét vasárnap a válogatott emberelőnyéről faggattuk Kevin Primeau szövetségi kapitányt, nem győzte ő se kiemelni egy hatékonyan működő emberfóros egység fontosságát, ami jó esetben tornákat képes eldönteni. Az első meccs után nyugodtan konstatálhatjuk, hogy Primeau nem beszélt a levegőbe, és valóban nagy hangsúlyt fektetett a hátralévő egy hétben az emberelőnyös játékunk felfejlesztésére.

Az öt gólunkból kettő született emberelőnyben, az elsőnél egy kétperces kisbüntetést használtunk ki, míg Kovács Csaba egy ötperces végleges kiállítás során tudott eredményes lenni. De nyugodtan ide sorolhatjuk második találatunkat is, ami Horváth András nevéhez fűződik, hiszen a bírók karemelése után Bálizs Bence már a cserepadon csücsült az extra csatárért cserébe, amikor a védőposzton jeleskedő játékosunk a kapu előtt beemelte a korongot a japánok kapujába.

Mi is kell a feljutáshoz?
Az IIHF módosításai után a divízió I-es világbajnokságot felosztotta a szervezet A és B csoportra a világranglista helyezései alapján. Válogatottunk az erősebb A jelű hatosba került, melyből az első két csapat juthat fel a hokivilág krémjébe, míg a csoport utolsó helyezettje visszacsúszik a B csoportba. A világbajnokság hárompontos rendszerben zajlik: rendes játékidőben megnyert mérkőzésért három pont jár, hosszabbításban/szétlövésben kivívott siker két pontot ér, hosszabbításos/szétlövéses bukás után egy ponttal gazdagodik az adott csapat, valamint hatvan perc alatt elszenvedett vereségért nem jár pont.

Ami az eredményességünkön is imponálóbb az az, ahogyan bánunk a koronggal az emberelőnyünk alatt. Szépen mozgatjuk a pakkot, és már nem okoz problémát a gyors felállás sem az ellenfél harmadában. Bár 3-0 és Kavasima végleges kiállítása után az ötperces emberfór nagy részében inkább az idő ölését tartottuk szem előtt, a harmad végére mégis fel tudtunk pörögni, és ez a hirtelen váltás gólban csúcsosodott ki.

Szintén szembetűnő, hogy Primeau két különböző stílusú emberelőnyös egységet állított össze: az első sorunk inkább a korongmozgatásra, a passzjátékra és a száz százalékos helyzetek kialakítását tűzte ki célul, míg a második sorunk az egyszerű megoldásokat preferálja – úgymint kapus kilátásának blokkolása, kék vonalról bombák megeresztése és a kipattanók megkaparintása. Láthatóan ez a differenciált játékstílus meglepetésként érte a japán védekező játékosokat, és nem is tudtak igazi megoldást találni ellenünk.

Ami még az emberelőnyünknél is jobban frusztrálta ellenfelünket, az az emberhátrányos védekezésünk elképesztő hatékonysága. A lengyelek ellen egyértelműen a válogatottunk egyik legnagyobb gyengéje volt a megcsappant létszám melletti védekezés, de ennek nyomát sem láttuk a japánok ellen. A csúcsteljesítményt akkor láthattuk tőlük, amikor a bírók szeszélyének köszönhetően hirtelen kettős emberhátrányban találtuk magunkat, azonban még úgy is sikerült gól nélkül megúszni a nehéz perceket, hogy az első hármasunk az emberhátrány első másfél percében kinn volt a jégen, de szerencsénkre így is bírták szuflával.

Biztos fal a kapuban

Bálizs Bencét megválasztották a magyarok legjobb emberének, de legyünk egy kicsit nagyképűek: ha csak a meccs emberét jelölték volna ki, akkor az szintén őt illette volna. A májusban 22. szülinapját ünneplő fiatal kapus veterán hálóőröket idéző nyugodtsággal őrizte kapunkat, és csupán két és fél perc választotta el őt a shutouttól.

Egyelőre tehát meg sem érezzük a válogatott papíron két legjobb portásának, Hetényi Zoltánnak és Szuper Leventének hiányát, hiszen Bálizs több mint tökéletesen képes pótolni az ő játékukat. A mai, valamint a lengyelek elleni felkészülési meccseken mutatott teljesítménye alapján pedig attól a kijelentéstől sem riadunk vissza, hogy Bálizs nagy eséllyel pályázna a kezdőkapusi posztra, ha Szuperék is jelen lennének a vb-n.

Egy kapus számára az sem árt, ha a szerencsével sem áll hadilábon, és Bálizs ebben a tekintetben sem panaszkodhatott. A japánok a második harmad első tíz percét nagyon megnyomták, és kétszer is a kapunkba sikerült juttatniuk a korongot, de az első gólnál a japán csatár bekorcsolyázott a kék színnel megjelölt kapusterületre, míg a másodiknál magas botot használtak, így egyiket sem adták meg a bírók. Főleg az első japán örömrontás után sóhajthattunk fel, hiszen hasonló szituáció a tengerentúlon a más szabályrendszer miatt gólt eredményezett volna.

Semleges tényezők

Nem akarunk délnyugati szomszédunkkal szemben túlságosan kritikusak lenni, de remélhetőleg a holnapi játéknapra már sokkal jobb lesz a jég minősége, mely két harmadon keresztül kifejezetten silány volt. Az első játékrész elején japán és magyar részről is el-elcsúsztak a játékosok, valamint a korongjáratás is nehézkesre sikeredett, a korong folyton elpattant az ütőktől.

Annyi előnye volt ennek, hogy a japánok nem tudták kihasználni a meccs elején a korcsolyatudásbeli különbségüket, és a gyors játékosaik előnye így semmissé vált. Ellenben a lengyelek ellen klappoló hosszú átadásaink szintén megakadtak a rossz minőségű jégen, úgyhogy a passzjátékunk mellett a támadójátékunk másik fontos eleme is kárt szenvedett a pályán.

Szerencsére nekünk a végeredmény miatt kevesebb az okunk a panaszra, de főleg az első emberelőnyös egységünk által preferált passzjáték hatékonyságának növelése érdekében kedvező lenne számunkra, ha minél előbb jobb minőségű jeget tudnának varázsolni a pályára a szlovén házigazdák.

Mindent egybevéve azonban egyetlen rossz szó sem érheti a válogatott első meccsen mutatott játékát. Ha osztályozni kellene, egy ötös alával jutalmaznánk a Primeau-gárdát, csak mert a második harmad elején a japán nyomással tényleg nem tudtunk mit kezdeni, és csak a bírók jó indulatának, illetve a videóbírónak köszönhettük, hogy 2-2 helyett 4-0-lal kezdtük a harmadik harmadot. A következő három sorsdöntő mérkőzésen mindenképp minimalizálni kell az ilyen időszakokat, amikor átengedjük a játék irányítását az ellenfélnek.

A támadójáték, a védekezés, a kapusteljesítmény és a speciális egységek is mind jól szuperálnak, ilyen esetben pedig ritkán kap ki egy csapat, főleg ha még a szerencse is az együttes pártját fogja. Remélhetőleg nem vett ki túl sokat a fiúkból ez a mérkőzés, és bőven maradt elég energia a holnapi mérkőzésre, és képesek leszünk egy hasonló játékkal előrukkolni északkeleti szomszédunk ellen.