Itthon mindenki bejglit majszol, a ködös Albionban viszont Karácsony szent napján is dübörög a bajnokság: a szupersztárok edzésre készülnek, a liga legjobb edzői pedig a taktikán törik a fejüket. A Unitednál például nagyon is szorít a cipő, Fergusonnak sürgősen ki kell találnia valamit, ha nem szeretné, hogy csapatát éppen a városi rivális City taszítsa le a hazai trónról. A kétszeres BL-győztes menedzsernek rutinja mindenesetre van bőven, mi is gond nélkül szedtük össze pályafutásának tíz legjobb döntését.

10. London helyett Manchester

Kevesen tudják, de 1986 őszén nem a United volt az egyetlen csapat, amely a fiatal skót mestert szerette volna edzőjének; az Arsenal és a Tottenham is elepedt azért, hogy az Aberdeennél dolgozó Ferguson elhagyja a felföldet a kedvükért. Hogy akkor mégis miért épp a Unitedet választotta az előző évi KEK-sikere után a legkapósabbak közé avanzsáló tréner? Ő maga azt mondja, a szakmai kihívás itt jóval nagyobb volt, ráadásul azt feltételezte, a Manchester nem pusztán vészmegoldást keres a kirúgott Ron Atkinson helyére, hanem hosszú távra tervez. Ebből is látszik, az azóta lovaggá ütött skót nem csak jó edző, de kiváló jövendőmondó is…

9. Az első portugál Manchesterben

Amikor 2003 nyarán Ferguson több mint 13 millió fontot költött egy nevenincs portugál suhancra, ráadásul neki is adta a Beckham által éppen csak, hogy levetett 7-es mezt, sokan kétségbe vonták elméjének élességét. A szurkolók többsége ugyanis még nem tudta azt, amit Ferguson pontosan látott, vagyis, hogy a nevenincs suhanc, bizonyos Cristiano Ronaldo hamarosan a világ legjobbjai közé emelkedik, és új csúcsokra vezeti a csapatot. A legenda szerint persze a történet másképpen zajlott: egy Sporting elleni barátságos meccset követően Scholes vezetésével az idősebb játékosok berontottak Fergie irodájába, és valósággal kikövetelték, hogy vegye meg az ellenfél jobbszélsőjét. Akárhogyan is esett, végül nem kötött rossz üzletet…

8. Mikor mutassunk ajtót a legnagyobb sztárnak?

Ferguson ezzel is pontosan tisztában van, 2003 nyara még éppen az az időpont volt, amikor jó sok pénzt ki lehetett sajtolni a Real Madridból David Beckhamért cserébe. A jól értesültek szerint Ferguson és az őt apjaként tisztelő és szerető Beckham viszonya még 1999-ben, David Victoriával kötött házassága idején romlott meg, és sokkal inkább az egyre növekvő rivaldafény, mintsem az a bizonyos elszabadult stoplis volt a szakítás elsődleges oka. A végkicsengés szempontjából persze ez teljesen mindegy, Ferguson Beckham nélkül rakta össze következő álomcsapatát, amellyel 4 éven belül 3 BL-döntőt játszott. De mit ért el azóta Becks?

7. Bízni egy hollandban

Kevesen tudják, hogy Ferguson már 2000 nyarán csapatához láncolta Ruud van Nistelrooyt, ám a holland az Európa-bajnokság előtt váratlanul súlyos térdsérülést szenvedett, ezért veszélybe került klubváltása. A PSV rendkívül korrekt módon felajánlotta, hogy a United elállhat az üzlettől - ám Ferguson bízott a holland gólvágó felépülésében, és még a vételáron sem módosított; hajlandó volt leperkálni a brit rekordnak számító 18,5 millió eurót van Nistelrooyért. És megint neki lett igaza: 2001 nyarán Ruud van Nistelrooy átkelt a csatornán, majd öt évad alatt hintett 150 góljával a klub történetének egyik legnagyszerűbb csatára lett.

6. Ronaldo? Nem eladó!

Amikor először felröppent a pletyka, miszerint Cristiano Ronaldóért hajlandó lenne mélyen a zsebébe nyúlni a Real Madrid, a legtöbb United-drukker biztos volt abban, hogy a nyíltan elvágyódó portugál a 2008/2009-es szezonban nem tudja majd magából kihozni a maximumot. Fergusonnak azonban nem szokása a szívbajosság, előbb a Realt küldte el a búsba, majd Ronaldóval is leült beszélgetni. Az eredmény újabb bajnoki cím, BL-döntő, és egy kiváló Ronaldo-szezon lett - a Real pedig 90 millió euró alatt nem tudta meglágyítani Ferguson szívét a következő nyáron.

5. Elhalasztani a visszavonulást

A 2001/2002-es szezon közben Ferguson egyszer már eldöntötte, az idény végén leteszi a lantot, visszavonul. Tény, a csapatnak akkoriban nem igazán ment, odahaza az Arsenal mögé szorultak, a Bajnokok Ligája elődöntőjében pedig a nem túl sokra taksált Bayer Leverkusen tréfálta meg őket. Ki tudja, talán éppen ez a kudarc győzte meg a skót szakembert arról, hogy érdemes folytatnia a harcot a csapat kispadján - azóta már tudjuk, remek döntés volt részéről revidiálni a korábbi álláspontot.

4. Szupercserék egy BL-döntőben

Ki tudja mi vezérelte Fergusont az 1999-es Bajnok Ligája döntőjét megelőzően, de tény, alaposan eltaktikázta azt a mérkőzést: Giggs és Beckham oldalcseréje nem jött be, a Bayern játékosai pedig a 90. perc tájékán már a zsebükben érezték a győzelmet. Nem telt el azonban két perc, és máris gyökeresen megváltozott a helyzet - Ferguson két szupercseréje, Sheringham és Solskjaer ugyanis postafordultával betalált, a kupát pedig a Manchester vehette át attól a Lennart Johanssontól, aki mindkét gólról lemaradt holmi liftezés miatt…

3. „Nem nyerhetsz kölykökkel!” Vagy mégis?

Alan Hansen, a Liverpool legendája olvasta Ferguson fejére a kilencvenes évek elején: „Kölykökkel sohasem fogsz nyerni semmit!” - ami aztán annyira felpaprikázta a skót mestert, hogy élesben bizonyította be az állítás téves mivoltát. Az 1995/1996-os szezon voltaképpen a cáfolat jegyében telt az Old Traffordon, ekkor vált meghatározó erővé a United kezdőcsapatában Gary és Phil Neville, Paul Scholes, David Beckham és Nicky Butt is, akiket a szintén tejfelesszájú ifjoncnak számító Ryan Giggsszel kiegészülve Szuper Hatosnak keresztelt el a szigetországi média. Hogy nem véletlenül, azt kiválóan mutatta az a 14 pontos előny, mellyel megelőzték a Newcastle Unitedet az év végi bajnoki tabellán.

2. Végy egy kapitányt

Ferguson ugyanis nem a kapussal kezdte világverő csapata kiépítését, előtte inkább beszerzett egy minden igényt kielégítő csapatkapitányt. Roy Keane ráadásul emellett egy igen tehetséges középpályás is volt, aki mintaszerűen irányította a gárdát, nem mellesleg pedig kellő keménységgel szavatolta a fedezetsor ütésállóságát. 1993 nyarán Bryan Robson távozásakor szinte észrevétlenül töltötte be az űrt a United öltözőjében, ráadásul mindössze 3,75 millió fontot kellett érte fizetni a Nottinghamnak. Cserébe tizenkét csodálatos, sikerekben bővelkedő, emlékezetes évadot ajándékozott a klub szurkolóinak.

1. Cantona, a félisten

Nehéz lenne sikertörténetként aposztrofálni Ferguson első öt manchesteri szezonját, de az igazság az, hogy még 1992 novemberében, a frissen alakult Premier League első szezonjának első harmadát követően is erősen lebegett a feje fölött Damoklész kardja. Ekkor azonban egy huszárvágással úgy döntött, megszerzi a Leeds színeiben magának nagy rajongótábort gyűjtő, erőszakos és gólerős csatárt, Eric Cantonát - a sikerek pedig varázsütésre megérkeztek. A legtöbb szakíró által csak fékevesztett ágyúnak nevezett Cantona szinte egymaga vitte a vállán a Unitedet a bajnoki címig, ami nem mellesleg 26 év után a legelső volt a klub történetében. Mi a sorsfordító döntés, ha nem ez az igazolás?