Az Arsenal az idei bajnokságban túl volt már néhány rangadón, de a Liverpool, a Manchester United és a Tottenham ellen is vereséget szenvedett Arséne Wenger legénysége, a bajnokság harmadik helyén álló Chelsea otthonában ráadásul legutóbb 2008 novemberében tudott nyerni - és a két alakulat előző 19 összecsapásából mindössze hármat nyert az Arsenal.

Ennek megfelelően valósággal rárontott ellenfelére a Chelsea, rögtön a 2. percben Bosingwa passza után Fernando Torres került gólhelyzetbe, majd az 5. minutumban Sturridge kapott remek indítást a jobboldalon, de a spanyolnak címzett beadását Szczesny levadászta. Nagy nyomást helyezett  az Arsenal védelmére André Villas-Boas csapata, és bizony Vermaelen nélkül ingatagnak tűnt az Ágyúsok védelmi rendszere. Aztán a kezdeti rohamokat mégis túlélte a vendéggárda, sőt, ha Gervinho kicsit pontosabban céloz, a vezetést is megszerezhették volna. Nem sokkal később van Persie is nagy helyzetben rontott - nem Petr Cechen múlt, hogy nem kerültek hátrányba a Kékek. Az Arsenal-helyzetek ellenére a 14. percben mégis a Chelsea szerzett vezetést: Mata gyönyörű beadását Lampard bólintotta a kapuba (1-0). A hazaiak irányítója nagyon élt ebben az időszakban, nem sokkal később zseniális labdát varázsolt Daniel Sturridge elé, de a fiatal támadó nagy helyzetben eltörte a labdát és mellé lőtt. Ahogy mondani szokták, felborult a pálya, hol az egyik, hol a másik kapu előtt adódtak lehetőségek. A 36. percben egy remekbe szabott akció után egalizáltak a vendégek: Ramsey ugratta ki Gervinhót, aki a kivetődő Cech mellett továbbtette van Persie-nek, aki az üres kapuba passzolt (1-1). Már úgy tűnt, hogy döntetlennel vonulnak pihenőre a csapatok, amikor Lampard szöglete után a csapatkapitány John Terry juttatta előnyhöz ismét a Chelsea-t (2-1).

A második félidő két hatalmas Arsenal-helyzettel indult: előbb Djourou hozta ígéretes helyzetbe van Persie-t, majd Ramsey tüzelt fölé Gervinho átadása után. Hogy Arséne Wenger mit mondhatott fiainak az öltözőben, nagy talány, de olyan lendülettel jött ki a folytatásra a vendégcsapat, hogy csak idő kérdése volt, mikor egyenlít. A 48. percben a remekül játszó Song ugratta ki Andre Santost, a brazil védő labdája pedig Cech lábai között megtalálta az utat a kapuba (2-2). Az egyenlítés után még inkább felpörgött a mérkőzés irama - a nagy igyekezetben Szczesny kis híján kiállíttatta magát Cole letarolásáért -, de a Wenger-csapat jött ki jobban az nagy rohanásból: az 56. percben Theo Walcott nem kis szerencsével három védőt is becsapott, majd 15 méterről nagy erővel kilőtte a rövid oldalt (2-3).

Érezhetően megfogta a két bekapott gól a Chelsea-t, az Arsenal pedig már nem rohant ész nélkül előre, de Villas-Boas cseréivel még a hajrá előtt felpörgette csapatát. A vége előtt 10 perccel a Valenciától érkező Juan Mata révén összejött az egyenlítés: Lukaku szerzett labdát, majd passzolt a spanyolhoz, aki 18 méterről elképesztő bombagólt ragasztott Szczesny kapujába (3-3). A hazai szurkolók ekkor még bíztak a győzelemben, de aztán jött Robin van Persie, és szertefoszlatta minden Chelsea-szimpatizáns reményét: a holland gólgyáros előbb a 85. percben mattolta Cech-t (3-4), majd a hosszabbítás perceiben egy kontratámadás végén megszerezte harmadik, csapata ötödik gólját (3-5).

Remek iramú és élvezetes mérkőzést játszott egymással a két fővárosi sztárcsapat, melyet a mutatott játék képe alapján teljesen megérdemelten nyert meg Arséne Wenger együttese.