Egervári Sándort ezekben a napokban természetesen az Európa-bajnokság foglalkoztatja, honlapunkon is értékelte a csoportkört, latolgatta a további esélyeket, de azért jut ideje a magyar válogatottra is. Folyamatosan tartja a kapcsolatot a kerettagokkal, hiszen augusztus közepén főpróba gyanánt Izrael lesz az ellenfelünk. A szövetségi kapitány reményei szerint azon a meccsen már az általa legerősebbnek vélt, a vb-selejtezőkön szereplő csapatot küldheti pályára.

,,Hetente legalább egyszer beszélek a játékosokkal, főleg azok hívnak, akik klubváltás előtt állnak, én pedig próbálok segíteni nekik a tanácsaimmal - nyilatkozta a hathárom.hu-nak Egervári Sándor. - Ez persze nem jelenti azt, hogy kizárólag az én észrevételeim alapján hozzák meg a döntésüket, de fontosnak érzik, hogy kikérjék a véleményemet. Örömteli, hogy számukra a válogatottság a legfontosabb, ezért olyan helyre szeretnének menni, ahol folyamatos játéklehetőséget kapnak. Lipták Zoltán győri szerződtetése már tény, Elek Ákosé még csak valószínűsíthető. Az ETO esetében egy bajnokságra törő élcsapatról van szó, az abban való szereplés mindenféleképpen hasznos lehet a válogatott szempontjából is. Juhász Roland is kikérte a véleményemet az esetleges távozásával kapcsolatban. Neki és a hozzá hasonló helyzetben lévőknek természetesen több szempontot figyelembe kell venni ahhoz, hogy megfelelő döntést hozzanak, én abban tudok segíteni, hogy elmondom a szakmai érveimet pro és kontra. Kíváncsian várom Rudolf Gergő sorsának alakulását is, hiszen a görögországi kitérő nem volt sikeres számára, nem csak azért, mert folyamatosan sérült volt, hanem mert szerintem ez nem az a közeg, ahol ő hétről-hétre játéklehetőséget tud kapni. Az ő esetében már eddig is túl sok volt az ígérgetés, a menedzserek általi értékesítésből származó előny, és nem a játékos szakmai fejlődésén volt a fő hangsúly. Remélem, a következő szezonban megfelelő helyre kerül, hiszen az egyik alapjátékosunk, és bízom benne, hogy sérülésmentesen, sok mérkőzéssel a lábában a válogatott rendelkezésére tud állni. Gera Zolival is rendszeresen beszélek, ő most Ausztriában volt a fitness edzőjével, egy előfelkészülést csinál annak érdekében, hogy mire a csapata elkezdi a tréningeket, ő is teljes értékű munkát tudjon végezni".

Jó esély van tehát arra, hogy az augusztus 15-ei, Izreal elleni barátságos mérkőzésre a sérültek felépülnek, a ,,kallódók" csapatot találnak maguknak, és akkor a mérkőzés valóban eléri a célját, azaz jó felkészülés lehet az őszi tétmeccsekre.

,,Nagyon fontos számunkra, hogy a szeptemberi és az októberi két-két vb-selejtezőre folyamatosan játszó, jó formában lévő futballistákkal állhassunk ki. Szükségünk van arra, hogy a legjobbakkal tudjuk megvívni ezeket az összecsapásokat, közülük is a két legfontosabbat, a hollandok és a törökök elleni budapesti mérkőzést. Sajnos, az elmúlt egy évben olyan sérüléshullám söpört végig a magyar válogatotton, amilyenre évtizedek óta nem volt példa. Remélem, ezzel le is zártuk ezt az időszakot, mindenki felépül, és folyamatosan játszani tud. Egy-két labdarúgó kiesése nem okoz nagy problémát, de ha öt-hat alapemberünk hiányzik, azt mi már nem tudjuk zökkenőmentesen átvészelni. Egyszerűen nincs akkora merítési lehetőségünk, mint mondjuk a hollandoknak, vagy akár a törököknek, ahol milliós nagyságrendű az igazolt futballisták száma, következésképpen sokkal nagyobb a válogatási lehetőségük".

Egervárinak a szerényebb kínálat ellenére is van (lenne) lehetősége feltölteni a keretet, egyrészt a liga-, másrészt az utánpótlás-válogatottból. Előbbivel kapcsolatban vegyesek az érzései, de továbbra is hisz a létjogosultságában. Jó példa erre a legutóbb a csehek és az írek ellen debütált Mészáros Norbert, Szakály Péter és a góllal bemutatkozó Gyurcsó Ádám teljesítménye.

,,Az elmúlt két évben néhány játékost kinőtt a jelenlegi válogatott, ők már nincsenek közöttünk, de vannak olyanok, akik nem csak nyújtózkodtak, jelentkeztek és velünk voltak, hanem egyikük-másikuk élt a lehetőséggel, bebizonyította, hogy a későbbiekben számíthatunk rá. Ennek örülünk, mert általuk többek leszünk, fokozódik a veresenyhelyzet, kialakul egy egészséges vérkeringés a keretben, aminek pozitív kövekezményei lesznek, nem csak rövid, hanem hosszútávon is. Ami a ligaválogatottat illeti, éppen most készítettem el az elnökségnek a fél éves szakmai anyagot, és miközben a korábbi papírjaimat lapozgattam, kezembe került egy javaslat, amelyben már 2010 őszén megfogalmaztuk igényünket, hogy szükségünk lenne egy ligaválogatottra. Hát...Isten malmai lassan őrölnek, de legalább elkezdtük a munkát, és ha tavasszal nem is sikerült teljes mértékben megvalósítani ezt a programunkat, az első látható értékek megjelentek. Remélem, a későbbiekben már számíthatunk a magyar bajnokságban szereplő játékosokra. Javasoltam az elnökségnek, vegyük ezt bele a versenykiírásba, hogy senki ne tudjon ez alól kifarolni önös, egyéni, vagy klubérdekre hivatkozva. A válogatottság, a kerettagság valamennyi félnek alapvető érdeke, hiszen a játékos felértékelődik. Nem beszélve arról, hogy egy-egy futballnemzet erejét elsősorban a válogatottján keresztül ítélik meg, ezért az összes szereplőnek mindent meg kell tenni azért, hogy a jövőben ne legyenek problémáink, ha a ligaválogatottat szeretnénk összehívni".

A fiatalok beépítése továbbra is napirenden van, igaz, a folyamat kissé lelassult. Hogy ennek mi a magyarázata, illetve mikor, kik kerülhetnek be az A-keretbe, arra a szövetségi kapitány a következőt válaszolta:

,,Az 1990-91-es korosztály nem olyan erős, mint az 1988-89-es volt, de ez természetes, tőlünk fejlettebb futballkultúrákban is eltérő minőségűek az évjáratok. De most is vannak olyan játékosaink, akiket nemzetközi mérkőzéseken versenyeztetve készítgetünk fel a továbblépésre. A Róth Antal vezette U20-as és U21-es csapatban még mindig találhatók nagyon tehetséges, ügyes srácok, mint például Kovács István, aki már a Videotonban pallérozódik, vagy klubtársa, Gosztonyi András, de említhetném Gulácsi Pétert, a Simon-ikerpárt Ádámot és Andrást. Közülük volt olyan, aki sérüléssel bajlódott, vagy éppen mellékvágányra került, de az oroszlánkörmeiket nemzetközi szinten már megmutatták, például az U20-as világbajnokságon Egyiptomban. Tőlük azért mindenképpen várom a felzárkózást. Elismerem, nincs könnyű dolguk, hiszen felesleges és értelmetlen lenne egyszerre kicserélni a rutinos labdarúgókat fiatalokra. Az úgynevezett pilléreket nem szabad idő előtt lebontani, mert akkor az egész rendszer összeomlik. A tapasztaltabb játékosok hiánya visszavetheti a fiatalokat, hiszen nincs meg a megfelelő biztonságérzetük. Juhászra, Hajnalra, Dzsudzsákra és a többi, rutinos labdarúgóra, köztük Gera Zolira is nagy szüksége van még ennek a magyar válogatottnak. Ugyanakkor tény, hogy folyamatosan készítjük fel a fiatalokat, akik ha csapatként nem is tudnak mostanában komoly eredményeket elérni, az egyéni képességeik alapján előreléphetnek. Ha minden évjáratból kijön három-négy, az A-válogatottban is megjeleníthető futballista, akkor az egy nagyon jól elvégzett munkát jelent. Derülátő vagyok abban a tekintetben, hogy a jelenlegi közvetlen utánpótlásból ha nem is fél, de egy-két éven belül felzárkózhatnak néhányan a felnőttekhez, az éppen kiöregedő, sérült, vagy alulversenyeztetett játékosok helyére".