Ez a megmérettetés pedig jó eséllyel az egyik legizgalmasabb és legkiszámíthatatlanabb versenyt hozhatja az idény során. Kár lenne ugyanis tagadni, hogy az új szabályok (főképpen a DRS) szinte egy az egyben a sanghaji versenypályára lettek kitalálva - így pedig istenigazából majd azután lehet értékelni a hatásukat, ha a Kínai Nagydíjat már leintették.

Első blikkre úgy tűnik, nagy erőeltolódásokra nem kell számítanunk a világ legnépesebb országában sem: az időmérőn minden valószínűség szerint a Red Bull és a McLaren versenyzői csatáznak majd a pole pozícióért, ám a versenyen talán már a Ferrari és a Renault is beleszólnak a dobogós helyek elosztásába. A Mercedes esélyeit megjósolni szinte lehetetlen, sőt erre a szabadedzések befejezését követően sem érdemes sok időt pazarolni - a stuttgartiak ugyanis legutóbb is egy remek pénteki nap után végeztek a középmezőny legsűrűbb bugyrában a vasárnapi futam során.

Nem is titkoljuk, hogy a sanghaji posztmodern versenypályán rengeteg előzésre és nagyon izgalmas futamra számítunk - már csak azért is, mert 2004 óta bizony DRS és KERS nélkül is rendeztek néhány emlékezetes viadalt a távol-keleti aszfaltcsíkon. Ebben persze nem kis szerepe van a szinte minden évben rendszeresen lehulló esőnek, amely hol csak éppen néhány cseppjével hoz némi kiszámíthatatlanságot a versenybe, hol pedig özönvízszerűen árasztja el a pályát, okozva ezzel kaotikus állapotokat. Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy mindenki esőre számít idén is - bár a meteorológusok eddig kettőből nullát húztak, hiszen hiába tippeltek esőt Ausztráliára és Malajziára is, egyik helyszínen sem jött be a számításuk.

Ha azonban valami rejtélyes oknál fogva mégis megúsznánk az esőt, akkor sem kell aggódni az izgalmak miatt: a több mint 1 kilométer hosszú hátsó egyenes ugyanis garantáltan színhelye lesz majd néhány parázs ütközetnek. A világbajnokság leghosszabb egyenese már az elmúlt években is az egyik legnagyszerűbb előzési pontnak számított a Cirkuszban, és azon kevés helyek egyike volt, ahol mindenféle legális segédeszköz nélkül is megvalósítható volt egy előzés. Idén ez szinte biztosan nem fog előfordulni, az FIA mindenhatói ugyanis a DRS-zóna kijelölésével eltüntették a térképről a pálya egyetlen természetes előzési pontját - és helyébe mesterséges „elengedőhellyé” degradálták. Mert ne legyen kétségünk, hogy ha valaki bekapcsolja a DRS-ét, akkor a mintegy 900 méteres zóna bőven elég lesz neki arra, hogy ellenfele fölébe kerekedjen a féktávig. Talán szerencsésebb lett volna valamelyik másik kanyarkombinációt, vagy hosszabb egyenest a DRS használati területévé kinevezni - és ezzel két legyet üthetett volna egyszerre a versenybizottság, hiszen két fantasztikus támadási pont is kialakult volna a pályán.

Kína egyébként a modernebb vonalvezetésű versenypályák közé tartozik: 2004-ben rendeztek itt először futamot, és a versenyzők hamar megkedvelték az izgalmas karakterisztikájú versenypályát. Hasonlít kissé hosszú egyeneseivel a maláj pályára, ám alapvető karaktere eltér a sepangi aszfaltcsíktól - miközben az előző verseny helyszíne hemzseg a gyors, nagy leszorítóerőt megkívánó kanyaroktól, addig Kínában inkább trükkös, lassú kanyarok szakítják meg a nagy sebességű egyeneseket. Ez nyilvánvalóan a Red Bull ellen dolgozik: míg Malajziában rengeteget számított a láthatóan flexibilis (s mint ilyen, enyhén szólva is féllegális) első szárny, addig Kínában inkább az autó más pontjai és erősségei kerülhetnek előtérbe.

Kulcsfontosságú lesz például, hogy kinek miképpen működik majd a KERS-e és az állítható hátsó szárnya: ha valakinek például bedöglik az energia-visszanyerő rendszere (mint egy hete Webberé), az aligha számíthat jó eredményre Sanghajban. Ugyanez a helyzet a DRS-szel is: a futamon még csak-csak meg lehet lenni nélküle (hisz védekezésre úgysem használható, aktiválni pedig csakis az előre meghatározott szakaszon lehet), ám az időmérő edzésen akár egy-másfél másodperces hátrány okozója is lehet a DRS nem megfelelő működése. Mondanom sem kell, mekkora érvágást jelent ez a Formula-1-ben…

A nagycsapatok közül elsősorban a Red Bull és a Mercedes érezheti magát kellemetlenül emiatt - bár az utóbbi másfél év eredményei folytán bennem már kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a stuttgartiak vajon nevezhetőek-e nagycsapatnak. A Red Bull azonban minden kétséget kizáróan az, sőt, ma talán a legnagyobb - s mint ilyen, a Kínai Nagydíj legnagyobb esélyese is. Feltéve persze, ha sikerül rendbe hozniuk a KERS-et, és az eddig tapasztalható rendellenességek egy csapásra megszűnnek az osztrákok háza táján. Ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy idén először valaki elporolja a sógorok nadrágját…

Például a McLaren vagy a parádés versenytempót futó Ferrari, hogy a minden várakozást felülmúló Renault-ról ne is beszéljek. Akikről pedig végképp nem kell, azok a Mercedesek: a stuttgarti márka ugyanis még mindig gyermekbetegségeivel küzd, s egyszerűen képtelen összerakni egy használható autót pilótáinak. Belső, gyári források szerint az autó alapvető hűtési problémákkal küzd, rendszeresen túlmelegszik, a KERS-e sem igazán megbízható (nyilván a kettő összefüggésbe hozható, hiszen a Mercedes KERS-e talán a legjobb a mezőnyben), és a hátsó szárnnyal kapcsolatban is alapvető tervezési hiányosságok merültek fel. Utóbbit már maga Ross Brawn is elismerte, s arra hivatkozott, hogy túlságosan is a határokat próbálták feszegetni a DRS-rendszer megalkotásakor. Más kérdés, hogy a Mercedes inkább beleesett a saját maga ásta gödörbe…

Pénteken két szabadedzést bonyolítanak le a sanghaji versenypályán, majd magyar idő szerint szombat hajnalban következik a harmadik gyakorlás, hogy aztán (ugyancsak magyar idő szerint) reggel 8 órakor megkezdődjék az időmérő edzés. A futam vasárnap kilenc órakor startol.