Érdekes elképzelést vizionált tavaly júniusban az UEFA francia elnöke, Michel Platini, aki szerint a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságot (ez eddig alkalmazott rendszerrel ellentétben) nem egy vagy két ország rendezné meg, hanem Európa 13 nagyvárosában "szórnák" szét. Az ötlet meglepően sok helyen talált pozitív fogadtatásra, sőt decemberben hivatalosan is bejelentették az európai szövetségben az új modell bevezetését a hét év múlva sorra kerülő kontinenstornán. Az UEFA szakbizottságaiban már a konkrét megvalósításon is dolgoznak, ezen háttérmunkáról pedig az első konkrétumok is napvilágot láttak - amelyek magyar szempontból nem biztos, hogy kedvezőek. Igaz jelenleg Budapestnek még a minimális követelményeknek eleget tevő stadionja sincsen, így az esetleges kandiációról korai is lenne beszélni. Igaz a jelenleg még tervezési fázisban lévő új nemzeti stadionunk alkalmas lesz majd Eb-mérkőzések rendezésére.
Az elképzelés alapján első körben európai nagyvárosok jöhettek csak szóba rendezőként, és az UEFA-tervezet irányelvei is abba az irányba mutathatnak, hogy az európai labdarúgás irányító testülete a nagy felvevő piaccal rendelkező metropoliszokra építi az új Eb-stratégiát. Erre utalhat az a tény, hogy a pán-európai Európa-bajnokság rendezésére állítólag csak olyan városok pályázhatnak majd, amelyek legalább két nemzetközi repülőtérrel rendelkeznek. A komoly "infrastruktúrális-szűrőn" sok város fennakadhat, de az eddig is a rendezésre esélyesnek gondolt városok (London, Berlin, Isztambul, Madrid, Róma) persze még versenyben maradnak. Más kérdés, hogy a tényleges feltételek még nem nyilvánosak, így azt sem lehet tudni, hogy Budapest mondjuk Pozsonyt vagy éppen a bécsi repülőteret mennyire sütheti el "sajátjaként" egy pályázat esetében.
Az MLSZ sajtóosztályán a hatharom.com megkeresésére annyit mondtak, hogy egyelőre ők is várják a hivatalos pályázati anyagot, és a repülőterekkel kapcsolatos kérdéskört a tényleges kiírás alapján fogják majd elemezni. Annyi bizonyos, hogy az UEFA korábban annyit írt elő, hogy a kiemelt labdarúgó eseményeket rendező városnak 100 km-es körzetben rendelkeznie kell nemzetközi repülőtérrel - ezt Budapest jelenleg is maximálisan kielégíti.
A kiszivárgott hírek szerint azonban az UEFA szakbizottsága nem csak a "nagyokat" akarja helyzetbe hozni, a tervezet két olyan várost is beengedhet a rendezésbe, amelyek csak 30.000 nézős stadionnal rendelkeznek (ez a tény erősítheti az esetleges magyar Eb-rendezési elképzeléseket), a többi tíz helyszínnek ugyanakkor legalább 50.000 néző befogadására alkalmas létesítményt kell felmutatnia. A negyeddöntőktől kezdve ráadásul már 60.000-re nő a nézőtéri igény, amely város pedig a két elődöntőt és a döntőt akarja megrendezni - a torna végső szakaszát egy csokorban, egy helyszínen akarja az UEFA lebonyolítani -, legalább 70.000-es stadionnal kell rendelkeznie. Fontos megjegyezni, hogy az UEFA 53 tagországa közül jelenleg mindössze 21 rendelkezik legalább ötvenezer nézőt befogadó stadionnal. A szövetség jelenlegi elképzelése szerint a lebonyolítási terveket és a pályázati kritériumokat az UEFA Végrehajtó Bizottságának március 28-ai döntésén véglegesíthetik.
A következő labdarúgó Európa-bajnokságot Franciaország rendezheti meg 2016-ban, ahol a korábbi 16 helyett már 24 csapat vehet részt.