Spanyol foci

Hatalmas fölénnyel a Barcelona a téli bajnok

  • Drégelyvári Anna

Félidőben, vagyis 18. forduló után a Barcelona a "félszezon" győztese, nem akármilyen mutatókkal. Az egyetlen lehetséges rivális, a Real Madrid már négy ponttal marad el a katalánoktól, így egyre biztosabbnak tűnik, hogy 2009 és 2010 után újra Josep Guardiola Dream Teamjét avatják bajnokká május végén.

A barcelonai hősök




19 forduló után a lehetséges 57 pontból 52-őt gyűjtött be a Barcelona. A 2. fordulóban a Hércules vitte véghez a szinte lehetetlent, otthonában győze le 2-0-ra Nelson Valdez duplájával a katalánokat. Ezen kívül a 6. fordulóban botlottak Messiék, a Mallorca rabolt pontot az 1-1-es döntetlennel a Nou Campból. Azóta nincs, aki megállítsa őket, a bajnokságon kívül két-két döntetlen "csúszott be" a gólzáporos győzelmek mellé a Király Kupában és a Bajnokok Ligájában.

19 forduló alatt 60 gólt lőtt a csapat, ez 3,1-es meccsenkénti átlagot jelent. A termésből 18-at Lionel Messi, 14-et David Villa, 10-et Pedro, 6-ot Andrés Iniesta jegyez. Víctor Valdés illetve José Manuel Pinto mindössze 11 gólt kapott, kilenc mérkőzésen egyet sem, de egynél többet is csak egyszer, a már említett Hércules elleni bakin.

Négy pont előnnyel vezeti a tabellát Guardiola csapata, ami egyáltalán nem megnyugtató előny - Spanyolországon kívül. A Real bajnoki címéhez - hibátlan fővárosi mérleg mellett - már többszöri barcelonai botlás szükségeltetik, ami a katalán varázst elnézve lehetetlennek tűnik. Persze messze még a vége, tavasszal a Valencia, a Sevilla, a Villareal és a Real Madrid várja otthonában Xaviékat. De az a Barcelona, amely 5-0-ra alázta a Nou Campban a koronáját vesztett királyi gárdát, szintén 5-0-ra verte a Sevillát, 3-1-re a Villarealt, és "csak" 2-1-re a Valenciát, aligha adja meg magát ellenfeleinek. A 17 bajnoki győzelemből nyolc mérkőzésen legalább három gólt halászhatott ki a hálóból az ellenfél kapusa, háromszor ötöt, kétszer négyet, az almeríai Diego Alves pedig nyolcat...

Érdekes nézegetni a tabellán a Barca-Real kettősön kívüli különbajnokságot is: a Villareal, a Valencia és az Espanyol tartja úgy-ahogy - a Villalreal például 13 ponttal elmaradva az éllovastól - a lépést a nagyokkal, utánuk az Athletic Bilbao, az Atlético Madrid, a Mallorca, a Sevilla csatázhat még a kupaindulást érő helyekért, de fényévekkel elmaradva a felsőháztól. A spanyol bajnoki bronzérem, de még a negyedik-ötödik hely is arannyal ér fel ilyen körülmények között.

Érte már több kritika a spanyol élvonalat és a spanyol labdarúgást külföldi, főleg angol részről, mondván vajon a Barcelona ugyanúgy állná-e meg helyét a Premier League-ben. Nos, a sportban nincsen ha, tény, talán nincs olyan versenyhelyzetben a Barca, vagy épp a Real Madrid, mint lenne Angliában. De lényegében ugyanez a Barcelona 2009. májusában elverte a Manchester Unitedet a Bajnokok Ligája döntőjében, 2010 áprilisában a negyeddöntő visszavágóján 4-1-re az Arsenalt. 2009-ben és 2010-ben az elsőszámú barcelonai isten, Lionel Messi érdemelte ki az Aranylabdát, Premier League-ben játszó futballista a kétezres években kétszer, Michael Owen (2001) és Cristiano Ronaldo (2008) révén, míg Spanyolországban alkalmazott játékos ötször (Luís Figo, Ronaldo, Ronaldinho, és kétszer Messi).

Pep Guardiola - és a talán érdemtelenül elfeledett Frank Rijkaard - a világ tetejére emelte a katalán labdarúgást. Az univerzum legjobb focistái közül a legszigorúbb mércével mérve is négy-öt ölti magára a gárnátvörös-kék mezt, no meg a mindenki és mindenekfeletti, a jelen Peléje. Ide még a kispadra szerződni is megtiszteltetés. A Nou Campban minden mérkőzésen 80-90 ezer szurkoló, a tévéképernyők előtt milliók élvezik a varázst, amit sehol máshol nem látni a világon.