A név nélkül továbbra sem nyilatkozó szakemberek (mitől félnek?) egybehangzó véleménye szerint ez a vereség már novemberben megérett, amikor a szakma küldöttségével Mitnyan elnök egyszerűen nem akart érdemben tárgyalni. Pedig ők - állítják az „inkognitósok” - már akkor is ellehetetlenültnek érezték az elnök és a szakma kapcsolatát.
A következő menet decemberben történt meg. Ekkor az ellenzéki klubok képviseletében Denk András, a Budapesti Evezős Szövetség elnöke próbált meg tárgyalóasztalhoz ülni Mitnyan György elnökkel, aki nem volt hajlandó átvenni a neki címzett, bizalmatlansági indítvánnyal felérő levelet. E helyett „Torgyán-féle stílusban” akarta Denket lesöpörni - így maradt a postai út.
A december 14-én a kötelező 30-60 napon belüli intervallumban, február 3-ra kiírt közgyűlés azután döntő fölénnyel igazolta az előzetes várakozásokat. Mitnyan pedig még utoljára kimutatta féktelen haragját. A visszahívást követően ugyanis az elnökválasztás volt a következő napirend, ahol harmadmagával őt is jelölték. Ő azonban se szó, se beszéd, még a jelöltség lemondására és elköszönésre sem méltatta a mintegy hatvanfős közgyűlést, és ex-alelnökével, Kelemen Istvánnal, szó nélkül, angolosan távozott.
Szó se róla, egy átlagembertől sem könnyen elfogadható lépés volt ez. Hát még egy politikustól. Pedig a vereséget mindenkinek méltósággal el kellene tudni viselni. Annál is inkább, mivel bizonyára komoly része volt abban, hogy ilyen elsöprő fölénnyel fordultak vele szembe a sportág meghatározó emberei.
Az egy másik történet, milyen örökséget vesz át az új elnök és az elnökkel együtt kilenctagú elnökség. Nem kell nagy jóstehetség annak vizionálásához, hogy a még átnézetlen akták, fizetetlen számlák igen komoly gondokat jelentenek majd az olimpiai kvótával is rendelkező sportág új vezetésének.
Forrás és fotó: Jocha(Press) Károly