Az alapítás
A labdarúgás Madridba az Institución Libre de Enseñanza egyetem tanárai és diákjai által jutott el, akik közül többen Nagy-Britanniában (Oxford és Cambridge) tanultak, így megismerkedhettek a játék alapjaival. Ők alapították meg 1897-ben az első madridi labdarúgóklubot, a Footbal Club Sky-t. Ez a klub 1900-ban kettévált, a New Foot-Ball de Madrid és a Club Español de Madrid léptek a Footbal Club Sky helyébe. Utóbbi klubból 1902. március 30-án jött létre a Madrid Football Club, a Real Madrid közvetlen elődje.
Az első sikerek
Mindössze három évvel alapítása után a Madrid FC megnyerte első rangosabb serlegét, miután legyőzte az Athletic Bilbaót a Spanyol Király Kupa döntőjében. Ezután még háromszor egymás után sikerült a kupát elhódítaniuk. 1920-ban, XIII. Alfonz király a Real (királyi) jelzőt adományozta a klubnak, így a hivatalos neve Real Madrid CF lett.
1929-ben, a spanyol labdarúgó-bajnokság első szezonjában a Real Madrid egészen a szezon utolsó mérkőzéséig az első helyen állt, ám mivel az utolsó fordulóban vereséget szenvedett az Athletic Bilbao vendégeként, a bajnoki címet végül az FC Barcelona nyerte, a Real pedig a második helyen végzett, mindössze 1 ponttal a katalán csapat mögött. A Real első bajnoki címét az 1931-32-es szezonban szerezte. A következő idényben ismét az első helyen végeztek, az Athletic Bilbao után a második duplázó csapat lett az országban.
A Bernabéu-éra
A klub elnöke 1945-ben az együttes stadionjának későbbi névadója, Santiago Bernabéu Yeste lett. Elnöksége alatt felújították a Santiago Bernabéu stadiont (és a klub korábbi edzőkomplexumát, a Ciudad Deportivát is.
Az 50-es évek elején kialakította a klub mai arculatát, miszerint főleg külföldi világklasszis játékosokra építi csapatát. 1955-ben a L'Équipe újságírója, Gabriel Hanot ötletéből, Sebes Gusztáv segítségével Bernabéu megalapította a BEK-et, amely ma Bajnokok Ligája néven ismert. Az újonnan alakult sorozatban a Real Madrid sokáig egyeduralkodó volt, ugyanis 1956 és 1960 között zsinórban megnyerte az első öt kiírást. Ezek közül az egyik legemlékezetesebb döntő az 1960-as volt, amikor a Hampden Parkban, több mint százezer néző előtt 7–3-ra győzték le az Eintracht Frankfurt együttesét, Puskás 4, Di Stéfano 3 góljával. A Real hatodik BEK-győzelmét 1966-ban aratta a Partizan Beograd 2–1-es legyőzésével. A csapat ekkor főleg spanyol játékosokra épült, becenevük a Ye-yé volt. Ez az együttes az 1966-os győzelem mellett kétszer (1962, 1964) döntőt is játszhatott.
A '70-es évektől az ezredfordulóig
A '70-es években a Real Madrid összesen 5 bajnoki címet és 3 kupagyőzelmet szerzett. A '80-as évek elején a Real Madrid egy kisebb hullámvölgyben volt, egészen addig, amíg fel nem nőtt egy főleg saját nevelésű játékosokra épülő generáció. Egy spanyol újságíró, Julio César Iglesias az egyik játékos, Emilio Butragueño beceneve után a Quinta del Buitre („keselyűsereg”) nevet adta a csapatnak. Az akkori Real gerincét adó további játékosok: Manolo Sanchís, Martín Vázquez, Míchel és Miguel Pardeza. Ez a csapat egyike lett Spanyolország és Európa legeredményesebb együttesének. A klub a 80-as évek második felében kétszer nyerte meg az UEFA-kupát (1985-ben a Videoton ellen), ötször a bajnokságot, és háromszor a spanyol szuperkupát is sikerült elhódítania.
A '90-es évek elején a „Quinta del Buitre” feloszlott, mivel Vázquez, Butragueño és Míchel is elhagyta a klubot. 1996-ban az akkori elnök, Lorenzo Sanz Fabio Capellót ültette a Real kispadjára. Capello után a német Jupp Heynckes érkezett a Real Madrid kispadjára. Vele 1998-ban ismét megnyerték a BL-t, ekkor a Juventust győzték le 1–0-ra.
A Pérez-korszak(ok)
2000 júliusában Florentino Pérezt választották meg a klub új elnökének. Első jelentősebb intézkedése elnökként Luis Figo megszerzése volt. Az ő elnöksége alatt nagyon sok pénzt költöttek játékosvásárlásra (Zinedine Zidane 75 millió euróért történő megvásárlása egészen 2009-ig rekord volt), és létrejött egy főleg nemzetközi sztárokra (Figo, Zidane, Ronaldo, Raúl, Roberto Carlos, Beckham) épülő csapat, a „Galaktikusok”. Bár egy-egy alkalommal megnyerték a bajnokságot és a Bajnokok Ligáját is, a klub elvárásaihoz képest ez egy viszonylag sikertelen időszak volt, ugyanis a 2003-as bajnoki címtől egészen 2006-ig a gárda egyetlen trófeát sem tudott nyerni.
2009. május 14-én ismét Florentino Pérez lett a klub elnöke. Terveiben szerepelt egy új „galaktikusok” létrehozása, melyre előzetesen 300 millió eurót szán. Első komolyabb intézkedése a vezetőedzőt illetően történt, Juande Ramos helyett Manuel Pellegrinit szerződtette. Nem sokkal később a Real Madrid megszerezte a már régóta a kívánságlistájukon szereplő Kakát 65 millió euróért. Később leigazolta Cristiano Ronaldót, Raúl Albiolt és Karim Benzemát is. Cristiano Ronaldo 94 millió eurós vételárával megdöntötte Zidane korábbi, 75 millió eurós csapatváltását, amit szintén Pérez állított fel, előző elnöki ciklusa alatt. Egy évvel később, mivel ismét nem sikerült bajnoki címet szerezni, távozott a vezetőedző Manuel Pellegrini, helyére a Chelsea és az Internazionale korábbi mestere, José Mourinho érkezett. Vele együtt öt játékos, Sergio Canales, Pedro León, Sami Khedira, Ricardo Carvalho és Mesut Özil is a klubhoz került.
A Real Madrid jó úton halad afelé, hogy megnyerje fennállása 32 spanyol bajnoki címét, hiszen 25 mérkőzés után 10 ponttal vezet a címvédő és egyben örök rivális FC Barcelona előtt.
Forrás: wikipedia/madridista.hu/63