Mit tanultunk eddig?
Az eddigi leckéinkben átvettük a sportfogadás alapjait, vagyis többek közt megtanultuk azt, hogyan vágjunk bele a sportfogadásba, hogyan menedzseljük a bankunkat, vagy például, hogy milyen téttel játszunk.
A második heti tananyagok segítségével képbe kerültünk a leggyakoribb fogadási típusokkal, megtanultuk, hogy mi is az kombi fogadás, és már fény derült arra, hogy mi a különbség a +0-s ázsiai hendikep és a DNB (döntetlen esetén a tét visszajár) fogadási típusok között. Legutóbbi oktatóanyagainkban pedig az ázsiai hendikepről esett szó, megnéztük, mit jelent például a 2.25 gól felett vagy a -0.75-ös ázsiai hendikep.
A harmadik hetet ismételten egy könnyeddebb témával kezdjük, megnézzük, mit jelentenek az oddsok a sportfogadásban.
Mit jelent az odds?
Az odds egy olyan numerikus kifejezés, amely meghatározza egy esemény várható kimenetelét, annak valószínűségét, illetve az egyes kimenetelekhez esélyszámokat rendel. Az odds (vagyis magyarul szorzó) 1 és végtelen közötti szám lehet és értelemszerűen minél kisebb, annál nagyobb az esemény bekövetkezésének valószínűsége. Az oddsot matematikai eséllyé kalkulálni végtelenül egyszerű feladat, a számlálóban van az 1-es, a nevezőben az odds, a végén pedig szorozni kell százzal.
Tehát egy 1.33-as szorzó bekövetkezési valószínűsége: 1/1.33 * 100 = 75.19% lenne, ha a bukmékerek pontosan nulla haszonnal dolgoznának - de erről majd bővebben holnap tanulunk.
Milyen oddsfajták vannak?
Az európai fogadók által használt decimális odds tűnik számunkra a legkönnyebben emészthetőnek, de természetesen egy amerikai fogadó számára ez nagyobb kihívást jelent. A decimális odds a fent megismert 1 és végtelen közötti szám lehet, ilyen például, az 1.004, az 1.25 vagy a 5.20 is. A számolása rendkívül egyszerű, ha 1000 forintot teszek fel egy 1.40-es oddsra, a profitom 1000*1.40 = 1400, mínusz az eredetileg feltett 1000 forint, vagyis tisztán 400 forint lehet.
Az amerikai és kanadai fogadók az amerikai oddsszabást használják, amely egy kicsit más megközelítést használ, mint a decimális. A tengerentúli fogadók kiinduló egysége a 100 dollár, ehhez viszonyítanak mindent. Két típusú odds lehetséges náluk, a mínusz és a plusz előjelű, ami egyébként decimális számításban azt jelentené, hogy az adott szorzó 2 alatt vagy 2 felett van-e.
Tehát a kiinduló 100 dollárhoz képest viszonyítják az oddsokat, mégpedig oly módon, hogy mennyi pénzt kell feltenniük ahhoz, hogy 100 dollár legyen a tiszta profitjuk (mínuszos odds) és mennyi tiszta profitot szerezhetnek meg, ha 100 dollárt tesznek fel valamire (pluszos odds). Például egy hokimeccs szorzóinál elképzelhető, hogy az egyik félre +130-at látunk, a másikra -150-et. Ez azt jelenti, hogy ha 100 dollár teszünk fel a +130-ra, akkor a tiszta profitunk +130 dollár lehet, míg az esélyesebb csapat esetében 150 dollárt kell feltennünk ahhoz, hogy 100 dollárt nyerhessünk. A pontosan 2-szeres oddsot +100-ként jelölik az amerikaiak.
Harmadik típusunk a frakcionális szorzó, amely a briteknél és íreknél bevett gyakorlat, ez gyakorlatilag egy törtszám - ám ezeken a területeken is egyre jobban terjed el a decimális odds, így vélhetően hamarosan kiszorul ez a típus. A 2-szeres szorzó jelölése itt 1/1, vagyis 1 egységnyi feltett tétre újabb 1 egységet kapunk vissza tiszta profitként. A 2 feletti szorzó esetében a számlálóban, a 2 alatti szorzónál pedig a nevezőben látjuk a nagyobb számot, innentől pedig csak egy egyszerű szorzás és osztás, hogy megállapítsuk, mennyit nyertünk a fogadásunkkal.
Például egy 4/1-es és 1/4-es oddspár esetén 100 dollár felhelyezésével az előbbi esetében 400$ a tiszta profit, míg utóbbi esetében csak 25$.
Ezen kívül léteznek még egyéb, egyáltalán nem elterjedt ázsiai oddsfajták, mint például a hongkongi, a maláj vagy az indonéziai, ám a fogadáshoz bőségesen elég, ha a fenti hárommal tisztában vagyunk.
A fogadóirodáknál ráadásul minden esetben lehetőség van az oddstípus megváltoztatására, így kiválaszthatjuk, a számunkra legérthetőbb fajtát, de arra azért készüljünk fel lelkiekben, hogy ha egy vegasi vagy londoni offline bukihoz sétálunk be, ott már nem lesz választási lehetőségünk.