Görbicz Anitáék szerdán abszolút nyerhető mérkőzésen szenvedtek vereséget Dániától (19-23). Ugyan tudjuk, hogy a sportban a feltételes mód nem játszik, ennek ellenére összegyűjtöttünk néhány olyan momentumot és taktikai módosítást, amelyeknek köszönhetően „magyar szemüvegen keresztül” pozitívan alakulhatott volna a találkozó.

Vezér nélkül nem lesz siker?

Az eddigi két meccs alapján a magyar válogatott egyik gyenge pontja a kapusposzt. Kiss Éva sajnos nem tudott kellő stabilitást adni a védelemnek, szerdán a Győri Audi ETO kapusa csupán öt védéssel zárta a meccset. Ezzel szemben a másik oldalon Sandra Toft 38 százalékos hatékonysággal hárította a „ketrece” felé tartó lövéseket. Kim Rasmussennek érdemes lett volna lehetőséget adnia Janurik Kingának. Az érdi „portás” többször bizonyította, ha elkapja a fonalat, hosszú percekig képes lehúzni a rolót, és annyira el tudja bizonytalanítani az ellenfél kéziseit, hogy kis túlzással, még a kapura sem mernek nézni.

Nem mehetünk el szó nélkül a kihagyott büntetők mellett sem, Dánia ellen négy hetest is eltékozoltak a magyarok, gyakran lélektanilag fontos pillanatokban. A rendszerint hidegvérű Görbicz három alkalommal, Triscsuk pedig egyszer tévesztett. „Görbe” egyébként eddig nem tudja a vezérszerepet betölteni a tornán, a néhány évvel ezelőtti önmagának csupán árnyéka.

Hibázott Rasmussen is?

Kovács Anna öt találatával a mieink második leggólerősebb játékosa volt az északiak ellen. Ez szép és jó, ám a jobbátlövő többször ajtó-ablak ziccerben hibázott, növelve Toft amúgy sem alacsony szinten lévő egóját. Nem lennénk meglepődve, ha Kovács rémálmaiban gyakran feltűnne a dán hálóőr az elkövetkező hetekben. A dán kapitány rövid ideig Hornyák Dórát állította csatasorba, aki egyetlen helyzetét könyörtelenül értékesítette. A Fradiban szereplő átlövő csak néhány percig maradt a pályán, pedig az egyre bizonytalanabbá váló Kovácsot megfelelően pótolhatta volna.

Planéta Szimonetta válogatottbeli teljesítménye eléggé megosztja a szurkolókat, de a jó adottságokkal rendelkező kézilabdázó bevetése is kellemetlen pillanatokat okozhatott volna az északiaknak. Planétának sokáig az önbizalmával adódtak problémái, ám a nyári klubváltása óta a Thüringerben jóval nagyobb szerepet szánnak neki, mint anno az ETO-ban, ami valószínűleg jót tett a lelkének.

Hogyan juthatunk tovább?
Ha pénteken a magyar csapat négy vagy annál több találattal legyőzi Montenegrót, abban az esetben biztosan ott lesz a középdöntőben. Ennél kisebb arányú siker esetén a továbbjutáshoz az is kell, hogy a másik meccsen a csehek pontot szerezzenek Dánia ellen.

Mindent egybevetve, a magyaroknak van hová fejlődniük a montenegróiak elleni ütközetig, ám a női kézilabda attól is szép sportág, hogy gyakran a „klinikai halál állapotából” is képesek visszatérni a csapatok, valamint sokszor borul a papírforma (ki számított például a szlovének sikerére Svédországgal szemben?). Dánia ellen már lényegesen jobbak voltunk, mint a csehek ellen, harmadik nekifutásra pedig összejöhet a győzelem is. Különösen sokat dobna a lányok esélyein, ha pályára léphetne az orrtöréssel bajlódó Szucsánszki Zita is...