Mint arról a hatharom.com is beszámolt, Dzsudzsák Balázs mindenben megegyezett az arab al-Vahda csapatával. A magyar válogatott csapatkapitánya tehát elhagyja Törökországot és minden bizonnyal egy, az egész életét meghatározó kontraktust köt azzal az együttessel, amelyik a chilei Jorga Valdiviát is alkalmazza. Sajnos az, ahogy reagált az internet népe, egészen felháborító, ámde kicsit sem meglepő volt.
Adódik a teljesen magától értetődő, egyértelmű kérdés: mégis mi közünk nekünk ahhoz, hogy Dzsudzsák Balázs hogy dönt, hova igazol? Felelősséggel tartozik nekünk, beszámolási kötelezettséggel bír felénk? Ő is csak egy alkalmazott, aki valóban azzal keresi a kenyerét, hogy a népet szórakoztatja, de ettől még nincs jogunk sem megítélni, sem bántani őt. Mert egészen biztos vagyok benne, hogy okos döntést hozott.
Ne felejtsük el, futballistáról van szó, aki a pályafutása befejeztével vélhetően nem egyetemi tanár vagy agysebész lesz. A legjobb példa erre mindig az NFL, ahol a játékosok többsége nyíltan és őszintén vállalja, hogy az egyetemről való bekerülés után van 8-10 évük arra, hogy megszerezzék azt a pénzmennyiséget, amit még nyugdíjas korukban is költhetnek. És hány meg hány olyan példát hallunk, hogy egy élsportoló nyugdíjas éveihez érve havi 80-100 ezer forintból kénytelen megélni és az emberek csak sajnálkozva néznek rá? Persze, az arab bajnokság nem éppen egy Bundesliga, de még csak nem is egy Premjer Liga, de tegyük a szívünkre a kezünket: ha nekünk valaki azt mondja, hogy nettó 150 ezerért egy jobbnak nevezhető cég vezető beosztása vagy pedig nettó 400 ezerért egy amerikai multi egyik droidja, akkor sokan tudnánk bevállalni az utóbbi sorsot.
Balázsnak pedig most kellett megragadnia a lehetőséget, most kellett elkezdenie gondolni a hátralévő életére. Vélhetően nem ostromolták őt a Schalke szintű csapatok komoly ajánlatokkal, ahogyan az Internazionalénak sem mondott volna nemet, ha leteszik az orra alá a szerződést. Volt az Eb-n két jól eltalált lövése, felment az értéke és adódott egy lehetőség, amellyel évek alatt megkeresheti az élete végig elegendő pénzt. Nagyon jól tette.
Nem is vagyok benne biztos, hogy az emberekből most az irigység beszél, hogy egy "sz*r magyar futballista" mennyit keres majd vagy pedig szimplán csak a sportnapilap állandó, unalomig csépelt kampánya miatt reagáltak így. Igen, valóban fárasztó volt minden nap hat cikket elolvasni arról, hogy "Zsuzsi" épp hova igazol és ki keresi, ki nem keresi, de mindannyian pontosan tudjuk, hogy erről csak részben tehet ő. Egyrészt a nevével könnyebb eladni valamit, másrészt pedig ha a neve forog a szakmában, a sajtóban, akkor az ára is magasabb lesz - ez régóta használt fegyvere a menedzsereknek. Ugyanez volt, mielőtt a Bursasporhoz szerződött volna.
A legfárasztóbb azonban mégis az volt, ahogyan Dzsudzsák másfél hónap alatt a magyar válogatott kapitányából, a franciaországi hősből, a nemzeti csapat vezéréből egy szánalmas, pénzéhes prostituált lett az emberek szemében. Szerintem pedig igenis nagyon jól döntött és én is ezt tettem volna a helyében. Sok sikert, Balázs az araboknál, az emberek meg majd úgyis ismét leborulnak előtted, ha a vb-selejtezőkön kettőt vágsz CéRoniéknak!
Tisztelet a kivételnek...!