Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci

Puskás Ferenc legendás mondása a mai napig aktuális. Persze a pénz nem minden, adott meccsen bármi megtörténhet, hiszen - hogy egy másik közhellyel éljünk - a labda gömbölyű. Ugyanakkor hosszú távon a pénz az úr, ez nem vitás. Példa: a Bajnokok Ligájában csakis a leggazdagabb, legdrágább játékosokkal rendelkező sztárklubok rúghatnak labdába, és ugyanez a helyzet a topbajnokságokban is. Nagy ritkán ugyan beesik egy-két meglepetés - lásd Leicester City - de a kivétel csak erősíti a szabályt.

A múlt héten a Ferencváros büntetőrúgásokat követően kiesett az albán Partizani Tirana együttesével szemben a Bajnokok Ligája selejtezőjében. A magyar bajnok búcsúja óriási csalódásként hatott a honi közvéleményre, különösen a sikeresnek mondható Eb után volt ez nagy pofon. A szurkolók nehezen nyelik le a békát, de a klubvezetés is nagy leckét kapott az élettől. Az albán ezüstérmes legyőzése persze nem a megoldhatatlan feladat kategória, ezt a párharcot a Fradi elszúrta. Ám ha sikerült volna a továbbjutás, akkor már valóban egy olyan gárda következett volna ellenfélül (Salzburg), amely ellen bravúr lett volna a továbbjutás. 

Hiába dominálja egyre jobban a magyar mezőnyt a Ferencváros, nemzetközi színtéren a jelenlegi játékosállomány még nem elegendő a célok eléréséhez, ahhoz, hogy sztenderd kupaszereplővé váljon a csapat. Hogy egy ilyen kerettel ez megvalósuljon, extrát kellene nyújtania a gárdának, és bizony egy jó adag szerencsére is szüksége lenne.

A Fradi kapcsán rendszeresen felmerül, hogy a jelenlegi költségvetés megháromszorozására lenne szükség ahhoz, hogy a magyar bajnok minden évben vagy a Bajnokok Ligája vagy az Európa Liga csoportkörében vitézkedhessen. És bizony ezt a számok alá is támasztják.

A héten a BL és az EL selejtezőjének 3. körét rendezik. Megvizsgáltuk a témában mértékadónak számító Transfermarkt adatait, vajon mekkora a lemaradása a Fradinak. Bizony lesújtó képet kaptunk.

A szomszédos országok mellett a cseh és a lengyel topcsapatokat vettük még bele a listába, így kaptunk egy rangsort, amelyen a Ferencváros a hátsó régióban helyezkedik el. A bajnokok közül a Fradinál gyengébb kerettel csak a szlovák Trencin és a szlovén Olimpija Ljubjana rendelkezik. Ukrajna ugyan szomszédos velünk, de az ottani bajnokság lényegesen erősebb, a Dinamo Kijev, Sahtar Donyeck, Dnipro trió pedig gazdaságilag egészen más szintet képvisel, mint a régió többi nagycsapata. Az ukrán aranyérmes alanyi jogon főtáblás a BL-ben, a Dinamo keretének piaci értéke jelenleg majdnem 130 millió euró. Az ukrán együtteseket nem is vettük egy kalap alá a többiekkel. 

A magyar bajnok a régióban is kicsinek számít

Bár a horvát válogatott a világ élvonalába tartozik, a bajnokság a magyarral közel azonos szinten mozog, ugyanakkor ott a Dinamo Zagrebbel már megvalósították azt a projektet, amit itthon a Fradival is akarnak. A Dinamo az elmúlt 11 évben (!) minden évben megnyerte a bajnokságot, gazdaságilag és szakmailag is messze kimagaslik a horvát mezőnyből. Az első két nekifutásra még nem sikerült elcsípnie a csoportkört, ám 2008 óta minden évben szerepelt vagy a BL vagy az EL csoportkörében. Ez persze óriási bevételeket eredményez a klubnak, amely vissza is forgatja a pénzeket, így valóban minőségi légiósokat tud igazolni. A nemzetközi porond kiváló terep a fiatal tehetségek felfuttatására is, így az eurómilliókért eladott tinik után is komoly összegek landolnak a klub kasszájába. A Dinamo tökéletes példa lehet a Fradi előtt, hiszen azon koncepció mentén dolgoznak, amit a Népligetben is meg szeretnének valósítani. Hogy mennyire messze van azonban még ettől a szinttől a Fradi: a jelenlegi adatok alapján a Dinamo Zagreb keretének piaci értéke 61 millió euró, vagyis közel hatszorosa (!!) a Fradiénak.

Az osztrák pontvadászat már csak Ausztria gazdasági súlyának köszönhetően is jóval tehetősebb bajnokság a magyarnál. A nagy klubok (Austria, Rapid, Sturm, Salzburg) nevével minden évben találkozhatunk valamelyik csoportkörben. A bajnok Salzburg zsinórban harmadszor nyerte meg az osztrák Bundesligát, de a BL-szereplés még így sem jött össze, viszont 2014-ben a nyolcaddöntőig menetelt az Európa Ligában, tavaly ugyanitt megnyerte a csoportját, majd az egyenes kieséses szakaszban rögtön megkapta a Villarrealt, és búcsúzott. A Salzburgra rámondhatjuk, hogy stabil EL-szereplő csapat lett, ám keretének értéke közel 49 millió, ami még mindig négyszerese a Fradi keretének.

A bolgár Ludogorets és a szerb Crvena zvezda éppen egymás ellen játszik a BL 3. selejtezős körében. A bolgár kirakatcsapat kerete közel 45 millió eurót ér, stabil kupacsapatot azonban nem sikerült ennyi pénzből sem összehozni. Az elmúlt öt évben egyszer jutott be a BL csoportkörbe, 2014-ben pedig a legjobb 16-ig menetelt az EL-ben, tavaly viszont a moldáv Milsami Orhei ellen kiesett a selejtezőben. 

A belgrádi Red Star a Partizannal karöltve dominálja a szerb bajnokságot, de csoportkörben utoljára 2007/08-as szezonban tudott kerülni. Az elmúlt hét évben minden évben elvérzett a selejtezőben, idén nagy esélye lehet azonban, hiszen ha ki is esik a BL-ből, még az EL-ben megpróbálhatja. A Ludo és a Zvezda is piacképesebb kerettel rendelkezik a Fradinál, ugyanakkor a fizetések vagy a körülmények terén a Fradi járhat előrébb, vagyis ezek alapján kirajzolódik a minőségi játékospolitika hiánya is. (A másik szerb gigász, a Partizan tavaly 9 pontot szerzett az EL-csoportkörben, továbbjutnia azonban nem sikerült.) 

Tovább haladva a listán: a lengyel Legia Varsó vagy a cseh Viktoria Plzen is jobb játékoskerettel operálhat, ám egyik gárda sem állandó szereplője a BL-nek. A tavalyi évben két lengyel és három cseh (!) csapat került fel viszont az Európa Liga főtáblájára. Romániából a Steaua Bukarest 2013-ban a legjobb 16-ig menetelt az EL-ben, viszont az elmúlt két szezonban nem került fel a főtáblára sem. Kerete most 20 millió euró körül mozog, de 2-3 éve volt ez 30 is. 

Évekre a középmezőnytől 

Tavaly a Fradi vezérigazgatója egy tv-s interjúban azt mondta, a Ferencváros stabil gazdasági helyzete miatt már holland és belga első osztályú fizetésekkel tudja idecsábítani a külföldi légiósokat. Ebből arra lehet következtetni, hogy a költségvetés terén a Fradi bizonyosan elérte a közép-kelet európai régió topcsapatainak szintjét, ugyanakkor a játékoskeret minőségét illetően továbbra is nagy a lemaradás. A szomszédos országok minden évben delegálnak csapatokat minimum az Európa Ligába, és így a fenntartható fejlődés pályáján mozognak. Amíg itthon a meglévő forrásokat nem sikerül hatékonyabban felhasználni, addig ezen a téren nehéz lesz előrelépni. 

Nyilván a magyar futball megítélése nem azonos a horvát vagy a szerb futballéval, így egy horvát fiatal eladásából befolyó pénz akár 10-20-szorosa is lehet egy magyar tehetség árának. Nagy Ádámot 1,5 millió euróért adták el a Bolognának, a Juventus 23 millió euróért vette meg a szintén 21 éves horvát Marko Pjacát a Dinamótól.  

Mindent összevetve, látható, hogy mennyire hosszú lesz még az út, amíg a magyar élcsapatok felnőnek az európai középmezőnyhöz. Ahhoz, hogy rendszeresen nemzetközi kupaszereplőkké váljanak, jelentősen növelni kell a költségvetéseket és/vagy a jelenleginél lényegesen ügyesebb játékospolitikára lesz szükség. Persze ez egy ördögi kör is egyben: amíg nincsenek eredmények, addig a minőségi légióst sem lesz egyszerű idehozni. De ha mindez meg is valósul, még az sem garancia semmire.