hatharom.com: Mit gondolsz arról, hogy a két sztárcsapat ellen (Portugália, Belgium) összesen 7 gólt kaptunk? Elsőre úgy tűnik, ha felvállaljuk a bátor támadójátékot, annak a védekezésünk issza meg a levét. Dárdai kinevezésekor azt mondta, ne akarjunk többet, mint amire képesek vagyunk. Ezek alapján nem lett volna célszerűbb stabil védekezésre és kontrákra építeni, mint ahogy tettük azt például Ausztria vagy Norvégia ellen?

Ferenczi Attila: Dárdai felvetésével egyet értek. Storck támadóbb felfogást képvisel, amit el kell fogadjak, mert ez eddig is eredményt hozott. A portugálok elleni meccsen én is meglepődtem bátor játékunkon, ahol feltehetőleg a tétnélküliség ill. néhány játékos pihentetése okán nem az a játék alakult ki, mintha egy ki-ki meccset kellett volna játszanunk. Ezért ennek szakmai vonatkozásai számomra nem annyira fontosak. Azonban a belgák ellen figyelmen kívül hagytuk azt a koncepciót, ahogy az olaszoknak sikerült megbénítani a belga csapat játékát az első fordulóban.

Mi is felállhattunk volna egy 3-5-2-es játékrendszerbe, kettős védelmi lánccal és nem letámadó középpályával a lassú Pintérrel a kulcsszerepben. Azt is észre kellett volna venni, hogy a belgák szándékosan engednek minket támadni, hogy megnyíljanak a terek a védelmünk mögött, és erre reagálni kellett volna a stábnak. De nem akarok elégedetlennek tűnni, mert szurkolói szempontból egy nyílt, látványos, élvezetes meccset játszottunk, ahol mindenki odatette magát.

A korábban a Fradinál és a Pécsnél is dolgozó, de jelenleg munka nélkül tengődő Nagy Tamás rendkívül szokatlan, önkritikát sem nélkülöző posztot osztott meg  a magyar edzői társadalomról Facebook-oldalán. 
"Bántó ezt hallani, de valóban gyengék vagyunk! ...Meggyőződésem, hogy a mi gyengeségünk többek között abban van, hogy könnyen válunk hitetlenné, frusztráltá és negatívvá. Lehúz minket a közeg, és ha ellenállunk, úgy eltüntetnek, ahogy kell Nem merünk kiszállni valamiből, amiről pontosan tudjuk, hogy nem fog működni, de csak erőlködünk, kapaszkodunk, hogy megkaphassuk a pénzünket, mert nagyon kevés kivétellel, MEGÉLHETÉSI EDZŐK vagyunk! Van előttünk jó példa, csak vissza kell érte nyúlni, és ahogyan Ferenczi Attila folyton szajkózza; „Meg kellene végre minden magyar edzőnek ismernie a múltunkat, a labdarúgó kultúránkat”.  Hibásak vagyunk abban, hogy egymást sem tiszteljük kellőképpen, hogy sosem fogunk össze és a munkáért az ördöggel is cimborálnánk. Ha valami nem sikerül, azért mindig más a hibás. Nincs kellő önértékelésünk! Szeretjük, ha mindig azt mondják nekünk, amit hallani akarunk. Hol vannak a karakterek? Hol van a respekt, a kölcsönös tisztelet? Ne csodálkozzunk, hogy ha nem pozitívan vélekednek rólunk az emberek. Látom lelki szemeimmel, ahogy sorban sértődnek a kollégák… Inkább tanuljunk és ismerjük el mások munkáját, sikerét!"
A teljes bejegyzést itt találod. 

hatharom.com: Összességében rendkívül pozitív dolog volt a magyar futball számára ez az Európa-bajnokság, de adódik a kérdés, hogyan tovább? Hogyan lehet fenntartani fejlődést, milyen irányba kell folytatni a megkezdett utat? 

Mint már sokszor elmondtam, egy bővebb dimenzióban kellene gondolkodnia Storcknak, hiszen ő szakmai igazgató is. A magyar futballnak az a baja, hogy kihalt a labdarúgó kultúra, ezért ezt kellene feltámasztani, mert ha ez élne, akkor önműködő, önszerveződő lenne a játékosképzés, kiválasztódás, az edzői gondolkodásmód kialakulása. Lásd Brazíliát, ahol él a futballkultúra. Ott nincs Bozsik program, nincs UEFA licences edzőképzés, nincs kötelezően előírt edzői iskola megszerzése, nincs kötelező továbbképzés és mégis önmagától működik minden. Vagyis olyan önműködő rendszert kellene kiépíteni, ami független a benne szereplő egyedektől, túlmutat téren és időn. Ez lenne maga az élő futballkultúra. Miután Storck nem ebben gondolkodik, így feltehetőleg szakmai igazgatóként nem tud hosszú távú megoldást adni nekünk felemelkedésünkre.

hatharom.com: Király, Gera és Juhász a válogatott nagy öregjei közé tartoznak, Dzsudzsák, Kádár, Guzmics, Szalai a jelent képviselik, Nagy Ádám és Kleinheisler László a jövőt jelenthetik. Hogyan látod az elkövetkező éveket a válogatott szempontjából, milyen esélyünk lehet például a világbajnoki selejtezősorozatban?

A selejtezőbeli meccsek megvívása egy külön műfaj, nem ugyanaz, mint egy tornán négy naponta játszani csoportmeccset, vagy ki-ki meccset. Itt a sok mérkőzés miatt bármelyik előfordulhatnak csapatnál nem várt vereségek, pontszerzések, kiszámíthatatlannak tűnik sok minden.

Ugyanakkor az is látható, hogy a reális helyzetértékelés a sorozat előtt nem várt energiákat szabadít fel. Amíg Egervárinál a rossz helyzetértékelés miatt minden találkozó sorsdöntő meccs volt, addig Dárdaiéknál minden mérkőzés egy volt a sok közül. Ezért az utóbbi esetben soha sem fogyott el a mentális nyomás miatt az erőnlétünk, míg az előbbinél igen. Ez abban mutatkozott meg, hogy sok meccset nyertünk a meccs végén lőtt góllal, míg Egervárinál, Pintérnél meg jött a magyar átoknak nevezett lózung, ami azt próbálja elhitetni velünk, hogy mindig az utolsó pillanatban bukunk el.

hatharom.com: Évekkel korábban már lenyilatkoztad, hogy mennyire fontos (lenne) a futsal oktatása és annak beépítése a nagypályás fociba. Dárdai Pál nemrég egy interjúban szintén a futsal-képzés fontosságára hívta fel a figyelmet. Elindulhat valami ezen a téren? Az utánpótlásképző-központok és az akadémiák használják már a futsalt?

Hiába beszél Dárdai a futsalról, sajnos Magyarországon nagyon gyenge a futsal lobbi ereje. Pedig a magyar futball kitörési pontja pontosan a futsal lehetne. Nem akarom bántani az akadémiákat, de tavaly Egerben bemutatkoztak egy edzőtovábbképzés keretén belül, és azt kell mondanom, hogy mind elméleti, mind gyakorlati vonalon elég nagy tudásdeficittel küzdenek, talán csak az MTK akadémia a kivétel. De úgy tudom, hogy a futsalnak semmi jelentőséget nem tulajdonítanak, értelemszerűen nem is használják.

hatharom.com: Nagy Ádámról például köztudott, hogy másfél évig futsalozott, jelenleg pedig a legpiacképesebb magyar labdarúgónak számít. Viszont most fontos döntés előtt áll, hiszen sorban állnak érte a kérők. Mit gondolsz, milyen csapat illetve bajnokság lenne számára a legideálisabb?

Egyértelműen egy játszó és azon belül is domináló csapatot tudnék neki elképzelni. Ilyen lehet pl. egy spanyol középcsapat, vagy portugál élcsapat.

hatharom.com: A nemzeti csapat sikeressége mennyire hathat ki a magyar bajnokságra és az abban dolgozó magyar edzők munkájára?

Normális esetben a válogatottnak hatnia kellene az NB I-re, de attól félek, hogy edzőink változatlanul óvatosak lesznek, biztonsági játékot játszanak, és semmi kockázatot nem vállalnak fel a meccseken, legfeljebb ha ég a ház és vereségre állnak.

hatharom.com: Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a külföldi edzők képesek kiugró eredményre a magyar csapatokkal is (Sousa, Doll, Storck), de továbbra is nagy az ellenszél, amelyben dolgozniuk kell, nehezen fogadja be őket a honi szakma. Az Eb-n történtek hatására lehet ebben változás?

A magyar szakma alig várja már, hogy a külföldi szakemberek megbukjanak. Meg vannak róla győződve, hogy ők is tudnak annyit, mint külföldi társaik, azonban ez nem igaz. Noha gőzerővel megy az edzők átképzése, de edzőink változatlanul nem olvasnak, nem képzik magukat. Csak három ingyenes weboldalt kezelek (labdarugoiskola.hu, labdarugo-akademia.hu, futballkonyvtar.hu), ahol regisztráció után lehet tudáshoz jutni, és a magyar edzőnek még az ingyen tudás sem kell. Arról nem is beszélve, hogy könyveimben rengeteg innováció van leírva, és miután ezt sem olvassák a magyar edzők, így azt sem tudják, hogy mit nem tudnak.