Szombaton rajtol az Egyesült Királyságban nemzeti népünnepélynek számító Grand National, amely a világ legnagyobb múltú és presztízsű akadályversenye. Egészen 1839-ig kell visszamennünk az időben az első versenyig, azóta pedig már 168-szor rendezték meg ezt a viadalt, csak a II. világháború alatti években maradt el. Nincs ennél nagyobb sportesemény Angliában, felül múlja a wimbledoni tenisztornát, a foci FA Kupát, de még a golfozóknál a The Open Championshipet is. Nem csak a szigetországban, hanem szerte a világban nagy népszerűségnek örvend ez a verseny, több 100 milliós a nézettsége.

Adódik a kérdés, hogy mitől is olyan durva ez a verseny? Először is a megszokottaknál sokkal hosszabb, több, mint 4 mérföld a táv, ami nagyjából 7 kilométernek felel meg. Ez persze önmagában még nem tenné brutálissá, az igazi nehézséget a különféle akadályok jelentik, amiből összesen 30-at kell teljesíteniük a zsokéknak és lovaknak. Vannak legendás akadályok a pályán, ilyen például a "Canal Turn" névre hallgató, aminek átugrása után rögtön egy 90 fokos kanyart kell venni. Ha ez még nem lenne elegendő, a mezőny létszáma is extrém, ugyanis 40 fő vág neki a pályának. Sajnos nagyon nem ritka, hogy egy-egy ló elpusztul a verseny alatt, nem véletlenül szokták a "lógyilkos" futamként is emlegetni, és hát természetesen az állatvédő szervezeteknél is állandó célpont a Grand National. A tulajdonosok is aggódva figyelik kedvenceiket, de az Európában akadályversenyen rekordnak számító 1 millió angol font összdíjazás megéri a kockázatot.

Egészen hihetetlen győzelmek is születtek. 1967-ben éppen az említett Canal Turn utáni akadályon néhányan buktak, néhányan megtorpantak, egyetlen ló, Foinavon küzdötte át magát rajta John Buckinghammel a nyergében, majd robogott a célvonal felé a sok-sok hosszal lemaradó üldözői előtt. 100-szoros oddsal győzött, 1984-ben el is nevezték róla a 23-as akadályt. De 1956-ból olyanra is volt példa, hogy a királynő lova vezetett, ám annyira elfáradt az utolsó méterekre, hogy egy a pályára bevetülő árnyékot is át akart ugrani, a lábai szétcsúsztak és végül kikapott. Aminek már mi is szemtanúi voltunk, az a 2012-es, minden idők legszorosabb befutóját hozó Grand National. Akkor Neptune Collonges orrhosszal tudott győzni.

Reméljük sikerült kedvet csinálni ehhez a versenyhez, és hát tudjuk jól, hogy lovi mit sem ér fogadás nélkül, így némi segítséget is próbálunk nyújtani egy kis plusz izgalomhoz. Hendikep versenyről lévén szó egyes lovak plusz súlyt cipelnek, hogy kiegyenlítődjenek az erőviszonyok. A legtöbbet a tavalyi győztes Many Clouds cipeli majd, akit egyébként ennek ellenére az első számú favoritnak tartanak. Címvédésre 1974 óta nem volt példa, Leighton Aspell pedig zsinórban harmadik győzelmét arathatná, ami rekordnak számítana. Nem is annyira kedvelt a fogadók körében Many Clouds, sokkal inkább The Last Samuri, aki a télen két hendikep versenyen is győzött és jóval kevesebb súlyt kell, hogy magával vigyen. Két nagyágyút is találunk a favoritok között, Silviniaco Conti és Holywell egyaránt nyert már versenyt ezen a pályán a három napos fesztivál alatt a korábbi években. A távval biztosan nem lesz problémájuk, az akadályok viszont kifoghatnak rajtuk. Egész nyugodtan nézelődhetünk az outsiderek között is, az elmúlt tíz évben nem sok favoritnak sikerült nyernie. Érdekes lehet például a tavalyi második Saint Are és az ötödik Shutthefrontdoor, akik komoly rutinnal rendelkeznek ilyen versenyen, de The Druids Nephew is ott volt a tavalyi mezőnyben. Akkor Aidan Colemannal a nyeregben nem sikerült célba érnie, de neki valahogy nem megy a GN-en, Denis O'Regannel jobb eredményre lehet képes, a győzelem sem elképzelhetetlen. 

Ne keseredjünk el, ha nem sikerül eltalálni a győztest, hiszen létezik olyan fogadó, név szerint George Atkinson, aki 1940 óta minden Grand Nationalen megtette tétjét a győztesre, de egyetlen alkalommal sem sikerült még eltalálnia a bajnokot...

Szombaton délelőtt a lóverseny fórumunkban még részletesebben foglalkozunk a verseny fogadási oldalával!