PL

Egy csapatra való klasszis, akikről lemaradt az Arsenal

megosztom

Van egyáltalán olyan világsztár, akit Arséne Wenger soha nem próbált meg magához csábítani?


Arteta és Xabi Alonso egy gyerektornán. A héttérben Arséne Wenger?

Pepe Reina (spanyol, kapus)

Wenger állítólag már a Villarrealban kinézte magának a spanyol kapust, de a legközelebb 2010-ben volt a megszerzéséhez, amikor 20 millió fontot ajánlott érte a Liverpoolnak. Két évvel ezelőtt szintén felmerült a szerződtetése, akkor 5 millió fontról csipogtak a madarak, de a lejáró szerződésű Reina inkább elment cserekapusnak Pep Guardiola Bayern Münchenjébe.

Gerard Piqué (spanyol, középső védő)

A többszörös BL-győztes bekk 2003-ban járt próbajátékon az Arsenalnál, de hiába felelt meg, mivel csak 15 éves volt, jogi akadélyokba ütközött volna a leigazolása. Wenger ugyanazt próbálta eljátszani vele, mint Cesc Fábregasszal, de Piqué menedzsere nem ment bele abba, hogy szóbeli egyezséget kössenek, és a védő 16. születésnapját követően aláírjon a londoniakhoz. Végül egy évvel később a Manchester United csapott le rá, igaz, az angol foci nagyon nem jött be Piquének.

Vincent Kompany (belga, középső védő)

2006-ot írtunk, az Arsenal pedig Sol Campbell távozása miatt lázasan védőt keresett a nyári transzferpiacon. Felmerült az akkoriban még az Anderlechtnél játszó, szupertehetségnek tartott Kompany neve is, és bár Wenger érdeklődött a játékos iránt, konkrét ajánlatig végül nem jutottak el a felek - a pletykák szerint ennek oka az volt, hogy a francia menedzser védekező középpályásnak titulálta Kompanyt. A belga végül két szezonnal később a Manchester City-hez igazolt, de már a Hamburgtól.

Angel Di María (argentin, támadó középpályás)

Az argentin még csak pelyhes állú tehetség volt, amikor Wenger kinézte magának: a Rosário Centralban játszott, de végül hiába egyeztek meg mindenben a felek, nem kapott munkavállalási engedélyt ahhoz, hogy Angliába igazolhasson. Ehelyett elvitte a Benfica, ahonnan a Real Madridba távozott, majd a Manchester United hozta át - teljesen feleslegesen - Angliába.

Xabi Alonso (spanyol, védekező középpályás)

A spanyol válogatott középpályásást 2008 nyarán vihette volna az Arsenal, de hiába ajánlotta fel őt a Liverpool mindössze 18 millió fontért cserébe, Wenger habozott, és végül nem tette le érte a kért összeget. A 'Pool ezzel elesett Gareth Barry leigazolásának lehetőségétől, Alonso viszont pályafutása legjobb teljesítményét nyújtotta a következő szezonban, kis híján bajnoki címre vezette a Vörösöket, és egy évvel később 30 millió fontért távozott a Real Madridhoz.

Yaya Touré (elefántcsontparti, középső középpályás)

A korábbi Barca-fedezet próbajátékon járt Wenger keze alatt, sőt, még egy hivatalos, Barnet ellen felkészülési meccsen is pályára lépett a csapat mezében. A vezetőséget azonban nem győzte meg - nem csoda, csatárként játszatták -, és mivel sok gond lett volna a munkavállalási engedélyével, inkább lemondtak róla. Touré így az ukrán Metallurg Donyeckhez igazolt, ahonnan az Olympiakosz, a Monaco, és a Barcelona érintésével jutott el végül mégis a Premier League-be.

Lionel Messi (argentin, csatár)

Ugyanabban az évben, amikor Wenger Piquét és Fábregast kinézte magának, Messin is megakadt a szeme. Állítólag még az argentin csodagyerek édesapjával, Jorgéval is sikerült nyélbe ütni egy találkozót, de a család végül úgy döntött, Messi fejlődése érdekében az a jó döntés, ha nemet mondanak a több pénzre, és Barcelonában marad. Bejött.

Cristiano Ronaldo (portugál, csatár)

CR 2002-ben járt az Arsenalnál, tetszett is Wengernek, de hiába egyeztek meg szinte mindenben a felek, az Emirates Stadion építése miatt szűkös anyagi korlátok közé szorított londoni klub végül nem tudta kifizetni érte a Sporting által kért összeget. Egy évvel később Ronaldo a Manchester Unitd játékosa lett, Wenger pedig azóta is veri a fejét a falba.

Zlatan Ibrahimovic (svéd, csatár)

A bosnyák származású támadó 2000-ben flörtölt komolyabban az Arsenallal, de mivel Wenger meg akarta nézni egy próbajátékon, végül nemet mondott a lehetőségre. Pedig - ahogyan azt a sztár saját önéletrajzi könyvében írta - már egy, a nevével ellátott mez is készült a klubnál, hiába, mert Zlatannak rosszul esett, hogy Wenger meg sem próblta komolyan meggyőzni a váltásról. A próbajáték pedig egyszerűen derogált neki.

Didier Drogba (elefántcsontparti, csatár)

A legendás center a francia alacsonyabb ligás Le Mans játékosaként keltette fel egy Arsenal-scout érdeklődését, de hiába lehetett volna mindössze 100 ezer font ellenében leigazolni, Wenger nem élt a lehetőséggel. 2004-ben aztán Drogba - már a Marseille-től - a Chelsea-hez igazolt, és Angliában töltött évei alatt 14 meccsen összesen 13-szor keserítette góllal az Arsenal drukkereit.

Luis Suárez (uruguayi, csatár)

Wenger talán legemlékezetesebb bukása volt, amikor 2013 nyarán az akkor épp harapása miatt eltiltott uruguayi játékost próbálta megszerezni. A támadó kivásárlási ára 40 millió font volt a Liverpoolnál, az Arsenal viszont semmiképp nem volt hajlandó többet fizetni érte 40 millió +1 fontnál. A 'Pool természetesen élbő visszadobta a meglehetősen cinikus ajánlatot, Suárez maradt a helyén, bűnbocsánatot nyert, és pazar teljesítménnyel kis híján bajnokot csinált a Vörösökből. Hogy aztán az Arsenal helyett - kétszer annyiért, és egy újabb harapás után - a Barcelonához igazoljon.

megosztom