Amikor elindult a szezon augusztusban,viszonylag hosszan merengtünk arról, hogy a háromvédős rendszerek Angliában is ott toporzékolnak a küszöbön, és az új évad akár áttörést is hozhat. Ez végül nem így lett, Louis van Gaal például órásit bukott vele a Unitednél, de az Opta által készített statisztikából azért látszik, egyre inkább vége a dogmatikus korszaknak, és a Premier League-ben sem szentségtörés már módosítani a klasszikus négyvédős felállásokon.
Az, hogy a 4-4-2 egyeduralmának vége, évek óta igazolt tény. Sir Alex Ferguson volt talán az utolsó, aki kitartott a klasszikus angol rúgósfoci legfontosabb kelléke mellett, de utolsó BL-döntője (2011, sima vereség a Barca ellen) után ő is elfelejtette, és Kagava leigazolásával egyidőben áttért a 4-2-3-1-re. Ami egyébként már akkoriban is a szigetország - és vele együtt a teljes futballvilág - legnépszerűbb formációjának számított.
Ez idén is így van, a bajnokságot tulajdonképpen már megnyerő Chelsea például minden egyes meccsén 4-2-3-1-ben állt fel (emlékezzünk, első regnálása idején Mourinho még a 4-3-3-ra esküdött, szóval tényleg változnak az idők), de a tabellán második és harmadik Manchestery City, illetve Arsenal is meccsei több mint felén használta ezt a formációt.
Ami érdekes, hogy a Tottenhamből komolyan vehető csapatot csináló Maurício Pochettino is a 4-2-3-1-re esküszik, 29 forduló alatt 26-szor használta ezt a felállást. Hasonlóan jár az agya a Swansea-t középcsapatként stabilizáló Gary Monknak is, szóval akár azt is mondhatnánk, hogy Angliában a siker záloga a 4-2-3-1. De nem mondjuk, mert közben ott van Alan Irvine esete, aki hiába erőltette orrvérzésig a West Bromnál a divatos formációt, a kiesés szélére sodródott, és úgy kivágták, mint a gerelyt. Jött helyette Tony Pulis és a klasszikus kick&run, a WBA pedig simán megkapaszkodott a Premier League-ben.
a legnépszerűbb formációk a Premier League-ben
A legnagyobb variálás persze a Unitednél megy, Louis van Gaal nem kevesebb, mint hat különböző formációt váltogatott a szezonban, ami még úgy is rengeteg, hogy tudjuk, a holland elsősorban a filozófiájához ragaszkodik, nem egy-egy hadrendhez. Van Gaalon kívül a leicesteres Nigel Pearson, a Hullt irányító Steve Bruce, és az azóta már kirúgott Harry Redknapp variált a legtöbbet, szóval nem igazán mondhatni, hogy sikerre vezet a sok kísérletezés.
A Guardian összegzéséből is ez látszik, no meg az, hogy szép csendben azért a 4-4-2 is elkezd visszamászni az ablakon. Tony Pulisról már volt szó, de a kiesés felé sodródó Leicester is ezt a formációt használja a legtöbbet, sőt, időnként Pellegrini is felpakolja egymás mellé Agüerót és Dzekót. Mindez együtt azt eredményezi, hogy összességében azért még mindig a fourfourtwo a második legnépszerűbb taktikai hadrend a szigetországban. Ráadásul ott a felállás gyémánt verziója (szélsők nélkül, ugyebár), amit én a táblázatban következetesen 4-1-2-1-2-ként hivatkoztam le, de Angliában a szakértők előszeretettel hívják 4-4-2-nek.
Kiváló tanulság, hogy a sok változtatás nem éri meg: a nyolc különböző felállást kipróbáló Pearson szinte biztosan kipottyan a szezon végén a Leicesterrel, de ugyanez a sors vár a hét különböző felállásban focizó QPR-ra is, ne legyenek kétségeink. A szintén sokat variáló Steve Bruce viszont ha nehezen is, de bentmaradhat a Hullal, mint ahogyan Van Gaalnak is meglehet a BL-indulás a United élén - főleg, ha úgy fociznak, ahogyan vasárnap tették a Tottenham ellen.
Az Aston Villával kétségbeesetten egyensúlyozó Paul Lambert is nagy taktikus volt, az alapesetben használt 4-3-3 mellett még négy másik formációt is kipróbált, de ez sem mentette meg a kirúgástól. A másik véglet a szintén a kiesés elkerüléséért küzdő Burnley-é: Sean Dyche szinte csak és kizárólag 4-4-1-1-ben hajlandó gondolkozni, és ugyan jelenleg úgy tűnik, ez nem érte meg, a sorsolásuk és a jelenlegi formák alapján simán megelőzhetik a Sunderlandet a szezon végére.
Edzők és formációk | |||
---|---|---|---|
a Premier League 2014/2015-ös szezonjában | |||
Edző | Csapat | Helyezés | Formációk |
Nigel Pearson (ENG) | Leicester City | 20. | 8 (4-4-2, 4-5-1, 5-4-1, 4-1-2-1-2, 4-3-3, 4-4-1-1, 4-1-4-1, 4-2-3-1) |
Steve Bruce (ENG) | Hull City FC | 15. | 8 (4-4-2, 3-5-2, 3-5-1-1, 3-4-2-1, 4-4-1-1, 5-3-2, 3-4-1-2, 4-2-3-1) |
Harry Redknapp (ENG) | Queens Park Rangers | 19. | 7 (4-4-2, 4-4-1-1, 3-5-2, 3-4-2-1, 4-4-1-1, 5-3-2, 3-4-1-2, 4-2-3-1) |
Louis van Gaal (NED) | Manchester United | 4. | 6 (4-1-2-1-2, 3-1-4-2, 3-4-1-2, 4-1-4-1, 4-2-3-1, 4-3-3) |
Alan Pardew (ENG) | Newcastle United/Crystal Palace | 12. | 6 (4-2-3-1, 4-1-4-1, 4-4-1-1, 4-1-2-1-2, 4-4-2, 4-5-1) |
Brendan Rodgers (NIR) | Liverpool FC | 5. | 6 (3-4-3, 4-2-3-1, 4-3-3, 3-4-2-1, 4-1-2-1-2, 3-5-1-1) |
Paul Lambert (SCO) | Aston Villa FC | 16. | 6 (4-3-3, 4-5-1, 5-3-2, 4-2-3-1, 4-3-1-2, 4-4-2) |
forrás: Opta |
És akkor ami a háromvédős rendszereket illeti: nem csak Van Gaal próbálgatta sokat (kevés sikerrel), de másokat is megfertőzött. Steve Bruce, Harry Redknapp, Sam Allerdyce és Ronald Koeman egyaránt használta egyes meccseken, igaz, sikeres csak a Liverpoolnál volt, ahol Brendan Rodgers december környékén 3-4-3-ban stabilizálta a csapatát.