Magyarországon futballháború van. Szívesebben írtam volna forradalmat, mert az magában hordozná az esélyt a változásra, a felemelkedésre, de erről sajnos szó nincs. Helyette hidegháborút élünk. Az egyik lövészárokban az ultrák, a másikban a klubok és az MLSZ képviselői. Senki nem tudja, melyik fél kezdte, meddig tart, közeleg-e már a vége. Egy biztos csupán. Harcolnak rendületlenül, és a magyar futball minden összecsapásukkal egyre mélyebbre süllyed.

A frontot most a szurkolói kártya, a vénaszkenner és ebből kifolyólag a futballmérkőzésre kilátogató emberek ellenőrzése kontra a klubokra kiszabott MLSZ- és UEFA-büntetések adják. Hogy melyik oldalnak van igaza? A kérdésre szinte lehetetlen választ adni. A hatharom.com most mégis kísérletet tesz rá, mindkét nézőpontot górcső alá vesszük, és kielemezzük. Ez az írás az MLSZ és a klubok érveit próbálja felvázolni.

Szurkolók és ultrák

Mielőtt elmélyednénk a témában, fontos tisztázni, hogy két külön csoportról van szó. Bár az ultrák szurkolók is, fordítva ez már korántsem igaz. Az ultrák külön csoportokat alkotnak, és általánosságban véve lenézik azokat, akik szombat délután egyszerűen csak arra vágynak, hogy kimenjenek kedvenc csapatuk meccsére, és kulturált körülmények között megtekintsék azt. Egy esetben vállalnak közösséget velük, amikor baj van. Ilyenkor hirtelen minden MLSZ- vagy klubintézkedés a "szurkolók" elleni merényletként jelenik meg, ahogy a szurkolói kártya is a "szurkolók" érdekeit sérti. Az ösztönös vagy tudatos reakció természetesen érthető, hiszen az ultrák csoportja jóval kisebb, ám annál hangosabb, és ha kifejtik valamiről a véleményüket, azt sokan az adott klub szurkolóinak hangjaként azonosítják. Pedig a valóság lehet teljesen mást mutat. Nem véletlen az sem, hogy az MLSZ és a klubok intézkedéseik meghozatalakor az általánosságban vett szurkolók és nem az ultrák érdekeit nézik. Számoljunk csak utána kicsit. A Ferencváros becslések szerint 1 milliós szurkolótáborral rendelkezik. Mennyi ebből az ultra? Mondjuk 10 000, amiből átlag 3-4000-en járnak ki a hazai mérkőzésekre. Vajon mi a nagyobb üzlet a Fradi és az MLSZ számára, ha behúzza a további 6-7000 ultrát, vagy ha megnyeri magának a maradék 990 000 szurkolót azzal, hogy olyan hellyé alakítja a stadionokat, ahová bárki bármikor szívesen megy ki?

Szurkolói kártya, regisztráció

Az egyik fő ellenérv a regisztrációval és a szurkolói kártyával szemben a személyes adatok megadása, mondván ezzel bárki és bármikor visszaélhet. De vajon mennyire lehet ezt a félelmet komolyan venni a 21. században, amikor a Facebook lassan több adatot tud az emberről az ismerőseinél, amikor a chipes bankkártyák, a mobiltelefonok hordozható nyomkövetőként funkcionálnak, amikor az interneten minden kattintás mérhető, amikor a legkülönfélébb nyereményjátékhoz a legkülönfélébb cégnek boldog-boldogtalan kiszolgáltatja az adatait? Komolyan egy szurkolói kártya kiváltásától kell félni?

Sokan mondják továbbá, hogy koncertre, színházi előadásra sem kell regisztrálni ahhoz, hogy jegyet vásároljon az ember. Valóban, azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy ezeken nem is jellemző a rendbontás. A Hamlet kezdetén nem áll fel a fél nézőtér, és nem kezd bele a "Fa*****pó Dánia" rigmusba, hogy aztán a színpadra dobjanak egy hanggránátot, az Outkast koncertjén sem huhognak a kilátogatók, hanem átadják magukat az élménynek. Hm, lehet itt van a probléma? Hogy egy magyar futballmérkőzés minden, csak nem élmény?

Akárhogy is, a szurkolói kártya nem csak a rend fenntartását és a renitensek büntetését hivatott segíteni. Mivel jegyeket kizárólag ennek bemutatásával lehet nemsokára vásárolni, a klubok fontos adatok birtokába jutnak. Amit "jó célokra" is fel lehet használni, ugyanis egyértelművé válik belőle, hogy valójában kik járnak mérkőzésekre, kik alkotják a szurkolói bázist. Mennyi nő, mennyi férfi, mennyi fiatal, mennyi idős, mennyi gyerek. Ezt alapul véve kiváló marketingkampányok indíthatóak a kinn maradó szurkolók becsalogatására, a kijárók megtartására, a bérletvásárlás ösztönzésére és ezek sikerét is könnyen le lehet mérni. Ráadásul a mérkőzésre kimenők tudatában vannak annak, hogy jelenlétüknek nyoma van, és ez adott esetben meggátolhatja, hogy komolyabb balhé alakuljon ki a stadionon belül.

Vénaszkenner

Magyarországon, de a világon is szinte egyedülálló a belépés ilyen fokú szigorítása, amivel kapcsolatban már érthetőbbek a szurkolói aggályok. Kívülről nagyon úgy tűnik, mintha a gépet ügyes üzletkötők eladták volna az FTC-nek, rádumálva a vezetőséget, hogy milyen jó lesz ez nekik, és a klub a felháborodást látva most már, ha akarna sem tudna kihátrálni az egészből. Főként a presztízsveszteség miatt. Hozzáteszem a megoldás alapvetően nem rossz, azon már sokkal inkább lehet vitatkozni, hogy mennyire indokolt.

Miért nem rossz? Mert valóban gyorsítja a bejutás folyamatát. Aki már volt szurkolói kártyával futballmeccsen, az tudja, hogy belépéskor a biztonságiak ellenőrzik, hogy valóban az jött-e el, akinek a nevére a jegyet kiállították. Nos, el lehet képzelni, hogy a 382. ember után mekkora alapossággal és milyen tempóban végzik munkájukat. Ezt váltja ki a vénaszkenner, ami gyorsan, megbízhatóan dolgozik, és aminek segítségével bárki pillanatok alatt a stadionon belül találhatja magát.

Miért járhat vele jól a klub? Ha lecsillapodnak a kedélyek, és nem veszik el az ultrák nagy része, akkor azért, mert a stadionba belépők teljes biztonsággal azonosíthatóak lesznek. Nincs két ugyanolyan vénatérkép, így ha valaki a gép szerint bejutott, nem mondhatja, hogy nem volt ott. Ezáltal megvan a lehetőség arra, hogy a klub komolyan fel tudjon lépni a rendbontók ellen, akik hetente több százezres, de akár milliós kiadást okoznak. És ezzel el is jutottunk a következő ponthoz.

Büntetések

Fordulónként több százezres, összességében milliós büntetéseket szab ki az MLSZ, az UEFA pedig alkalmanként ennél jóval magasabb, akár tízmilliós tételekben mér, nem beszélve a szektorbezárásról, zárt kapus szankcióról, ami ismét anyagi veszteség. Kik okozzák a kárt? Az ultrák. Kik fizetik be a büntetést? A klubok. És mondjon bárki bármit, alapvetően itt van a kutya elásva. Vajon az ultrák akkor is rasszista rigmusokat kiabálnának, tiltott jelképet mutatnának, ha nekik kellene befizetniük a büntetésként kiszabott milliókat? Vagy ha tudnák, hogy a klub kitilthatja őket egy vagy akár több szezonra?

Komolyan bírálhatók a klubok azért, mert nem szeretnék mások felelőtlen viselkedése után fizetni a büntetéseket? Hogy a nemzetközi viszonylatban béka feneke alatti költségvetéssel működő, a létfenntartással évről évre megküzdő egyesületek bevételeik egy részével nem az MLSZ vagy éppen UEFA kasszáját gyarapítanák? Vegyük példaként ismét a Ferencvárost. A zöld-fehérek éppen Radó András megszerzésén dolgoznak, és egészen biztos, hogy az Európa Ligában összeszedett 70 ezer eurós (~21 millió forint) büntetést szívesebben fektették volna a transzferbe, mint hogy az UEFA svájci székhelyére küldjék átutalással.

Összegzés

Nehéz ügy, amikor az MLSZ és a klubok érdekeit próbálja megérteni az ember, de igenis van abban ráció, amit képviselnek. A magyar futballnak ugyanis hatalmas lökést adna, ha az átlagszurkolók, családok tömegesen visszatérnének a lelátókra. Ennek jelenleg két gátló tényezője van. Az egyik a hazai bajnokság színvonala, a másik pedig a körülményekben keresendő. Egyik kölcsönösen függ a másiktól, és mivel a pályán mutatott teljesítmény javulására az utóbbi évek, évtizedek tapasztalata alapján nincsen sok esély, nem meglepő, ha az MLSZ a másik oldalról is megpróbálja megoldani a problémát. Ezt erősítik a stadionépítések, felújítások, és részben emiatt lett kitalálva a szurkolói kártya, amitől a lelátói rend biztosítását várják. Persze nem mondom, hogy az MLSZ mindent jól csinál. A klubokat azért büntetni, mert ultrái szidták a másik csapatot vagy annak szurkolótáborát, nettó hülyeség. Tudomásul kell venni, hogy ez része a futballnak, az emberek jó része azért megy ki hétvégén a meccsre, hogy kieressze a gőzt. Persze nem szabad átesni a ló túlsó oldalára, valahol meg kell húzni a határt (pl. rasszizmus), de mindeközben figyelni kell arra, hogy az átlagszurkolók mellett az ultrák is jól érezzék magukat. Nem mondom, hogy könnyű feladat, de ha van valaki a szövetségben, aki képes az eddigiek alapján levonni a tanulságokat, akkor nem is lehetetlen küldetés.