Magyar foci

A magyar futballt a TF indította el a lejtőn - Ferenczi Attila

Ferenczi Attila futball-szakíró a magyar futball hanyatlásában a TF felelősségét taglalta, de a hatharom.com-nak beszélt az MLSZ utánpótlásban megindított reformprogramjáról is.

Ismételten felerősödtek a hangok az UEFA licences edzőképzés és a labdarúgó akadémiai rendszer ellen. Vincze Géza a Sport plusz 2014 augusztus 1-jei számában fejtette ki ez irányú gondolatait. Mi erről a véleményed?

Ferenczi Attila a TF felelősségét hangsúlyozzaOlvastam az interjút. Vincze Gézáról tudni kell, hogy a TF (Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának korábbi neve - a szerk.) szócsöve, aki minden egyes alkalommal elmondja, hogy a TF-en milyen nagyszerű képzést kapnak a hallgatók, illetve annak is hangot ad, hogy az UEFA rendszerű edzőképzés gyenge, az akadémiai rendszer elavult. A nem szakmai tárgyak esetében még el is tudom fogadni a TF-képzés hiányát, de a szakmai tárgyak oktatási szintje méltatlan egy egyetemhez. De kezdjük még korábbról! 1961 környékén indult be a szakedzőképzés a TF-n. Az addigi szintetizáló gondolkodást valló szakkönyvek kikerültek a képzésből, helyüket átvette az analizáló gondolkodásmódot valló képzési rend. Amíg 1961-ig az edzés célja stíluselsajátítás volt, ezután az edzés célja a teljesítményfokozás lett. Ennek következtében a TF-en végzett új szakedző és testnevelő generáció minden labdarúgó problémát kondicionált. A meccsből annyit láttak, hogy keveset futunk, lassúak vagyunk, nincs dinamikánk stb. A játékosképzés eltolódott a fizikai felkészítés felé ahelyett, hogy a játéktudást növeltük volna. A döntő fordulatot ennek a gondolkodási rendnek az elterjesztésére az 1969-es marseille-i válság hozta. A szurkolók reformot vártak, és ennek hatására kerültek hatalomba azok az edzők, akiknek gondolkodását már a TF állította be és nem a működő labdarúgó kultúránk. De hogy ne a levegőbe beszéljek, idézek Grosics Gyula könyvéből: "a hatvanas évek közepén egyre világosabban látszott, hogy a magyar labdarúgás szakmailag és morálisan is rossz irányba tart. Hol az angol, hol a német stílust, az erő, a fizikum növelését tartották követendőnek." Fontos megjegyezni, hogy az egykor világhírű magyar technikás kosárlabda szintén ezen időszak környékén süllyedt el, amikor ott is kondicionálni kezdtek minden szakmai problémát. Vincze Géza egyébként sajátságosan érvel. A következőt mondja: „Az akadémia legnagyobb szakmai gátja, hogy a gyerekeket képzetlenül veszik fel… Éppen ezért tévút az egész, mert 6-12 éves kor között oktatni, nevelni, képezni kellene a gyerekeket szakedzőkkel, testnevelő tanárokkal, de ez nem történik meg.”

Valóban csupán a képzési hiányosságokban keresendő a magyar futball hanyatlásának alapvető oka vagy egyéb tényezők is közrejátszottak?

A magyar futballt a lejtőn a TF szakedzői és testnevelő tanárai indították el, hiszen 1961 és 1997 között csak az ő szakembereik képezték a labdarúgókat, és ezen időszak alatt sikerült nekünk a világ élvonalából visszacsúsznunk a középmezőny aljára. Pontosan az a baj, hogy ezek az emberek képezték a játékosokat, és most Vincze vissza szeretné adni a képzést azok kezébe, akik lenullázták a magyar focit. Hallgassuk meg Détári Lajost (korábbi világválogatott labdarúgó -  a szerk.), mit mond a mai magyar valóságról! "Ha megnézzük a mai állapotokat, akkor gyakran azt tapasztalni, hogy a 6-12 éves korosztályú gyerekekkel testnevelő tanárok foglalkoznak, miközben ez a legfontosabb időszak a technika elsajátítására, ilyenkor tanul meg a gyerek belsővel passzolni, cselezni, ebben a korosztályban nem tornatanároknak kell futtatni a gyerekeket."

UEFA PRO Diploma

A képzés a legmagasabb fokú UEFA által elismert labdarúgó edzői végzettséget nyújtja. Egy NB I-es csapatot irányító edzői stábban legalább egy szakembernek rendelkeznie kell ezzel a licenccel. Az MLSZ által szervezett tanfolyam három évente indul, a képzés időtartama 18 hónap, ez idő alatt 460 órányi oktatásban részesülnek a hallgatók.

Azt se felejtsük el, hogy a testnevelőképzés korszerűtlen formában a mai napig üzemel, párhuzamosan az UEFA-edzőképzéssel. 1995 környékén Mezey György pont azt ismerte fel, hogy belterjes lett a magyar futball, a TF-út a tarthatatlan, és az UEFA rendszerű edzőképzés hozni fog egy szellemi megújulást. Az egy másik dolog, hogy Mezey és Both József (az MLSZ-től januárban menesztett szakmai-képzési igazgató - a szerk.) nem élt a történelmi lehetőséggel, hogy visszataláljunk önmagunkhoz, de oktatásuk még mindig magasabb színvonalat képviselt, mint a TF-é. Hivatkozik Vincze a TF négyéves edzőképzésére, csak azt felejti el, hogy óraszámban a PRO diploma is van annyi, mint a szakedzői, csak ott nem "vakaróznak" 4 évig, hanem másfél év alatt letudják ugyanazt az óraszámot, mint hajdanában a TF-n. Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy több sportág is saját kézbe vette az edzőképzés kérdéskörét (tenisz, kézilabda, vízilabda stb.) Minden TF-szimpatizánstól azt hallom, hogy az UEFA rendszerű képzésnél hiányzik a pedagógiai, pszichológiai, edzéselméleti oktatás. De még egyiktől sem halottam, hogy a TF-en olyan labdarúgó játékelméleti tudást kapnak a hallgatók, amit sehol máshol a világon nem. Ahogy sakkban a legfontosabb a sakkelmélet, úgy futballban is a legfontosabb a labdarúgó játékelmélet, hogy a játékos ne tévedjen el a futballpályán. A TF élettanásza, Petrekanits Máté mondta, hogy „a magyar focista sokat fut, de sose jó irányba”.

Megkérdezném Vincze Gézától, tanult-e a TF-n stílusismereteket, tanult-e olyat, hogy támadásszervezési feladatok, támadásszervezési alapelvek, tanult-e olyat, hogy aktív és passzív területvédekezés, tanult-e olyat, hogy stíluselmélet, stratégiaelmélet, alakzatelmélet. Az az érve sem állja meg a helyét az akadémiák esetén, hogy mindenki a külföldi akadémiai szokásokra hivatkozik. Minden esetben, amikor egy szakmai programot felállítanak, meg kell vizsgálni a helyi szokásokat, körülményeket és lehetőségeket. A külföld majmolása, követése nálunk már azért sem válik be, mert nekünk volt egy saját identitásunkból fakadó labdarúgó kultúránk. Ezt kellene feltámasztani. Erre nincs külföldi gyakorlat és protokoll. Miért nincs? Mert mi vagyunk az egyedüliek, akiknél kihalt egy élő labdarúgó kultúra.

A TF-en folyó szakmai munka tehát évtizedek óta nem segíti a magyar foci előrelépését. Mi a véleményed az MLSZ elmúlt 4 éves tevékenységéről?

Több alkalommal elmondtam, hogy a labdarúgó kultúrateremtésnek az egyik lehetséges útja a szurkolói nyomás felhasználása. Mit értek ez alatt? Focihoz értő szurkolókat kell kinevelni. A szurkoló kikényszeríti a saját klubjánál a tulajdonostól az egyesületi klubkultúra kialakítását. A szurkolók egy része azáltal, hogy számukra a rend miatt szigorításokat vezetnek be a stadionokba való beléptetéskor, hajlamos általánosítani és semmibe venni az MLSZ eddigi erőfeszítéseit. Csányi Sándor átszervezte az egész magyar futball szervezeti rendszerét. Régen egy megyei szövetség állam volt az államban. Központi programot és akaratot nem lehetett végig vinni a rendszeren, mert mindenki ott tett keresztbe, ahol tudott és akart. Ma már a pályák gőzerővel épülnek. A játékosok, csapatok száma folyamatosan nő. Az akadémiai rendszer működése stabilizálódik. Eddig mindig az volt a baj, hogy olyan MLSZ-elnökök vannak, akik semmit sem tudnak csinálni a magyar futballban. Most van pénz, paripa, fegyver és központi akarat. Az MLSZ elnöksége folyamatosan elemzi saját munkáját. Miután érzékelik, hogy nem jó az az irány, amit a Mezey-Both kettős megfogalmazott a 2010-es stratégai programban, szó nélkül megváltak tőlük. Olyan lépést húztak meg, ami elképzelhetetlen lett volna 10 évvel ezelőtt, mert senki nem mert hozzányúlni Mezeyhez. Nem viccből kapta Mezey a Dottore nevet, célozva arra a keresztapa státuszra, amit kiépített maga körül.

Kovács Ferenc, az MLSZ utánpótlás programjáért felelős sportigazgató

Sokan szkeptikusak Kovács Ferenccel kapcsolatban, az MLSZ utánpótlásképzésének élére nemrégiben kinevezett sportigazgató 80 éves kora miatt. Te ismered őt személyesen, szerinted jó döntés született?

Az eddigi gyakorlattól eltérően csoportmunka eredményeként áll fel az új szakmai program. Van egy eszmefelelős, a Kovács Feri bácsi által vezetett csoport, amely hivatott őrködni a helyes iránytartásért. Aki hitelesen és érdemben tud nyilatkozni a magyar tradícióról, az ő. Teljes szellemi frissességgel és tenni akarással végzi a munkáját. Nyitott minden olyan gondolatra, ami előre viszi a szent ügyet, a magyar futball felemelését az őt megillető helyre.

A Figyelőben megjelent a minap egy cikk, ahol azt állítja a szerző, „dől a pénz” az akadémiákba.

Noha a cikk több állításával egyet kell értsek, azonban az feltehetőleg elírás lehetett, amikor a szerző összehasonlítja a mi akadémiáink három éves költségvetését (600 millió Ft) a nyugati akadémiák egy éves költségvetésével (900 millió Ft), majd megállapítja, hogy mi majdnem annyi pénzből gazdálkodunk, mint a nyugatiak. Ha elosztja a magyarok költségvetését hárommal, akkor lenne összevethető a nyugatival, és akkor máris azt kapjuk, hogy távol vagyunk még nyugattól.

Nemrégiben Csányi Sándor azt nyilatkozta, hogy kiszorítják a képzésből az arra alkalmatlan edzőket. Az egyik fórumozó gyorsan rávágta, hogy „fejétől bűzlik a hal” célozva az MLSZ vezetés alkalmatlanságára.

Ez jó közmondás, csak aki ezzel érvelt, az pontosan Csányi Sándor véleményét erősíti. Tudniillik a magyar futball gyengeségének oka a kultúra kihalása. A kultúra értelmezések szokások rendszere, amit a játékosok és az edzők hoznak létre. Vagyis egyértelmű szakmai problémával állunk szemben. Csányi úr erősíti az edzőképzést, mert kultúrát is csak az edzők tudnak teremteni, vagyis az elnök úr végre a legfontosabb szegmenssel, az edzőkkel foglalkozik, akiktől alapjaiban függ a program sikere. Azaz fejétől kezdi rendbe tenni a futballt, ő ezen kíván elsődlegesen javítani. Vagyis a kultúrateremtés szempontjából nem az MLSZ elnöksége a kulcspont, mint ahogy a fórumozó akarta értelmezni, hanem az edzőképzés.