Kritériumok

A győztes személye a havonta elért részeredmények összesítése után válik ismerté. A játékosokra bíztuk, milyen szempontok szerint döntenek, de mint a voksolásból kitűnik, az eredményesség nagymértékben befolyásolja a véleményüket. Mindig három nevet kérünk, a rangsor szerint az első 3, a második 2, a harmadik edző pedig 1 pontot kap, ezeket összeadva, illetve havonta göngyölítve alakul ki a végső sorrend. Azonos pontszám esetén a több jobb helyezés rangsorol. A csapatkapitányokat kértük fel az értékelésre, de az sem baj, ha más adja le a neveket, a lényeg, hogy közös döntés szülessen. Fontos, hogy az adott együttes a saját vezetőedzőjét nem jelölheti. A hatharom.com rendszeresen publikálja az előző hónap szavazását, kiegészítve azt az adott periódus tabellájával, és közöljük az összetett állást is.

Az aranyérmet nem kell megmagyarázni, az viszont megér némi indoklást, miért Kondás Elemér vezeti az ,,Év edzője" versenyt. A bajnok Debrecen trénere 2014-ben repülőrajtot vett, fölényesen nyerte a márciust, s mivel a legnagyobb vetélytársának számító Horváth Ferenc, Thomas Doll és (az akkor még annak hitt) José Gomes csapata kissé késve vette fel a tavaszi tempót, elhúzott tőlük. Áprilisban csökkent a távolság, az ETO és a Fradi ugyanis a zárófordulóig tartó veretlenségi szériába kezdett (mindössze egy döntetlen csúszott be a győrieknek), a Loki ugyanakkor jócskán visszaesett a középső szakaszban. Gomes végképp kiszállt a versenyből, amelybe tulajdonképpen be sem nevezett, hiszen úgy hagyta itt a Videotont és Magyarországot, hogy a 2013-as esztendő legjobb edzőjeként idén egyetlen szavazatot sem kapott. Májusban még közelebb kerültek egymáshoz a legjobbak, ám Horváth hiába duplázott, az összetettben nem tudta átvenni a vezetést. Doll viszont Artner Tamást megelőzve a harmadik helyen zárta a szezont, a dobogós edzők sorrendje tehát tökéletesen megegyezik az érmes csapatokéval. Mivel biztosra vehető, hogy a következő idényben mindhárom szakember jelenlegi klubjában folytatja munkáját, esély van rá, hogy fej-fej mellett haladnak majd a végső győzelem felé. De az is megtörténhet, hogy a mögöttük lévők közül valaki, vagy éppen egy teljesen új arc bontja meg a jelenleg elég masszívnak tűnő triót. A lehetőség adott rá, hiszen például Doll még a listán sem volt márciusban, két voksolás elég volt neki ahhoz, hogy tartsa a lépést az első két helyezettel.

Visszatérve az elmúlt hónapra, volt azért néhány meglepő, előzetesen nem várt teljesítmény ebben az időszakban. Garami József annak ellenére nem tud(ott) érdemben beleszólni a versenybe, hogy csapata hibátlanul szerepelt a hajrában (a gólkülönbség alapján a Fradit is megelőzte), sőt, az MTK áprilisban is a dobogón végzett. Az Újpestet dirigáló Nebojsa Vignjevics összetettben elfoglalt ötödik helyezése nyilván nem a lilák bajnoki produktumát mutatja, sokkal inkább a Magyar Kupa-siker és az odáig vezető út tükröződik benne. A május (és talán az egész sorozat) nagy vesztese Artner Tamás, aki egy hónappal ezelőtt még a Kondás-Horváth triót követte, ám mivel a záró szakaszban a Haladás a két kiesőhöz, a Mezőkövesdhez és Kaposvárhoz hasonlóan nem nyert meccset, a szombathelyiek edzője visszacsúszott a negyedik helyre. A Lőrincz-Márton duó talán többet érdemelt volna egy pontnál (és az eddig szerzett tíznél), amit ugyanis a pécsi pénztelenség és koncepciótlanság közepette alkottak, az minimum különdíjat érdemel. Csertői Aurél és Tomiszlav Szivics került fel még a listára, előbbinek sikerült talpra állítani a sokáig a kiesés szélén vergődő Paksot, utóbbi a DVTK-val megnyerte a Ligakupát, a Magyar Kupában pedig a döntőig menetelt.

Van (lesz?) olyan edző is a mezőnyben, aki már biztosan nem léphet előre, hiszen szerződést bontott a klubjával (vagy fordítva), így például a jelenleg hatodiknak rangsorolt Marco Rossit sem lehet már értékelni, mint ahogyan José Gomes sem gyűjthet szavazatokat. Kettejük között annyi a különbség, hogy míg az olasz hagyott nyomot maga után, addig a portugál - pontban kifejezve - semmit.

Szűk két hónap múlva kezdődik az új idény, természetesen az ,,Év edzője" verseny is folytatódik. Az már most borítékolható, hogy szorosabb lesz, mint a tavalyi volt, ami egyben azt is jelentheti, hogy emelkedik a színvonal, izgalmasabb, jobb mérkőzéseket láthatunk. Ha így lesz és a kettő összefügg, már érdemes volt kiírni a díjat.