Nem jó az, ha valakit felizgatnak, aztán úgy hagyják. A probléma azért áthidalható, a közmondás szerint adja magát a megoldás - Magad uram, ha szolgád nincs. Horváth Ferenc - miután csapata, a Győr legyalulta az amúgy is szétforgácsolt Kaposvárt - kellően felhergelte magát. Nem volt ez látványos kirohanás, nem remegett a hangja, a szemei sem szikráztak, ám amit nyilatkozott, abból arra lehet következtetni, hogy vihar dúl a lelkében. Mondandójának első részében érzelmi húrokat pendített, aki él és mozog (körülötte), annak megköszönte a segítségét, a bizalmát. Akinek fogalma sincs, hogy áll éppen a magyar bajnokság, és csak az edző szavaira hagyatkozott, annak az jöhetett le a monológból, hogy az ETO vagy bajnok lett, vagy új szakvezetőt keres. Természetesen egyikről sincs szó, az aranyérem nagy valószínűséggel a Debrecené lesz, a kérdés csupán az, hogy vasárnap, az Yvette által elmosott Puskás Akadémia-DVSC meccs pótlása után, vagy a június elsejei, Honvéd elleni zárófordulót követően kerül pont a történet végére. A rend kedvéért megjegyzendő, amennyiben a Loki és az utolsó mérkőzésen a már kiesett Mezőkövesdet fogadó ETO azonos pontszámmal végezne, akkor a gólkülönbség dönt kettejük között, ez pedig jelenleg +13 a hajdúságiak javára.

Horváth Ferenc nyilatkozatára visszatérve, értem én a problémáját, utólag be is jött a jóslata, mert bár a kövesdiek döntetlent játszottak a Videotonnal, így is búcsúznak az NB I-től. A gondolatmenet lényege ezután következik, azzal, hogy a felcsútiak bent maradtak, a Debrecen ellen valóban nem lesz miért megszakadniuk, ergo Kondás Elemér csapata félgőzzel is célba érhet. Volt már, és lesz is hasonló szituáció a futballban (nem csak a magyarban, ahogyan azt Horváth sejttette), ezért aztán a fenti okfejtés nem más, mint egy tipikus összeesküvés elmélet. Jobb esetben egy kódolt üzenet, aminek megfejtéséhez nem kell különösebb IQ, az is érti, aki eddig csak üzletben látott bundát...A győri edzőnek az a mondata is sántít, amelyben azt fejtegeti, hogy talán a magyar bajnokság az egyedüli, amelyben az utolsó három fordulóban össze-vissza játszanak a csapatok. Anélkül, hogy belemennék az európai ligák versenyrendszerébe, nézzük csak az öt nagyot, ott miként alakult a hajrá. A németeknél és a franciáknál az utolsó két kör mérkőzéseit rendezték egy napon és egy időben, az angoloknál csak a záróforduló műsora volt egységes, míg az olaszok és a spanyolok egyáltalán nem uniformizáltak, az idény végét is a jól megszokott ,,kuszaság" jellemezte. Márpedig az említett nemzetek bajnoksága valamivel nagyobb értékkel és jelentőséggel bír, mint a magyar, a nézettségről nem is beszélve, a színvonalbeli különbséget meg felejtsük is el...Szóval, felesleges hergelni magunkat amiatt, hogy csak nálunk változatos a bajnoki finis, ez ugyanis egyszerűen nem igaz. Meg aztán a program egy éve ismert mindenki előtt, márpedig ha hinni lehet a ,,mi mindig csak a következő meccsre koncentrálunk" kezdetű, előszeretettel hangoztatott edzői szlogennek, akkor nem mindegy az órarend? Nem beszélve arról, hogy ha én már tudom a vetélytársam eredményét, és nyernem kell, az sokkal koncentráltabb teljesítményt feltételez, mintha azonos időben játszanék vele, és meccs közben különböző kommunikációs csatornákon keresztül értesülnék arról, hogy ott éppen mi az eredmény.

Mindent összevetve, hajlok arra, hogy a mezőnyben egyébként a legszimpatikusabban, legváltozatosabban és ha kell, a leghumorosabban nyilatkozgató Horváth Ferenc ezúttal is csak megpróbált színt vinni a szürkeségbe, valamiféle plusz feszültséget belecsempészni a véghajrába. Más kérdés, hogy a szavai után minden bizonnyal senki nem kerül felfokozott izgalmi állapotba, sem a felcsútiakat, sem a debrecenieket, de talán még a szövetséget sem foglalkoztatja a program módosítást célzó javaslat. Utóbbi szervezet amúgy is immunis az ilyesfajta kezdeményezésre, sőt, ha történetesen úgy alakul, hogy valóban változtatni kell egy-egy mérkőzés időpontján, megteszi akkor is, ha százezrek maradnak tv-közvetítés nélkül. Mint például a vasárnapi, Újpest-Diósgyőr Magyar Kupa-döntő esetében, amikor is az eredetileg kiírt 20.30 órás kezdést az MLSZ előrehozta 19 órára. Az indok akceptálható, a módosítás a fővárosból hazautazó DVTK-szurkolók érdekében történt, az viszont - Horváth Ferencnek mégis van valamiben igaza - tényleg talán csak nálunk fordulhat elő, hogy - a résztvevő csapatoktól, a kezdési időponttól függetlenül - az otthon maradó szurkolók (vagy csak az egyszerű, semleges nézők) nem láthatják az adott ország klubfutballjának egyik kiemelt jelentőségű találkozóját, a nemzeti kupa fináléját. Azaz, dehogynem láthatják - csúsztatva. Az MTVA állítólag másfél órás késéssel közvetíti a meccset, egyrészt az aznapi EP-választásokra hivatkozva, másrészt azért, mert az M2 20 óráig mesecsatornaként működik. Arra azért kíváncsi lennék, hogy mondjuk a német, az angol vagy a spanyol állami (vagy bármelyik kereskedelmi) televízió hasonló esetben mit lépne, igaz, arrafelé el sem jutnak addig, hogy ez egyáltalán problémaként felvetődne.

Nem baj, örüljünk annak, hogy legalább lejátsszák a kupadöntőt, ráadásul aki a késő délutáni órákban megy el szavazni, vagy éppen nem akarja zargatni a gyereket mesefilm nézés közben, az sem marad le semmiről. Ha pedig mégsem hagyja nyugodni a kíváncsiság, rákattint valamelyik online közvetítésre, mondjuk a hatharom.com-ra, és máris képben lesz, mi történik éppen a Puskás Ferenc Stadionban. Azt viszont egyszer s mindenkorra felejtsük el, hogy az évtizedek óta rangján alul kezelt Magyar Kupa belátható időn belül eléri az őt megillető népszerűséget. Ami máshol a csúcs, az nálunk még mindig a beteljesületlen izgalom, ráadásul ezt a problémát még magunk sem tudjuk megoldani...