Női kézilabda BL

Mosolygós lányok, laza kapusok, pihentetett "fejelős" - Final Four szubjektív

Optimistán, de a győri csapat erejét (el)ismerve várják az ellenfelek a női kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntőjét.

Talán még egy világbajnokság All-Star válogatottjában sem kap helyet annyi klasszis kézilabdázó, amennyi pénteken délután a budapesti Hotel Aquincumban gyülekezett. Itt rendezték ugyanis a női kézilabda Bajnokok Ligája sorozat idén debütáló négyes döntőjének (hivatalosan MVM EHF Final Four) sajtótájékoztatóját. A címvédő Győr részvétele okán idehaza is komoly figyelemre számot tartó sportesemény felvezetése már rendhagyóan indult. A "mindenki üljön az asztal mögé és mondjon két-három sablon mondatot" szokásával ugyanis most szakított az EHF és a tavalyi férfi BL-döntőn már bevált metódus szerint csapatonként fél-fél órás "szabad rablást", kötetlen kérdezési lehetőséget kapott az igencsak népes média had.

Görbicz Anita lendületére a szombati elődöntőben is szükség lesz a dán Midtjylland ellen

Elsőként a dán Midtjylland (a csapatmenedzsertől megtudtuk, a nehezen kiejthető, a korábbi Ikastot váltó szó Dánia Jylland tartományának közepére utaló elnevezés) szőkeségei érkeztek, akik becopfozottt hajukkal alaposan feladták a leckét a kézilabdában kevésbé járatos újságíróknak. A német kapus (az egyetlen rövidhajú a megjelentek közül) Sabine Englert ugyan könnyen felismerhető volt közülük, a többiek ugyanakkor még az eseményre kiadott igényes EHF katalógus színes arcképről is nehezen voltak pontosan beazonosíthatónak. Annyit megállapíthattunk, hogy a dán csapat kézisei szépségben, külcsínyben felveszik a versenyt a győri lányokkal, de reméljük a párhuzamokból ennyi elég is lesz és a szombati elődöntő simán alakul. A dán csapat még a csoportkörben oda-vissza legyőzte a Fradit, a hatharom.com-nak nyilatkozó Englert azonban így is óvatosan fogalmazott a Győr elleni esélyeikről: "Ők játszanak otthon, ők a címvédők, így nehéz meccsünk lesz. De előny lehet, hogy most nem két meccsen, csak egy találkozón dől el a továbbjutás. Rajtam kívül a csapatunkból talán még senki nem játszott BL-elődöntőt, ami nem előny, de legalább felszabadultan játszhatunk" - mondta a kapus, majd hozzátette, hogy annyi jó lövője van a mieinknek, hogy külön nem készült senkire sem.

A másodikként érkező Vardar Szkopje jóval színesebb kerettel érkezett a Final Fourra, soknemzetiségű csapatuk színe-javát el is hozták a sajtósok közé, ahol természetesen az ex-győri Lekics-Djokics-Radicsevics trió volt a figyelem középpontjában. A végtelenül szimpatikusan, szinte hibátlan magyarsággal nyilatkozó Ana Djokics előbb lecsapott egy kolléga által feladott, az esélyeket firtató magas labdát ("Rossz kérdés, hát persze, hogy a Vardar nyeri meg a BL-t, mást nem is mondhat egy játékos"), majd mosolyogva jelezte, hogy számára az idény végén befejeződik a kézilabda pályafutás: "Jövőre már babázni szeretnék és ebben a párom is támogat" - mondta, majd a jövőt firtató kérdésekre válaszolva azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy a második hazájának számító Magyarországon telepedjenek majd le.

Az újságírók és tévések kérdései bőven kitöltötték a macedón csapat játékosaira szánt fél órát, kettő óra előtt nem sokkal pedig már feltűntek a bejáratnál a győri klub vezetői. Kelecsényi Ernő klubigazgató nagy öleléseket és hatalmas puszikat gyűjtött be Lekicséktől, reméljük ez már amolyan előrehozott gratuláció volt az ex-győri játékosoktól. Sok idő nem volt erre figyelni, mert rögvest jöttek a győri játékosok is, Lunde, Löke, a napokban dögös fotókon pózoló Görbicz, Amorim, Kovacsics, Bognár- Bódi hivatalosan, a francia beállós Raphaelle Tervel  később "álruhában" vegyült el a tömegben. Túl sok újdonságot persze nem tud(hat)tunk meg tőlük, hiszen azt eddig is tudtuk, hogy a címvédő gőzerővel készült az eseményre és mindenki nyerni akar hazai közönség előtt. "Nekünk már holnap jön a döntő" - ezzel a kijelentésével viszont már Ambros Martín, a győriek spanyol mestere hökkentette meg az EHF riporterét, majd mosolyogva és láthatóan optimistán zsebelte be a "Good luck!"-formában elhangzó jókívánságokat.

Egy hasonló győzelmi fotóval a Papp László Sportarénában is kiegyeznénk vasárnap este

Utolsóként a montenegrói bajnok Buducsnoszt Podgorica játékosai érkeztek, igaz a szálloda körfolyosóját kihasználva surranópályán, az ellenkező irányból közelítve meg a győriek távozása után alaposan megfogyatkozó érdeklődőket. A kőkemény beállós, Dragana Cvijics bemutatkozásként a szombati elődöntős ellenfél, a Vardar címerével pózolt (talán még Erdei Zsolt sem tudott volna zordabb, "ütősebb" arccal odaállni a képre), majd elsőként akadt fenn az újságírók rostáján. A két évvel ezelőtti BL-győztes vezetői jó érzékkel (a középdöntőben elkövetett fejelős mutatvány még élénken él az emlékezetekben) fent "felejtették a szobájában Milena Knezevicset, de sztárból így sem volt hiány. A csapat körül sertepertélve megtudtuk, hogy az extrém hajviseletéről is ismert - nemrég szerződést hosszabbító - Clara Woltering nem csak a kapuban rigalánc-lazaságú, zsebre tett kézzel (de angolul-németül roppant profin) nyilatkozott minden érdeklődőnek.

A gyorsan elröpülő két óra végén megállapíthattuk, hogy - egy-két kivételtől eltekintve - a négy csapat közül nem a Pogrodica lányai a legnőiesebbek. Ez a tény legfeljebb a délután folyamán a szép nők látványához hozzászokó újságírót zavarhatta, a sajtónak szánt fél óra során a jelenlévő montenegrói játékosok felszabadultsága és az esemény végéig tanúsított példás összetartása ugyanakkor még lehet, hogy nagyobb szakmai jelentőséggel bír majd vasárnap este hat óra környékén. A reményeink szerint győri részvétellel rendezett BL-döntő hajrájában...