A Manchester United januárban 37.1 millió fontot fizetett a Chelsea-nek a spanyol Juan Matáért. Ezzel megdöntötte a vonatkozó klubrekordot, ennél drágábban még sosem érkezett játékos az Old Traffordra.
De vajon miért éppen most?
Egyrészt: a csapat szenved, csak hetedik a bajnokságban, a Ligakupából az elődöntőben, az FA-kupából a harmadik körben esett ki. Másrészt: az elmúlt öt évben a United közvetlen riválisai a vörösök kiadásának többszörösét költötték a transzferpiacon. Ha magyarra akarjuk fordítani, gyakorlatilag mindenki erősödött, csak a United toporgott egy helyben. Ezt a toporgást lehetett egy ideig leplezni Ferguson zsenialitásának, és az óramű pontossággal működő klubmodellnek köszönhetően, de amint érkezett pár, ezen a szinten gyengének számító láncszem (David Moyes, és a vezérigazgató, Ed Woodward), máris borult a dominó.
Ferguson 2008-ban költött a legtöbbet egyetlen játékosra, akkor a BL-győztes csapathoz 30.75 millió fontért Dimitar Berbatovot hozta. Az azóta eltelt öt és fél évben a Manchester City 500 milliót, a Chelsea nagyjából 300 milliót költött az átigazolási piacon új játékosokra.
Ennél is beszédesebb, ha a nettó összegeket nézzük, vagyis az elköltött pénzből levonjuk az eladott játékosokért kapott átigazolási díjakat. A City így nagyjából ötször, a Chelsea pedig háromszor annyi kiadásnál jár az elmúlt öt évet tekintve, mint a United. De így is csak 1-1 bajnoki címet tudtak behúzni, miközben Fergusonék hármat.
Ha a nettó kiadásokat nézzük, a United az elmúlt öt évben nagyságrendileg annyit költött, mint az Aston Villa, vagy a Stoke City. De miközben ez a kettő a kiesés ellen küzdött, ők bajnoki címeket nyertek, és BL-döntőket játszottak. Döntsük el, mennyire reális ez a XXI. században.
A Liverpool 80 millióval többet tapsolt el náluk, és bár a nettó kiadásokat tekintve jobban állnak kicsivel (Torres 50 milliós árcédulája sokat dobott ezen az oldalon), az eredményeket összevetve ég és föld a különbség. Főleg, hogy a 'Pool az utóbbi években rendre lemaradt a BL-ről, szóval sokkal kisebb bevételek mellett kellett kiizzadnia a nagyjából ugyanakkora cehhet.
Mostanra azonban kipukkadt a manchesteri lufi, a keret egyik fele nem elég jó, a másik meg éppen kifelé megy legjobb éveiből.
És, hogy mi következik ebből? Hát az, hogy itt az ideje
elkezdeni a költekezést.
Ráadásul van is miből, a United fenntarthatóan, és ami ennél is fontosabb, nyereségesen működik, simán megbirkóznak a Glazer család által a klubra terhelt adósságokkal is. Kitűnő a mezszerződésük (jövőre jön a Chevrolet), évről évre nyereséges külföldi túrákat szerveznek, szinte havonta új támogató érkezik a klubhoz. Kint vannak a tőzsdén, nagyobb visszaesés nélkül vészelték át a bevezetést is, egyszóval minden adott ahhoz, hogy hosszú távon is kiváló gazdasági alapjai legyenek az építkezésnek.
Ehhez viszont kell a BL. Mindenképp.
A BL-hez viszont jó játékosok kellenek. Az olyanok viszont sokba kerülnek. Mindenképp.
Pláne akkor, amikor a piac tele van olyan szereplőkkel (City, Chelsea, PSG, Real Madrid), akik csak belenyúlnak a feneketlen pénztárcájukba, és bárkiért leperkálnak három-, sőt, akár négyszeres árat is. A Chelsea például egy egész háremet tart fenn fiatal játékosokból, és az sem zavarja őket, ha 25-ből jó, ha 2-3 bekerül valaha a csapatba.
Nem véletlen, hogy a United most éppen Rooney szerződésének meghosszabbításán dolgozik a leglázasabban. Elvileg Mata érkezésével együtt akarták bejelenteni, már csak az üzenet üzleti értéke miatt is (az ilyesmi egy tőzsdén szereplő cég esetében egészen fontos), de valamiért még mindig nincs egyezség.
Közben felmerültek pletykák, hogy az angol válogatott támadó a Realhoz megy, mert Carlo Ancelottinak még mindig égető szüksége lenne egy csatárra. Az időzítés nyilván nem véletlen, Rooney állítólag heti 300 ezer fontos fizetésre pályázik (most 250-et keres), ehhez pedig jól jött az ügynökének egy komoly érdeklődő. Egy biztos, a színfalak mögött nagyon komoly alkudozás folyik, ami nem is éppen jelentéktelen a klub jövője szempontjából.
Mata bemutatásakor David Moyes azt mondta, "új és izgalmas csapatot" akar építeni. Ehhez viszont új játékosok kellenek, olyanok, akik minőséget képviselnek, akik drágák, és akik azonnali előrelépést jelentenek. Nincs pánik, de a United lépéskényszerben van. Nem csupán a hetedik hely miatt, sőt, legkevésbé amiatt: egyszerűen a világ változik, és egy idő után, egy bizonyos szint felett már nem teheted meg, hogy nem változol meg vele együtt.
A United viszont másfél éven belül
megvette az Arsenal és a Chelsea legjobb játékosát is.
Ha ez nem bizonyíték az új irányra, akkor semmi.
A Manchester United a Premier League 25. fordulójában a kieső helyen lévő Fulhamet fogadja, vasárnap, 17:00-tól.