A február 7-24. között Szocsiban sorra kerülő téli olimpia előtt a hatharom.com nagy sportágismertető sorozatának hatodik részében ezúttal a gyorskorcsolyázók versenyeit elemezzük ki.

A lebonyolítás rendje:

A 2014-es téli olimpián nem lesz változás a gyorskorcsolya programban, ugyanaz a 12 éremosztó szám szerepel majd most is, mint négy évvel ezelőtt. A versenyen a férfiak (500, 1.000, 1.500, 5.000 és 10.000 méter) és a nők (500, 1.000, 1.500, 3.000 és 5.000 méter) számára is öt-öt egyéni számot rendeznek, emellett pedig 2006 óta mindkét nemnél sor kerül az üldözéses csapatversenyre is. A férfiak a kezdetektől (1924) fogva indulhatnak olimpián ebben a sportágban, a női versenyszámok viszont csak 1960-ban kerültek fel a téli olimpiák programjára.

A 400 méteres, ovális pályán rendezett versenyek helyszíne a 8.000 néző befogadására alkalmas, 2012-ben megnyílt Adler Arena lesz, amely az olimpia után konferencia központként funkcionál majd. Az átlátszó falakkal megépített impozáns csarnok pályája (és ami fontosabb, az itteni jég) már ismerős lehet a világ élmezőnyének, tavaly márciusban ugyanis itt rendezték a távonkénti világbajnokságot. A pályarekordok nagy részét természetesen ekkor állították fel, amelyek közül vélhetően kevés éli majd túl a februárt, világcsúcseső ugyanakkor (mivel nem magaslati pályáról van szó) aligha várható Szocsiban.

Minden ország maximum tíz férfi és tíz női gyorskorcsolyázót nevezhet Szocsira, feltéve, ha ennyien teljesítették a nemzetközi szövetség által meghatározott kvalifikációs szinteket. A sportági nagyhatalomnak számító hollandok ugyan tettek egy kósza kísérletet a kvóta növelésére, az ISU azonban 2012 nyarán kőbe véste a létszámot. A 2014-es olimpiára kvalifikáló szintidők a nőknél (a 3.000 métert leszámítva) nem változtak, a fiúknál viszont valamennyi távon csökkentek. Két magyar gyorskorcsolyázó is teljesítette a szinteket, ám közülük csak Nagy Konrád (1.500 méter) lehet ott Szocsiban. Az időeredmény önmagában ugyanis csak szükséges, de nem elégséges feltétele a kvalifikációnak, a távonkénti rangsor elején lévő bizonyos számú versenyző utazhat csak. Így legjobb női gyorskorcsolyázónk, Lykovcán Ágota hiába ért el új országos csúcsokat és futott szintidőt 500 és 1.000 méteren is, sajnos nem utazhat Oroszországba.

Esélyek:

Összesen 23 ország gyorskorcsolyázói szerepelnek majd Szocsiban, közülük csak négy (Egyesült Államok, Dél-Korea, Hollandia és a rendező Oroszország) indíthat teljes, 20 fős csapatot. Négy éve Vancouverben hatalmas meglepetést okoztak a dél-koreaiak, akik korábban a (nagypályás) gyorskorcsolyázásban nem nyertek aranyat, 2010-ben viszont egyenesen hármat. A rövidebb távokon (legutóbbi mindkét 500 métert megnyerték) most is esélyesek, így a sportág 12 aranyérme közül vélhetően ezúttal is vihetnek haza néhányat.

A hollandok a sportági hagyományaikat folytatva bivalyerős csapattal érkeznek Szocsiba, közülük is kiemelkedik a hosszú távok specialistája, Sven Kramer, aki Vancouverben csak edzője hibájából (aki rossz sávba küldte őt és ezért kizárták) nem nyerte meg a 10.000 métert, most viszont az ötezres címvédés mellett végre duplázni szeretne.

A holland csapatban Bob de Jong és a távonkénti vb-n tízezren még Kramert is legyőző Jorrit Bergsma is éremesélyes lehet. Az oroszok inkább a középtávokon lehetnek jók, Ivan Skobrev és a tavalyi vb-n pont az Adler Arénában feltűnt Gyenyisz Juskov is éremesélyes lehet ezren vagy 1.500 méteren. Nem szabad elfeledkezni az 1.000 méteren olimpiai triplázásra készülő amerikai Shani Davisről sem. Az elmúlt évek tendenciáit figyelembe véve a férfiaknál japán és kazah érmek sem kizárhatóak.

Természetesen a hölgyeknél is figyelni kell a hollandokra, különösen Ireen Wüst lehet bivalyerős, aki 1.500-on címet védene, 3.000-en pedig szeretné megtörni a cseh Martina Sábliková sorozatát. Utóbbi az ötezer aranyát alighanem újfent besöpri, de rövidebbik távján szoros csatára kényszerül majd Wüsttel.

Az oroszoknak 1.000 méteren Olga Fatkulina révén van egy világbajnokuk, aki hazai jégen szeretne fényes érmet, a legrövidebb táv viszont vélhetően itt is ázsiai (kínai, dél-koreai) korcsolyázók harcát hozza majd. A németeknél most nincs csúcson a sportág, hiába címvédők a csapat üldözéses versenyben, ott nem sikerült kvalifikációt szerezniük, így még mindig a 42 éves Claudia Pechsteintől várják az érmet...

Érdekességek:

- Az amerikai Eric Heiden volt az első és mindmáig az egyetlen olyan sportoló, aki egyazon téli olimpián tudott öt aranyérmet szerezni. A későbbi ortopéd sebész Lake Placidben 1980-ban valamennyi férfi gyorskorcsolya számban győzött. Hasonló tarolásra a szovjet Ligyija Szkoblikova volt képes még gyorskorcsolyázásban, akinek 1964-ben Innsbruckban mind a négy női számban sikerült győznie.

- Két versenyző volt képes ebben a sportágban egymás után három olimpián is megnyerni ugyanazt a versenyszámot. Az amerikai Bonnie Blair 1988 és 1994 között nyerte meg három alkalommal az ötszáz méteres versenyt, a német Claudia Pechstein pedig 1994 és 2002 között triplázott a leghosszabb távon, 5.000 méteren. Hozzájuk csatlakozhat most Shani Davis...

- Az amerikai gyorskorcsolyázó, Irving Jaffee 1932-ben 5.000 és 10.000 méteren is nyert, de a harmincas évek gazdasági válsága annyira megérintette, hogy kénytelen volt megválni olimpiai aranyérmeitől, amelyeket később sem tudott visszavásárolni.

- Annak idején még MTK-s színekben magyarként is indult téli olimpián Hunyadi Emese, aki viszont 1994-ben Lillehammerben már az osztrákoknak szerzett olimpiai bajnoki címet az 1.500 méteres távon.

- A téli olimpiák történetének első bajnoka gyorkorcsolyázó, az amerikai Charles Jewtraw 1924-ben Chamonix-ban a férfi 500 méteres távon győzött 27 induló között 44,0-s időeredményével.

- Az 1932-es olimpián Lake Placidben az amerikai szervezők sokakat meglepve tömegrajtos indítással rendezték meg a gyorskorcsolya versenyeket. A sportágban szokatlan lebonyolítás teljesen esélytelenné tette az európai klasszisokat, így nem véletlen, hogy a 12 éremből 10-et odahaza tartottak az amerikaiak.

- A legjobb magyar olimpiai gyorskorcsolya eredmény Pajor Kornél nevéhez fűződik, aki negyedik helyezést szerzett 1948-ban St. Moritzban a 10.000 méteres távon.

- A holland sport messze legeredményesebb téli sportága a gyorskorcsolya (27 olimpiai aranyérem), a máig tartó győzelmi széria még 1968-ban Grenoble-ban vette kezdetét, amikor az 1.000 méteres versenyben Carolina Geijssen szerzett aranyérmet.

- Az 500 méteres versenyeket Nagano (1998) óta már két futamban rendezik meg. Ennek oka, hogy a versenyzők annyira felgyorsultak, hogy a pályaelőnyt/hátrányt (nem mindegy, hogy valaki külső vagy belső pályáról indul-e neki az első kanyarnak) ki kell egyenlíteni egy második futammal.