Mészöly Kálmán 12 éves volt a londoni 6:3 idején. A későbbi szövetségi kapitány akkoriban a III. Kerületi TTVE együttesében játszott, és már jól ismerte az Aranycsapat csatárát, Hidegkuti Nándort. A ma már 72 éves Mészöly elmondta, heteken át másról sem beszéltek, csak az Évszázad Mérkőzéséről.

"Akkoriban Budán laktam, és otthon hallgattam a meccset - mesélte Mészöly a hatharom.com-nak. - Egy mérkőzést sem hagytam ki, mindig vártuk, hogy Szepesi György bejelentkezzen. Nekem van személyes emlékem is a meccsről, mert akkoriban a III. kerületben játszottam, és Hidegkuti Nándi bácsi sűrűn kinn volt a mérkőzéseinken vagy az edzéseken. Mesélt nekünk a válogatottról, mindig tudtuk ki ellen játszanak. Az angolok elleni 1953-as mérkőzést kifejezetten vártuk. Hatalmas élményt jelentett a győzelem, mert tudtuk, hogy milyen nagy csapat ellen érték el. Ráadásul hat gólt rúgtak, ami kiütést jelentett. Fenomenális volt, hetekig csak erről beszéltünk."

A Szőke Szikla gyermekként felnézett az Aranycsapat játékosaira, de néhány évvel később már egy öltözőben ült velük. Mészöly 1961. december 13-án Chilében mutatkozott be a magyar válogatottban, amelynek kapuját azon a meccsen Grosics Gyula védte, Bozsik József pedig csereként lépett pályára.

"Grosics Gyuszi bácsival elég hosszú időn keresztül játszottam együtt a válogatottban - mondta a Vasas egykori kőkemény védője. - Nagy élmény volt számomra, mert őt tartom a magyar futball történetének egyik legnagyobb kapusegyéniségének. Azon a chilei meccsen Bozsik Cucu bácsi csere volt, de tudása alapján még bőven befért volna a válogatottba, szerették volna őt hozzásegíteni, hogy százszoros válogatott legyen. Végül Uruguay ellen Montevideóban szerepelt századszor, majd a következő év áprilisában, Budapesten szintén az uruguayiak ellen góllal búcsúzott."

Az 1956-os forradalom kitörésekor a Honvéd nemzetközi túrán szerepelt, és a bizonytalan itthoni események miatt úgy döntött, vár a visszatéréssel. Czibor Zoltán, Kocsis Sándor és Puskás Ferenc végül nem tértek haza, és ezzel az Aranycsapat szétesett. Mészöly külföldön sűrűn találkozott Öcsi bácsiékkal.

"1961-ben a Real Madriddal sorsoltak össze minket a BEK-ben - mesélte Mészöly. - A budapesti meccsen Öcsi bácsi nem játszott, de a madridi visszavágón már ő is pályára lépett. Ez volt az első találkozásunk egy mérkőzésen. Aztán az 1962-es vb-n már a spanyol válogatott tagjaként szerepelt, és meglátogatott minket. Szoros volt a kapcsolat a külföldi túrákon, és ezt Östreicher Emilnek, a Real Madrid akkori menedzserének is köszönhettük. Ő később a magyar válogatottnak is sokat segített. Öcsi bácsi mindig nagyon figyelt a magyarokra, de tudtunk Cziborról és Kocsisról is, akik Barcelonában játszottak. Itthon persze ezek a dolgok nem voltak publikusak, csak a családi berkeken belül meséltünk róluk. Öcsi bácsiék gazdagok voltak, ő maga rendszeresen küldött pénzt velünk a szüleinek, amit itthon forintra váltottak, de ebből nem lett senkinek sem baja. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy később az Európa- és a világválogatottban is játszhattam együtt Öcsi bácsival. Máig tartó óriási élmény, hogy Londonban egy jótékonysági meccsen Grosics Gyuszi bácsival ketten képviseltük Magyarországot, és a meccsen Öcsi bácsival találkoztunk."

Dunai Antal tízéves volt, amikor az Aranycsapat Londonban legyőzte az angolokat. Az Újpesti Dózsa későbbi ezüstcipős támadója akkoriban a Bajai Bácskában szerepelt, és példaképként tekintett Puskásra és a többiekre.

"Már fogalmam sincs, hol hallgattam a meccset, de azt tudom, hogy óriási hatással volt rám, pláne mert korábban már láttam élőben Puskásékat játszani - emlékezett Dunai. - Lehet, hogy az utcán hallgattam, mert akkoriban azt volt a divat, hogy kitették az ablakba a rádiókat. Hatalmas eredmény volt, kigurigázták az angolokat a Wembley-ben. Pedig ők nagymenők voltak. Szerettem volna olyan nagy focista lenni, mint az Aranycsapat bármelyik tagja. Valamennyien példaképek voltak. Baján nőttem fel, egész nap játszottunk. A suli után keveset tanultunk, azonnal mentünk focizni és az Aranycsapatot emlegettük. Kívülről fújtuk az összeállítást, nagyon híresek voltak, hiszen éveken át nem kaptak ki, elverték az egész világot."

Dunai úgy véli, az 1954-es berni döntő óta balszerencse sújtja a magyar válogatottat.

"Az 1954-es világbajnokságot meg kellett volna nyernie az Aranycsapatnak - fogalmazott Dunai. - A döntő előtt néhány nappal 8:3-ra verték a németeket, a fináléban 2:0-ra vezettek, végül kikaptak. Sajnos azóta nem stimmel valami a magyar válogatottal, mert a berni döntőt követően számos olyan mérkőzést játszottunk, amikor győzelmet érdemeltünk volna, de vereség lett a vége. Mindig közbe jött valami. A futballban a tudás, a csapat és a jó edző mellett szerencsére is szükség van, de mi sokszor pechesek voltunk. A chilei vb-n a csehek ellen, aztán 1969-ben Marseille-ben szintén ellenük. De említhetem az 1966-os vb-t és az 1973-as svédek elleni vb-selejtezőt, amikor Edström fejese miatt nem jutottunk ki a világbajnokságra. Puskásék 1954-ben egyértelműen megérdemelték volna a világbajnoki címet, és azóta balszerencsések vagyunk. A mostani magyar válogatott sorsa is egy találaton múlt: ha a románok ellen nem kapunk gólt a 93. percben Budapesten, akkor mi játszottunk volna pótselejtezőt a görögökkel."

A 70 éves korábbi csatár a nyolcvanas években számos spanyol csapat kispadján megfordult. Dolgozott annál a Real Murciánál, ahol 12 évvel őelőtte Puskás Ferenc volt a vezetőedző.

"Kubala László és Puskás Ferenc sokat segített nekem Spanyolországban - mesélte Dunai. - Kapuk nyíltak meg a nevük hallatán. Akkoriban sokkal jobban elismertek minket magyarokat, hiszen Kubala, Czibor és Kocsis a Barcelonában, Puskás a Real Madridban játszott. Ma sajnos ez megváltozott. Ma melyik magyar játékos szerepel ilyen kaliberű klubokban? Vagy melyik magyar számít húzó embernek egy nemzetközi élcsapatban? Dzsudzsák vagy Szalai érhet el sikereket, de miattuk nem fognak elismerni minket. Amikor a Real Murciánál dolgoztam, még mindig Puskást emlegették, pedig 12 évvel előttem dolgozott ott. Óriási figurák voltak az Aranycsapat tagjai, a mi generációnk számos tagja miattuk kezdett el futballozni."