Mindenki tisztában van azzal, hogy a csapatok hazai pályán sokkal jobban teljesítenek, mint idegenben, esetleg semleges helyszínen. Például, a Premier League 2012/2013-as idényében 592 gólt szereztek a hazai együttesek, míg a vendégek csak 471-et. A két szám közötti különbség szezonról-szezonra jelen van a liga 1888-as rajtja óta.

A következő képen a Premier League elmúlt 21 idényének statisztikáit mutatja. Az oszlopokból leolvasható a hazai és a vendég győzelmek, illetve a döntetlenek száma, illetve az is kiderül, hogy otthon és idegenben hány gólt átlagoltak a csapatok.

Első ránézésre semmi megdöbbentőt nem láthatunk, azt azonban fontos kiemelni, hogy mennyire kiegyensúlyozott a liga. A hazai győzelmek esetében mindössze 9%, a vendégeknél 7%, míg a döntetlenek esetében mindössze 11% a legnagyobb eltérés egy-egy szezon között.

Ennek megfelelően a Premier League-csapatok közel 46%-ban nyernek otthon, 27%-ban döntetlent játszanak, míg szintén 27%-ban a vendégek diadalmaskodnak.

A hazai pálya által biztosított gólelőnyt, azaz a HFA-t a következőképpen számolhatjuk ki: (hazai pályán elért gólok-hazai pályán kapott gólok)/ hazai mérkőzések száma.

A következő képen a hazai pálya által biztosított gólelőnyt (HFA) láthatjátok csapatonként (a táblázatban az a 11 együttes szerepel, amely az említett időszakban végig a Premier League-ben játszott) lebontva, az elmúlt öt szezonra vonatkozóan.

Ha jobban megnézed a képet, néhány érdekes adatra is felfigyelhetsz. Például: A Manchester United teljesített a legjobban ebben az időszakban, hiszen hazai mérkőzéseiket átlagosan 1.65 góllal nyerték meg, ehhez képest azonban a 2012/2013-as idényben mindössze 0.89 találattal volt jobbak ellenfeleinél átlagosan.

Érdekesség, hogy ez volt a United leggyengébb szezonja ebből a szempontból a vizsgált időszakban, ráadásul az eltérés meglehetősen nagy, legalábbis a saját átlaghoz képest. Lehetséges, hogy a Vörös Ördögök összességében jók voltak, de otthon néha összeomlottak? Esetleg a hazai mérkőzéseiken pihentették a legjobb játékosaikat, mert ez is elég volt a sikerhez?

Érdemes megfigyelni a Liverpool hazai teljesítményét is. Gerrardék átlagosan 1.09 góllal bizonyultak jobbnak ellenfeleiknél otthon, vagyis a sokat emlegetett Kop-hatásnak igenis van létjogosultsága. Az elmúlt két szezon adatai viszont erősen eltérnek az átlagtól (0.42 és 0.89), vagyis adódhat a kérdés, hogy vajon az Anfield Road közönsége nem segítette annyira a csapatot, mint korábban? Ezt megválaszolni egészen nehéz, azonban az biztos, hogy a Liverpool sokat gyengült az említett két idény során.

A Stoke City olyan csapat, amelyről mindenki tudja, hogy otthon nehéz megverni őket, de a táblázatból kiderül, hogy ennek ellenére a második legrosszabb hazai pályán elért átlagos gólkülönbséget szállítja a csapat (0.28). Ez a szám azonban komoly kettősséget okoz. Egyrészt, valóban nagyon alacsony, másrészt viszont hízelgő lehet a Stoke-ra, hiszen közel sincs olyan kerete, mint a legjobbaknak, de így is állják a sarat, legalábbis otthon.

Szintén érdekes adat, hogy az elmúlt öt szezon során kieső csapatok mindegyike negatív átlagos gólkülönbséggel rendelkezett hazai környezetben.

A gól alapú HFA (home field advantage, azaz a hazai pálya előnye) számítás komoly hatással lehet az ázsiai hendikepes fogadásokra. Ha egy hazai együttes hendikepje alacsonyabb, mint a HFA-ja, erősen érdemes elgondolkozni azon, hogy fogadjunk-e rájuk. Ez az állítás még akkor is igaz, ha ez a szám csupán egy a sok közül, amit számításba kell venni.

Mi hathat a hazai pálya előnyére?

Rengeteg olyan tényező létezik, ami hatással lehet a hazai pálya előnyének nagyságára. Ilyen lehet például a nézőszám, illetve az időjárás is.

A Moskowitz-Wertheim szerzőpáros komoly kutatásokat végzett ezen a területen, és arra jutottak, hogy a legnagyobb hatással a bíró lehet a hazai pálya előnyének nagyságára. Eredményeik azt mutatták, hogy a játékvezetők előszeretettel részesítik minimális előnyben az otthon játszó együttest.

A kutatás persze azt is kimutatta, hogy ez nem szándékosan van így, hanem inkább azért, mert a bírók is emberből vannak, így beszippanthatja őket a hazai közönség és a hangulat, ennek megfelelően nem szándékosan olyan döntéseket hozhatnak, amelyek a pályaválasztónak kedveznek.

Ezen a területen egyébként a Harvard kutatója, Ryan Boyko is tevékenykedett. A tudós összesen 5000 Premier League-meccset vett górcső alá az 1992-2006 közé eső időszakból, majd arra jutott, hogy 10.000 nézőnként 0.1 góllal nő a HFA. Eredményei arra is rávilágítottak, hogy néhány csapat könnyebben jut büntetőhöz egy-egy tapasztalatlanabb bíró esetén, így elemzésnél a játékvezető kilétét is figyelembe kell vennünk.