"Külön köszönet a nézőknek, akik bíztak bennünk, valamint a férfi vízilabda-válogatottnak a sportemberi kiállásukért és megnyilatkozásukért. Természetesen jár a gratuláció a játékosoknak, nagyon felpörgették magukat, mindent sikerült kiadni magukból. Megmutatták a hazai közönségnek, hogy az elmúlt három év nem a véletlen műve volt. 5-1-es siker után nem szeretnék beszélni a negatívumokról, 90 százalékban egyébként is az történt, amit előre elterveztünk. A hihetetlenül motivált játék meghozta a sikert." - Egervári Sándor szövetségi kapitány

"Magunkért játszottunk, nem akartuk sajnáltatni magunkat, és ha másnak nem, legalább a hozzátartozóknak örömet okoztunk. Megyünk tovább, október még messze van, a futballban bármi megtörténhet. Teljesen mindegy mit mondunk most, jelenleg úgyis ellenséges a hangulat. Az elmúlt három napban rendőri felügyelet alatt kellett edzenünk, nem biztos, hogy ez normális." - az egy gólt szerző Dzsudzsák Balázs

Bukarestben is így kellett volna. A mieink olyan elánnal vetették magukat a küzdelembe, mintha az életük múlna a győzelmen. Nem kaptunk gólt a második percben, sőt, kevéssel később már a vezetést is megszerezhettük volna, ha a románok ellen teljesen ártalmatlan Szalai Ádámot helyettesítő Németh Krisztián nem a lécet trafálja telibe. Az első tíz perc végén már az alumínium sem mentette meg az észteket a láthatóan nagy bizonyítási vággyal futballozó magyar csapat góljától, igaz, a találathoz jó adag szerencse is kellett. Dzsudzsák Balázs beadása után ugyanis a labda két vendég védő között pattogva hullt a kapuba. (1-0) Újabb tíz perc elteltével megdupláztuk előnyünket, Koman Vladimir jobbról visszakanalazott labdáját Hajnal Tamás pofozta lendületből a bal alsó sarokba. (2-0)

Robogott az Egervári-csapat, és bár a látogatók olykor kijöttek a szorításból, a mérkőzést egyértelműen a mieink uralták. Bátran vállaltuk a párharcokat, szólt is a "csontzene", de a nagy akarásnak meg lett az eredménye. A félidő zárásaként Böde Dániel indult el óriási lendülettel saját térfeléről, átszáguldott az ellenfél teljes védelmén, majd hajszálpontosan lőtt a hálóba. (3-0) Az ilyen gólokra szokták mondani, hogy ha Lionel Messi csinálja, hónapokig áradozik róla a futballvilág.

A fordulást követően kiegyenlítettebbé vált a játék, Tarmo Kink gyors gólja pedig jelezte, nem szabad belealudnunk a mérkőzésbe. A bajnok Győri ETO légiósának lapos lövése védhetetlenül süvített a jobb alsó sarokba. (3-1) Ezt követően az észtek előtt adódtak kisebb-nagyobb lehetőségek, ezeket azonban elpuskázták, Németh viszont újabb helyzetét már nem hagyta kihasználatlanul, Koman passzát továbbította a kapuba - apróbb szépséghiba, hogy mindezt leshelyzetből tette... (4-1) Mindez persze nem zavarta az örök ígéretnek tartott Roda-légióst, aki a földre hemperedve ünnepelte élete első (felnőtt) válogatott találatát. A pontot az i-re Dzsudzsák tette fel, akinek szabadrúgása a sorfalon megpattanva becsapta a vendégek kapusát, és a bal helyett a jobb sarokban kötött ki. (5-1)

Hoztuk a kötelezőt, és mivel a csoportban számunkra kedvezően alakultak az eredmények, újra második helyre került válogatottunk. Hollandia visszafogott kétgólos andorrai sikerrel (0-2) biztosította részvételét a brazíliai vb-n, míg a törökök Fatih Terim irányításával megtették nekünk azt a szívességet, hogy győztek Romániában (0-2). A D csoportban az utcahosszal vezető hollandok mögött 14 ponttal jelenleg Egervári Sándor együttese áll a második helyen, a törökök jobb gólkülönbségüknek köszönhetően felzárkóztak a harmadik helyre, megelőzve a szintén 13 ponttal rendelkező Romániát.

Újra kezdődhet tehát a reménykedés és a számolgatás, biztos ugyanis, hogy az utolsó fordulóig versenyben leszünk a továbbjutásért. Nem mi vagyunk azonban a pótselejtezőért folytatott küzdelemben a favoritok, ugyanis a következő fordulóban Hollandiába látogatunk, ahol bravúrra lesz szükségünk ahhoz, hogy a mi kezünkben maradjon a sorsunk. Az utolsó előtti játéknapon a románok Andorrába utaznak, míg a megtáltosodó törökök Észtországba, azaz szinte biztos, ha a magyar válogatott nem nyer a Tulipánosok ellen, mindkét ellenfelünk megelőz bennünket. Azonban a három pont begyűjtésével bebiztosíthatnánk második helyünket, ugyanis az utolsó fordulóban Andorrát fogadjuk, azon a meccsen kizárt a blama.

Október 11-ig mindenesetre ismét nyeregben érezhetjük magunkat, és önbizalommal telve utazhatunk Hollandiába. Mikor lesz ugyanis legközelebb olyan esélyünk, hogy egy már továbbjutott válogatottal szemben harcolhatjuk ki a hőn áhított pótselejtezős helyezést?