Női kézilabda

A falak magasak, az ágyúk messze látnak, mindenkinél jobban áll a Győr

Remek teljesítménnyel nyerte hazai rendezésű felkészülési tornáját a Győri Audi ETO KC női kézilabdacsapata a múlt hétvégén. A BL-címvédő, magyar bajnok és kupagyőztes együttes egyik legnagyobbnak ígérkező riválisát is magabiztosan verte, így azt nyugodtan ki merjük mondani, hogy ebben a pillanatban a kisalföldi csapat van a legjobb állapotban Európában.

Stabil a háttér, stabil az edzői stáb, stabil a keret, így nem okoz meglepetést, hogy stabil a teljesítmény is a győrieknél. Bár Andrea Lekics és Jovanka Radicsevics személyében a tavalyi BL-győzelemben alapvető fontosságú játékosok távoztak, Bognár-Bódi Bernadett és Katarina Bulatovics érkezésével sikerült őket pótolni. Ráadásul visszatért egyéves szülési szabadságáról Hornyák Ágnes, akit nyilvánvalóan könnyebb visszaépíteni, mint egy teljesen új embert, Hornyák Dóra és a többi fiatal pedig meccsről meccsre előrébb lép.

Ambros Martín vezetőedző sokszor hangsúlyozott alapelve, hogy a védekezésből kell kiindulnia a kézilabdának, ezt újra visszaigazolódott a PwC Handball Fiestán is. Az eredményeket figyelve is, hiszen csak a Vardar Szkopje jutott 20 gól fölé a Magvassy Sportcsarnokban az elmúlt három napban a mieink ellen, de a játékot látva is. Nem véletlenül lett Katrine Lunde a torna legjobb kapusa, de szokás szerint nem csak rajta múlott a dolog. A védőfal közepén a csapat spanyol trénere nyugodtan forgathatta Eduarda Amorimot, Raphaelle Tervelt, Hornyák Ágnest és Bulatovicsot, a macedón együttes elleni döntő hajrájában pedig már az sem kellett, hogy közülük legalább ketten a pályán legyenek. A mélységi és a szélességi mozgások továbbra is feszesek az ETO-nál, az összhang szinte teljes, ebből pedig jöttek a védések és a labdaszerzések, majd az indítások és a rendkívül jól szervezett lerohanások. Amolyan norvégosan.

Továbbra sem átjáróház a Győr védelme - Fotó: SportConcept

Néha-néha természetesen felállt fal elleni játékra kényszerültek a mieink, de ilyenkor is láthattuk, hogy Heidi Löke továbbra is elbír két emberrel, neki is köszönhetően pedig a rendre óriási lendülettel érkező Amorim és Bulatovics szórhatták a bombagólokat. Utóbbit nyilvánvalóan ezért is igazolta a Győr, egyértelműen előrébb léphet az ő átlövéseinek köszönhetően a csapat támadójátéka. Mellettük egyre jobb alternatívát jelent majd Hornyák Dóra és Hornyák Ágnes, valamint a mindig kreatív és gyors mozgású Rédei-Soós Viktória.

Persze a fentiekkel szemben meg kell jegyeznünk, hogy a bab azért nem hús, nem fogják ingyen adni a további sikereket, a címvédést egyik versenysorozatban sem. Itt van mindjárt Görbicz Anita sérülése, kérdéses, hogy ő meddig nem játszhat, és mennyire fog hiányozni addig. Az októberi BL-kezdésig remélhetőleg visszatér, addig papíron a Ferencváros lesz a legnehezebb ellenfél a győriek számára.

Már szeptember 1-jén megmérkőznek egymással a zöld-fehér csapatok az Elek Gyula Arénában (erről a hatharom.com élő szöveges közvetítésben számol be), és bár a Görbicz nélküli Győr ellen jóval jobbak a Fradi esélyei, mint a vele felálló ellen, bő egy hete még kevésbé tűnt dinamikusnak, mint a mostani ETO. Ráadásul Elek Gábor nem annyira az első fordulós bajnoki rangadóra, mint inkább a Bajnokok Ligája két héttel későbbi selejtezőjére készíti a csapatát, ahol valószínűleg az ÉTV Érd ellen kell eldönteniük, hogy ki jut a főtáblára.

Végül meg kell jegyeznünk, hogy a hétvégi ellenfelek közül a Lipcse és a Metz ebben a szezonban valószínűleg nem lesznek komoly tényezők a nemzetközi porondon, a Szkopje pedig még messze nincs kész. Ők is a Bajnokok Ligája selejtezőjére készülnek elsősorban, de biztos, hogy tavasszal kell majd tőlük igazán tartani, ha akkor még szerepelni fognak a legnívósabb sorozatban. Szuszlina, Leynaud, Radicsevics, Dembele, Djokics, Begona Fernández, Pineau, Hmirova és Lekics klasszisok, de még nem alkotnak csapatot. Ha Indira Kasztratarovics összerakja őket, akkor félthetjük tőlük március-április-május környékén, addig viszont nem róluk, hanem a Győrről fog szólni a szezon.