Vasárnap este véget ért Moszkvában a 14. szabadtéri atlétikai világbajnokság. Az általunk egy hasonló tízes listával beharangozott esemény során összesen 47 versenyszámban avattak bajnokot, a mozgalmas versenynapok győztesei már ünnepelhetnek, mi viszont az elmúlt kilenc nap legérdekesebb történéseit gyűjtöttük csokorba nektek:
1. Az elmúlt világversenyekhez hasonlóan a összefoglalót szokás szerint a jamaicaiak szupersztárjával, Usain Bolttal kell kezdeni. Bár ebben az évben nem futott igazán jól a hatszoros olimpiai bajnok, Moszkvából így is három aranyéremmel távozhatott, nyolc arany- és két ezüstérmével pedig most már - Carl Lewist, Michael Johnsont és Allyson Felixet megelőzve - minden idők legeredményesebb versenyzőjének számít az atlétikai világbajnokságokon. Bolt ismét hozta a mókás énjét (az esőáztatta 100-es döntő rajtja előtt esernyőt imitált, a 4x100 megnyerése után pedig kalinkát járva ünnepelt), így nem csak a pályán, de azon kívül is hozta a "kötelezőt". A világrekordok ezúttal elmaradtak, amit talán a kétszáz esetében sajnálhat a leginkább a jamaicai, hiszen kedvenc távján nem titkoltan a 19 másodperc alatti futás a célja. Igaz, az általa tartott rekordok már olyan dimenzióban vannak, hogy 90-95%-os állapotban ezek megközelítésére még ő sem képes. Honfitársa, Shelly-Ann Fraser Pryce is megcsinálta a "triplát" Moszkvában, hiszen a 100 és a 200 méteres síkfutás után a 4x100-as váltóval is győzött.
2. Természetesen a világbajnokság magyar vonatkozású eseményei sem maradhatnak ki egy ilyen összefoglalóból. A kalapácsvető Pars Krisztiántól várhattuk előzetesen kiemelkedő eredményt, aki olimpiai bajnokhoz méltóan versenyzett, 80,30-as kezdésével azonban - sajnos - a lengyel Pawel Fajdeket nem tudta eltántorítani, aki egészen 81,97-ig dobta a szert, így élete legjobbját messze túldobva lett világbajnok. Krisztián második vb-ezüstérme mellett Orbán Éva női kalapácsvetésben szerzett bravúros nyolcadik helyezése és a 110 gátas Baji Balázs egyéni csúcsa (13,36) emelhető még ki a tizenegy fős magyar küldöttség moszkvai eredményei közül.
3. Több különleges győzelem is született a vb-n, így az egyik sportfotósnak is hálás lehet a német súlylökő, David Storl, akinek győztes dobását (21,73) elsőre piros zászlóval "jutalmazták" a sportbírók, de a makacs német addig reklamált, amíg el nem hitték neki, hogy nem lépett ki. Nem kevésbé volt érdekes a női 4x400-as váltó, ahol az oroszok győztek, a szabályok adta lehetőséget okosan kihasználó harmadik emberük, Kszenia Rizsova jóvoltából. Bár végül nem győzött, sokáig emlékezetes marad Valeria Straneo ezüstérme, a kétgyerekes olasz maratoni futónőnek ugyanis korábban el kellett távolítani a lépét. Érdekesség, hogy két házaspár tagjai is éremmel távozhattak Moszkvából, az orosz Marija Abakuvoma (női gerelyhajítás 3. hely) és Dimitrij Tarabin (férfi gerelyhajítás 3. hely), valamint Ashton Eaton (férfi tízpróba 1. hely) és Brianne Theisen-Eaton (női hétpróba 2. hely) egyaránt remekelt a vb-n.
4. Ritkán fordul elő, hogy valakinek a saját edzője ad(hat)ja át az aranyérmet egy világbajnokságon, Moszkvában ez is megtörtént a férfi gerelyhajítás eredményhirdetésekor. A korábbi kiváló cseh versenyző, a háromszoros olimpiai bajnok, Jan Železný gratulált ugyanis győztes honfitársának, Vítězslav Veselýnek, aki a döntőben szoros versenyben, alig tíz centiméterrel előzte meg a finn Tero Pitkämäkit. Érdekesség, hogy Železnýnek ő már a második világbajnok tanítványa lett Barbora Špotáková után, a női világcsúcstartó azonban most gyermeke születése miatt "igazoltan" volt távol a vb-től.
5. A világbajnokság egyik legmagabiztosabb versenyzését az ukrán magasugró, Bohan Bondarenko mutatta be Moszkvában, aki 241 cm-el nyerte meg a számot, és volt három biztató kísérlete a világcsúcsot jelentő 246 cm-es magasságra is - a húsz éve csúcstartó kubai Javier Sotomayor pár percig komolyan aggódhatott rekordja miatt. A kiváló formában lévő ukrán nagyszerű versenyben győzött, ahol kihagyta a 238-as és sokak meglepetésére (akkor még nem volt biztos a győzelme sem) a 244 cm-es magasságot is. Végül a katari Barshim utóbbi magasságon már nem tudta meglepni őt, de 238-as eredményével így is második lett.
6. Az atlétika egyik legismertebb női versenyzője, Jelena Iszinbajeva egy hosszabb hullámvölgy után visszafoglalta helyét a női rúdugrás trónján. Az orosz klasszis ugyan most messze volt saját világcsúcsától (506 cm), de az őt hatalmas rajongással fogadó hazai közönség előtt (többen voltak a női rúdugrás döntőjén, mint Usain Bolt 100-as futásain!) győzött, és ezzel most már két olimpiai győzelme mellett háromszoros világbajnoknak mondhatja magát. A régóta beharangozott könnyes búcsú azonban elmaradt, mert Jelena továbbra sem akarja abbahagyni az ugrást, csak a remélt gyors gyermekáldás miatt egy rövid szünetet szeretne tartani. A 31 esztendős klasszis tervbe vette a riói olimpiát is, így hiába ígérte, hogy pályafutása végeztével felfedi egyik legféltettebb titkát, minimum 2016-ig várnunk kell arra, hogy megtudjuk, milyen szavakat mond ugrásai előtt.
7. A házigazdák nagy lelkesedéssel készültek a világbajnokságra, ahol gyengén kezdtek ugyan, de aztán végül csak eljutottak hét aranyéremig, így meg is nyerték az éremtáblázatot az egyaránt hat aranyig jutó Jamaica és Egyesült Államok előtt. A versenyek kiegyensúlyozottságát jelzi, hogy a 47 aranyérmen 18 ország osztozott, és összesen 38 nemzet atlétái szereztek érmet. A legelső, 1983-as vb után most fordult elő először, hogy valamely nemzet több aranyéremmel távozik, mint az Egyesült Államok. A hat aranyat nyerő amerikaiak az átlaghoz képest most talán kevésbé voltak szerencsések, amit 14 (!) ezüstérmük is bizonyít.
8. A világbajnokság egyik legszorosabb befutóját a női 400 méteres síkfutás döntője hozta, ahol mindössze négy ezredmásodperc (!) döntött a kiválóan hajrázó brit Christine Ohurougu javára, aki a magát eléggé esetlegesen bedobó címvédő, a botswanai Amantle Montsho előtt tudott nyerni ennyivel. Háromszáz méternél még majdnem tíz méter volt kettőjük között a különbség, ám a britek olimpiai és világbajnoka hozta szokásos formáját. Számunkra külön öröm, hogy az alábbi célfotót az IAAF célbírójaként a magyar Horváth Krisztina elemezhette ki...
9. Újra szerencsét hozott a piros kabalazokni az amerikai Brittney Reese-nek. A női távolugrás klasszisa ugyanis hatalmas mázlival jutott be a döntőbe, hiszen csak a 12. legjobb ugrás volt az övé a selejtezőben, a végül a döntőről lemaradó honfitársnője is ekkorát ugrott, de neki a második legjobb ugrása gyengébb volt. A döntőben aztán már a régi Reese-t láthattuk, aki magabiztosan, 701 cm-es ugrással nyert, így lett a versenyszám történetének első háromszoros világbajnoka. Pechesen alakult ellenben az orosz diszkoszvető, Natalia Szemenova versenye, akit egyik ellenfele ütött ki egy rosszul sikerült bemelegítő mozdulattal.
10. A moszkvai vb természetesen magával hozta néhány nagy sorozat folytatását is, így női súlylökésben az új-zélandi Valerie Adams egymás után negyedszer lett a világ legjobbja, egyéni számban ilyenre még női atléta nem volt képes korábban. Sorozatban harmadszor nyert Usain Bolt (200 méter), a kenyai Ezekiel Kemboi (300 méteres akadályfutás), a német Robert Harting (diszkoszvetés) és Brittney Reese (női távolugrás). A kenyai Edna Kiplagat ugyan "csak" címet védett Moszkvában, ám mégis kiemelendő, mert ilyenre rajta kívül női maratoni futásban még senki nem volt képes.
Mivel a fenti összeállítás óhatatlanul szubjektív, így várjuk tőletek a hozzászólásokat, osszátok meg velünk, számotokra mi marad a legemlékezetesebb epizód a moszkvai világbajnokságról!