- A legutóbbi BL-mérkőzés Larvikban kicsit nehezebben indult. Valóban úgy gondoltad végig a meccs alatt, hogy kezünkben tartjuk az irányítást?
- Legutóbb tényleg nagyon intenzív játékkal nyitott a Larvik, de a szünetben mégis azt mondtam a játékosoknak, hogy a játékot mi tartjuk kézben. Az első percekben nem voltak lövéseink, utána pedig azok pontosságával voltak problémák.
Végül hogyan tudtad a csapatot átlendíteni ezen, hogy lépésről lépésre befogjuk a Larvikot, majd megnyerjük a meccset? Mi változott meg a második félidőben?
- Mindenek előtt megőriztük a nyugalmunkat, nem kapkodtunk. A lehető leghatékonyabban segítettük a kapusunkat a védelmünkkel, és megpróbáltuk megtalálni az ellenfél védelmének gyenge pontjait.
- A Larvik erőssége kifejezetten a gyors ellentámadás, azonban ezen a meccsen mégis nekünk sikerült jobban élnünk ezzel a fegyverrel, ahogy Szepi hármas indítás sorozatát láttuk. Szerinted ez minek volt köszönhető?
- Tudtuk, hogy amennyiben sikerül a norvégok gyors ellentámadásait megfojtanunk, ha a támadásainkat és a lövéseinket erős kontroll alatt tudjuk tartani, akkor jó esélyünk van, hogy megnyerjük a meccset, hiszen a védelmünk és a kapusteljesítményünk nagyon erős.
- A csapat mostanra nagyon magas szintre jutott el, szerinted tudjuk ezt tartani (vagy akár még feljebb tornázni) a szezon végéig?
- Nem tudhatjuk, hogy mi történik a jövőben. Csak a jelenre szabad koncentrálnunk, és keményen dolgoznunk, hogy még jobbak legyünk. Minden edzésen, minden meccsen, hétről-hétre. Hiszen jelenleg szinte sehol nem vagyunk, csak megnyertünk három meccset, de még ez sem elég az elődöntőhöz...
- Kívülről észrevehető, hogy az időkéréseid a mérkőzéseken nagyon hatékonyak, teljesen meg tudod változtatni a csapat játékát. Mire koncentrálsz ez alatt a 60 másodperc alatt: a pszichológia fontosabb, vagy a szakmai-taktikai tanácsok?
- A legjobb az, ha nem kell időt kérnem, hiszen ez azt jelenti, hogy jó úton járunk. De időnként meg kell állítanom a játékot, hogy emlékeztessem a játékosokat arra, amit egyébként tudnak, csak éppen a nyomás alatt nem alkalmazzák a tudást.