A focira történő élő fogadás esetében az alapszabály pontosan ugyanaz, mint bármely más spekuláció esetében: a játékosoknak a piac pillanatnyi hibáit kell kihasználniuk. Ez lényegében annyit jelent, hogy csapjunk le a lehetőségre, ha az oddsok nem a valós esélyeket tükrözik. Élő piacokon a fogadók rengeteg területre fókuszálhatnak, így azok hibáit ki is használhatják.

Ritka és véletlenszerű – Egy másodperc is elég egy gólhoz

A labdarúgó kommentátorok időnként előállnak néhány közhellyel, ezek közül az egyik a „egy másodperc is elég lehet a gólhoz”, ám ennek óriási jelentősége van, hiszen egy mérkőzésen sok gól eshet, ami az élőben fogadók életét érdekessé teszi.

A gólok száma viszonylag alacsony (fociban – a szerk.), így ritkán is fordulnak elő, ráadásul véletlenszerűen esnek. Statisztikai szempontból ez annyit tesz, hogy egy gól nem jelenti azt, hogy beindul a nagyüzem, vagyis egy találat nem feltétlenül garantál továbbiakat. De akkor hogyan jósolhatunk meg valamit, ami véletlenszerű és ritka?

A profi fogadók és az irodák bonyolult statisztikai modelleket használnak a gólok eloszlásának megállapításához, de alapvetően a focit emberek játsszák és irányítják, akik képesek megérteni a különböző tendenciákat. A fogadó dolga pedig az, hogy ezzel tisztában legyen, továbbá, hogy pontosan értékelje ezeknek a jelentőségét, és hogy felfedezze, hogy a piac mikor becsüli fel rosszul a kimeneteleket. Kezdjük az alapokkal, vegyük például a Premier League idei szezonjában a gólok eloszlását 15 perces periódusokra levetítve! (Ezen adatokat a hatharom.com statisztikai aloldalán is megtalálod, gyakorlatilag a világ összes bajnokságára, csapataira lebontva)

Gólok eloszlása – Mikor a legvalószínűbb?

Az első táblázatunk arra mutat rá, hogy az idő múlásával egyre nagyobb az esély a gólra, a sorból gyakorlatilag csak az első félidő vége lóg ki.

Ez a statisztika a Premier League összes csapatára vonatkozik, azonban a játékosoktól, edzők hozzáállásától függően még ennél is árnyaltabb képet kapunk.

Lássuk például a Reading együttesét (a táblázat február 11-éig tartalmaz adatokat)!

Látható, hogy a Reading mérkőzésein az utolsó 15 percben háromszor annyi gól esik, mint az első 15-ben, sőt, négyszer annyi, mint a 46. és a 60. perc között. Ezekkel az adatokkal fontos tisztában lennünk, ha élőben fogadunk, ugyanis látható, hogy a Reading jócskán eltér a Premier League átlagától.

Ezek az adatok két irányba indíthatnak el. Ha sok Reading mérkőzést láttál idén, akkor hajlamos lehetsz túlbecsülni a mérkőzés végén eső gólok valószínűségét, ha viszont nem figyeltél oda a Readingre, akkor könnyen alulbecsülheted a valószínűségét egy-egy késői egyenlítő vagy a mérkőzés megnyerését jelentő gólnak.

Mindemellett azonban az is fontos, hogy tisztában legyünk egy-egy ilyen kiugró statisztikai adat kiváltó okaival. Például, Adam Le Fondre kiváló teljesítménye nagyban hozzájárul ehhez, holott mindössze két mérkőzést befolyásolt döntően. Az sem elhanyagolható tényező, hogy a Reading mindössze egy góllal szerzett többet az utolsó tizenöt percben, mint amennyit kapott.

Természetesen a szezon előrehaladtával könnyen előfordulhat, hogy a Reading statisztikái a liga átlaga felé haladnak majd, ugyanakkor ezek az adatok még mindig kiváló lehetőséget biztosítanak a profitszerzésre, persze csak akkor, ha tisztában vagy a dolgok mögött álló tényezőkkel.

A gólok eloszlása kiváló mérőeszköz lehet, de ezek az adatok számtalan gólzáporos mérkőzést tartalmaznak, ami a játékintenzitást is megmutatja, ezt azonban külön cikkben is tárgyalhatnánk.

Játékintenzitás – Egy meccs két félidőből áll

 Játék közben a fogadóknak rengeteg adatot kell elérniük  – labdabirtoklás, lövések és szögletek – amelyekből könnyedén kikövetkeztethető a meccs képe, és egy esetleges következő gól.  Ezek az adatok kiválóan megmutatják, hogy ki irányít,  de ezeket használni is tudni kell. Egy sharp fogadó például látni fogja, hogy mely oddsok hibásak.

1. példa

A legutóbbi El Clásicón, a Copa del Rey elődöntőjében a Real Madrid és a Barcelona futott össze egymással januárban, a Bernabeuban. A Real az első félidőben nyomást gyakorolt a Barcára, ám az a fajta intenzitás, amivel játszottak, tarthatatlan volt. Az élőben fogadók nagy hibát követtek volna el, ha csak az első 45 perc alapján próbálják megállapítani a győztest.

2. példa

Egy újabb kiváló példa lehet a félrevezető statisztikai adatokra a tavalyi BL-döntő a Bayern és a Chelsea között. Ha csak a labdabirtoklást vesszük figyelembe, akkor a történelem egyik legfélrevezetőbb meccséről van szó. A bajorok fölénye csak a sztori felét jelentette, a másik fontos elem a Chelsea taktikája volt, hiszen a londoniak direkt húzták magukra az ellenfelet, egy-egy erősebb kontrában reménykedve. Felállítottak egy tervet, követték, majd büntetőkkel nyertek. Azok a fogadók, akik csak a statisztikákat nézték, őrültségnek tarthatták volna a Chelsea-re történő fogadást.

A játékintenzitás legfontosabb tulajdonsága, hogy nem állandó. Létezik néhány példa, amikor a labdabirtoklás aránya felborulhat, ez akkor fordulhat elő, ha jó a hangulat, megnő az adrenalin, vagy más egyéb tényezők is képbe kerülnek. Ilyenek lehetnek:

-Rangadók
-Kupameccsek, főleg kiegyensúlyozatlan párosításokkal, pl. FA Kupa
-Osztályozók
-Tornák

Ilyen körülmények között érdemes külön nézni a két félidőt. Az angol Ligakupa döntője pont ilyen lehet, ahol a harmadosztályú Bradford és a Swansea találkozik majd, és könnyen láthatunk majd ott is felborult pályát.

A cikkünk a gólok eloszlásáról és a játékintenzitásról csak karcolja az élő fogadás felszínét, hiszen sok-sok olyan tényező van, amit még érdemes figyelembe venni, erről a későbbiekben lesz szó