- Az előző hétvégén a Pick Szeged egy felkészülési tornán vett részt, ahol a tavalyi BL-elődöntős Füchse Berlin is az ellenfele volt, és a hatodik helyet szerezte meg a csapat. Elégedett volt az együttesével?
- Az időszaknak megfelelően játszottunk. Az általános erőnlétünk jó volt, az öt nap alatt 40 órát utaztunk, négy meccset játszottunk, háromszor edzettünk, ezek mellett pedig videóztunk is. A gyorsítás, a formába hozás még nem került előtérbe, így a sebesség volt a gyengénk, de ez természetes. A kezdők közül hárman is új játékosok voltak, akiket be kellett építeni a csapatba. Jól szolgált ez a torna arra, hogy minél több információt beszerezzünk egymásról és kijelöljük az utat, amin menni kell. Ennek a végcélja az, hogy felkészüljünk arra, hogy a válogatottjainkkal kiegészülve, teljes csapatként megnyissuk a küzdelmet, amire szegődtünk, azaz a bajnokságban, a Bajnokok Ligájában és a Magyar Kupában is helyt álljunk.
- Az olimpia végeztével lassan megérkeznek a csapat magyar, szerb és svéd válogatott játékosai, Mikler Roland, Zubai Szabolcs, Vadkerti Attila, Rajko Prodanovics és az újonnan igazolt Jonas Larholm is. Ők hogy kapcsolódnak be a munkába?
- Csütörtökön egy közös programot csinálunk, aminek az a célja, hogy megismerjük egymást, péntektől pedig olyan edzéseket kezdtünk, amik az átállást szolgálják a felkészülésben az alapozásról a második időszakra. Hétfőn utazunk Dobojba, ahol már komplett csapattal játszunk négy mérkőzést egy felkészülési tornán. A válogatottak az edzések második időszakába kapcsolódnak be, ami arról szól, hogy gyorsuljunk, kialakuljon a megfelelő forma, az együttműködés javuljon.
- A Londonban szerepelt játékosok számára tavaly nyártól a bajnoki és BL-szereplés mellett a januári Európa-bajnokság, a tavaszi olimpiai selejtezők és a nyár eleji vb-selejtezők miatt gyakorlatilag folyamatosan tart a szezon. Az ő esetükben van-e valami, amire külön oda kell figyelni?
- Egy vegyes időszak következik, ahol felmérhetjük, hogy kinek mire lesz szüksége, ki mennyi játékidőt kaphat, mennyi külön munkát igényel. Az a dolgunk, hogy akik már itt voltak, azokat visszaillesszük a csapat taktikai repertoárjába, akik pedig újak, azoknál megnézzük, hogy miben tudhatunk velük többet, mint nélkülük.
Igazán külön kezelést senki nem igényel, hiszen a sportoló sportoló akkor is, amikor nincs versenyidőszak. Olyankor is a megfelelő módon kell élnie, edzenie, nem maradhat ki például mozgás nélkül két-három hónap. Nekünk a fáradás mértékére kell a legjobban odafigyelnünk. Nem csak a fizikaira, hanem a szellemire, érzelmire is. Kérdés, hogy ki hogy dolgozza fel az olimpia után a helyezését, illetve a szerb Rajko Prodanovics azt, hogy a csoportkör után hazajöttek. Ebben segíteni kell őket, de arra szegődtek, hogy profi sportolók legyenek. Alapvetően az különbözteti meg őket az amatőröktől, hogy amíg utóbbiak a saját szórakoztatásukra sportolnak és fizetnek ezért, addig ők másokat szórakoztatnak, és ezért nekik fizetnek.
A közönséget mindig az aktuálisan zajló dolgok érdeklik, bár sok mindent megőrzi az emlékeiben. Azt szoktam mondani, hogy a sportoló akkor ér rá igazán arra, hogy teljesen szabadon úgy éljen, ahogy szeretne, amikor véget ért a profi pályafutása. A válogatott játékosok ráadásul pluszban még példaképek is, és most nagyon sok olyan fiatal játékos van, akik elé letettek egy példát arról, hogy hogyan kell a terhelést elviselni, hogy kell eredményt elérni.