Risztov Éva háromévesen Egerszegi Krisztina hatására kezdett el úszni. Attól kezdve reggel ötkor kelt, háromnegyed hattól edzett, iskolába ment, majd délután ismét az uszodában tempózott. Néha sírva fakadt, olykor úgy érezte elég, befejezi, de aztán mintha semmi sem történt volna, megrázta magát és folytatta a munkát.

Tizenévesen elárulja élete álmát: szerepelni az olimpián és jó eredményt elérni. Minden jól alakul, 13 esztendősen magyar bajnoki címet nyer és sorra jönnek az érmek. Aztán úgy érzi, hatalmas nyomás nehezedik rá, amit lelkileg nem bír elviselni. Alig 20 évesen befejezi az élsportot.

Három évvel később ismét nekivág. Napi 10-20 kilométert úszik, folyamatosan fejlődik, ismét felcsillan az olimpiai bajoki cím reménye. Az emberfeletti edzések meghozzák a gyümölcsüket, Risztov kijut az olimpiára és fél testhosszal megnyeri a 10 km-es nyílt vízi úszás döntőjét.

A Naplónak bevallotta, immár új cél lebeg a szeme előtt. A londoni siker csak a kezdet, folytatja az úszást, egy 18 kilométeres versenyre készül.