A C-csoport harmadik fordulója előtt az a helyzet állt fent, hogy az olasz-spanyol-horvát trió valamennyi tagja még eséllyel pályázott a negyeddöntős szereplésre. Utóbbi két csapat egymás ellen lépett pályára, így csak abban az esetben juthattak tovább ’kéz a kézben’, ha Olaszország pontot hullajt a már biztos kieső Írország ellen - netán többgólos döntetlent érnek el.

Habár a horvátok a hétfői találkozón végig 'pariban' voltak a címvédővel, Jesus Navas a 88. percben megszerezte a spanyolok győztes gólját, míg a másik mérkőzésen Mario Balotelli a 90. percben állította be a 2-0-s végeredményt. Mindez azt jelentette, hogy Spanyolország mögött Olaszország kvalifikálta magát a legjobb nyolc csapat közé, Horvátország pedig kiesett.

„Egy picit szomorú vagyok amiatt, hogy Horvátország búcsúzni kényszerült a tornától, mert számomra nagyon szimpatikus volt, például ahogy a spanyolok ellen is játszottak. Sajnálhatják a dolgot, mert a sorsuk a saját kezükben volt, hiszen sikerült olyan helyzeteket kialakítani a címvédő ellen, amelyekkel elérhették volna céljukat. Talán ha nem ekkora a tét, nem hagyják ki a ziccereket, de persze nem szabad megfeledkeznünk Iker Casillas fantasztikus bravúrjairól sem” – mondta honlapunknak Vadócz Krisztián, aki szerint Slaven Bilic legénysége így is megráncigálta az oroszlán bajszát. „Nem vártam más végeredményt a csoportban, mivel a papírforma ezt diktálta, de a horvát csapat üde színfoltja volt az Eb-nek, fifikásságukkal igyekezték megtörni a nagycsapatok dominanciáját. Talán egy kicsit több szerencsével sikerülhetett volna nekik a negyeddöntőbe bekerülni”.

Az elmúlt szezont a hollandiai NEC Nijmegen csapatánál töltő középpályás szerint a spanyol gárda azért is emelkedik a mezőny többi tagja fölé, mert akkor is képes meccset nyerni, ha éppen nem megy jól a játék. „Egy ilyen tornán nem lehet sáfárkodni az erővel, minden meccsen a legjobbat kell, hogy nyújtsa az ember. Vicente del Bosque együttesével szemben óriásiak az elvárások, mindenki azt várja tőle, hogy kipasszolja az ellenfelet, és rúgjon legalább 2-3 gólt. A spanyolok dominanciája most is megvan, de nyilvánvaló, hogy nem lehet minden meccsen lemosni az ellenfelet a pályáról. A horvátoknak és az első fordulóban az olaszoknak is sikerült olyan játékot produkálniuk, ami miatt nem volt olyan egyértelmű a spanyol fölény, de ettől jó ez a csapat, hogy akkor is sikerül ráerőltetniük akaratukat az ellenfélre, ha éppen nem működik olajozottan a gépezet.”

A Vörös Fúria csoportelsőként a negyeddöntőben majd a D jelű négyes második helyen végző alakulatával néz farkasszemet, válogatottunk játékosa azonban nem hiszi, hogy meglepetés születhet. „A spanyolok az Eb toronymagas esélyesei - a németekkel egyetemben. A lehetséges ellenfelek közül a franciákat egy hajszálnyival erősebbnek tartom, mint például az angolokat, de azt nem szabad elfelejteni, hogy e két nemzetnek van némi törlesztenivalója az elmúlt évek gyenge szereplése miatt. De visszatérve a spanyolokra, talán csak azoknak az országoknak a szurkolói gondolják úgy, hogy nem lesz ott a döntőben a hispán együttes, amelyekkel az odáig vezető úton majd összefut”.

A C-csoportból Iniestáék mögött az olaszok mentek tovább az egyenes kieséses szakaszba, ráadásul Cesare Prandelli legénysége veretlenül zárta a csoportfázist. „Nehéz jellemezni az olaszok játékát. Számomra ők egy olyan gárdát alkotnak, amelyben mindig benne van egy kiugró eredmény. Olaszországnak rendelkezésére állnak olyan futballisták, akik játékukkal képesek elérni, hogy a válogatott úgy szerepeljen, ahogy az a múltjához illik.” A három olasz találkozó közül Vadócz Krisztián számára a spanyolok elleni emelkedett ki. „Azon a rangadón a szokásos taktikus olasz focit láthattuk, talán még egy kicsivel többet is. Nekem, mint középpályásnak Andrea Pirlo játéka tetszik a legjobban. A spanyolok ellen meglepett, hogy Daniele De Rossit hátrább vezényelte Prandelli, az amolyan hátravont irányítót játszó Pirlo mögé így betett még egy hátravont szervezőt. Ez a taktikai húzás nem csak nekem jött be, hanem nekik is, igaz az írek ellen már De Rossi is visszakerült az eredeti posztjára.”

Ha az olasz válogatott eljut az egyenes kieséses szakaszig egy világversenyen, akkor már a végső győzelemre is esélyes gárdák között szokás őket emlegetni, ráadásul a torna rajtja előtt kirobbant bundabotrány akár jól is elsülhet a Squadra Azzura számára. „Ennek a dolognak kétlem, hogy komoly hatása lenne a válogatottra, nem hiszem, hogy a játékosok fejében most az olasz futball sorsának alakulása motoszkál. Valószínűbb, hogy élvezik a továbbjutást, és úgy hiszik, hogy akár az Eb-t is megnyerhetik. Én viszont azt mondom, játékerőben a német-spanyol duó mögött, az angol-francia kettőssel állnak egy szinten.”