Taktikai Zóna

Unalomból jeles - meccselemzés, Franciaország-Anglia

megosztom

Hodgson falanxával nem tudott mit kezdeni a francia csapat, sőt, szinte kottára pontosan elkövette a spanyolok hibáit is.

Amilyen nyugodt szívvel mondhattuk a vasárnapi spanyol-olaszra, hogy kiváló meccset láttunk,  legalább olyan könnyen jön a szánkra az "Eb eddigi legunalmasabb mérkőzése" frázis az angol-francia apropóján. Hodgson és az angol csapat úgy ásta meg tökéletesen a lövészárkait, hogy közben a tölténnyel is felettébb takarékosan bánt, de a gallok is olyan alibit toltak ki a donyecki gyepre, hogy bármelyik nyár eleji magyar válogatott megirigyelhette volna. Mondanánk, hogy rengeteg taktikai érdekességgel szolgált a meccs, de nem kenyerünk a füllentés, így inkább a két csapat következő erőpróbáinak fényében hozunk néhány meccsképet a Taktikai Zóna light-ban.

4-3-3 a klasszikus 4-4-2 kissé módosított változata ellen - a csata mégsem a mágnestáblán dőlt el.

 

Angol védekezés:


Hodgson nem volt szívbajos, igazi kiscsapatokra jellemző betonreteszt varázsolt a pályára, labda nélkül gyakorlatilag nyolc angol játékos is csupán azzal volt elfoglalva, hogy saját tizenhatosának előterét védje. A franciák nem tudtak mást tenni, jó spanyol módjára körbeadogatták a falat innen is, meg onnan is, de nagyon nehezen találták a rést: a 2x4-es falanx Benzema visszalépéseit és a Ribéry-Nasri kettős helycseréit is betyárosan állta.


A passz-térkép jól mutatja, a franciák keresztbe-kasul körbepasszolták a teljes pályát, csak épp a tizenhatoson belülre nem jutottak el soha. A kapura legveszélyesebb próbálkozásaik is átlövésekből születtek, az angolok gyakorlatilag hibátlanul vitték véghez, amit elterveztek.


Az igazsághoz azonban hozzátartozik az is, hogy az első tíz percben, nagyon magasan megkezdték a védekezést az angolok, Young és Welbeck felváltva támadták a labdás középhátvédet, miközben egyikük fél szemét mindig a legmélyebben helyezkedő francia középpályáson, Alous Diarrán tartotta. Oxlade-Chamberlain és Milner ezzel egyidejűleg Evrát és Debuchyt helyezte nyomás alá a széleken, de sokat mondó a tény, hogy a képen Parker és Gerrard is az ellenfél térfelén héderezik.


A letámadás következményeként az első tíz percben a franciák alig dugták ki az orrukat a térfelükről, passzaik több mint háromnegyede a középhátvédek között bonyolódott. Beszédes.


 

Francia-spanyol párhuzam:


Az angolok két négyes védekezési alegysége között mindössze öt-nyolc méteres átmérőjű zseb húzódik, nem nehéz belátni, hogy ebbe mennyire embert próbáló feladat betenni a labdát. Benzemának gyakorlatilag a középpályások elé kell visszamozognia, ezzel a húzással viszont a Nasri-Ribery kettősnek nem marad célpontja, beadásokkal teljesen felesleges próbálkozni.  Franciaország csatár nélkül maradt.


Az előző képeken látottakat kiválóan alátámasztja a statisztika is: Benzema ötvenöt kapott passzából, csak kettőt szelídített meg a tizenhatoson belül.


 

Francia védekezés:


Blanc szinte az egész mérkőzésen kitartott három középső középpályással operáló hadrendje mellett, holott legkésőbb a második félidő közepén be kellett volna látnia, totálisan felesleges a biztosító Diarra mellé még két, a támadásokhoz sokat hozzá nem tévő ember szerepeltetése. A franciák rendszerint túl mélyről próbáltak építkezni, a képen is jól látszik, hogy Ribéry-n és Benzemán kívül mindenki a saját térfelén tartózkodik, holott az ellenfél egyáltalán nem szorgalmazza a labdaszerzést. Meglehet, Blanc így próbálta kicsalogatni a sündisznóállásból Hodgsont, de hiába volt jó az ötlet, későn látta be, hogy az adott körülmények között nem működőképes.

 

Anglia esélye:


Sokan mondogatják a meccs lefújása óta, hogy az angolok aláírták a halálos ítéletüket az ultradefenzív taktikával, hisz nem lehet mindig gólt találni egy kósza szögletből, de a játék képe alapján azt kell mondjuk, felesleges a károgás. A vezető gól megszerzéséig ugyanis bőven volt potenciál Hodgsonék ellencsapásaiban: Welbeck vonalak felé való mozgása rendszeresen elcsalta a védőket a helyükről, a z ellenfél térfelén ragadó Cabaye és az ellentétes irányból előretörő Johnson miatt ráadásul emberfölényt is ki tudtak sakkozni az angolok. Az utolsó passzok viszont elmaradtak (vagy épp Milner rontott ezer százalékos ziccerben), és a Gerrard-Parker duó passzhatékonysága sem verdeste az eget, ha valamin, hát ezeken biztosan kell még javítani a következő meccsekre.

 

Következtetések:

Mivel a játék képe, az alapvető szerepek, és az előzetes esélyek alapján is Anglia tűnt a párosítás kisebbik csapatának, az 1-1 szinte mámorítóan gyönyörű eredmény a szigetországiaknak, annak ellenére is, hogy kilenc percig kezükben volt a vezetés és a mérkőzés kulcsa. A franciák ebből a szempontból sokkal inkább alulmúlták önmagukat, nem tudtak mit kezdeni Hodgson kettős falával a kapu előtt, kénytelen voltak ad-hoc módon távolról lövöldözni, sőt, észrevétlenül még egy szem csatárukról is lemondtak.

***

EURO 2012
Franciaország - Anglia 1-1 (1-1)
Franciaország: Lloris - Debuchy, Evra, Rami, Mexès - Cabaye (Ben Arfa 84.), Ribéry - Nasri, Malouda (Martin 84.), Diarra - Benzema. Szövetségi kapitány: Laurent Blanc.
Anglia: Hart - Johnson, Terry, Lescott, Cole, - Milner, Parker (Henderson 77.), Gerrard, Oxlade-Chamberlain (Defoe 77.) - Young - Welbeck (Walcott 91.). Szövetségi kapitány: Roy Hodgson.
Gólszerző: Nasri (38.), ill. Lescott (30.)
Sárga lap: Oxlade-Chamberlain (34.), Young (71.)
   Statisztika  
60% Labdabirtoklás 40%
12 Kapura lövés 3
7 Kaput eltaláló lövések 1
5 Kaput nem találó lövések 2
12 Szabadrúgás 9
11 Szöglet 4
0 Les 5
22 Bedobás 15
0 Védés 6
5 Kirúgás 4
9 Szabálytalanság 7
0 Sárga lap 2

 

Részteles tudósítás
Franciaország - Anglia

 

megosztom