Történelmi csúcs kapujában

A Los Angeles Kingst már csak egy győzelem választja el attól, hogy NHL-csúcsot állítson fel. Miután megnyerték a Stanley-kupa döntő második mérkőzését is, már beállították az eddigi rekordot, ami az egy rájátszás alatt megnyert idegenbeli sikereket illeti. Tizedszer sem találtak legyőzőre idegen földön a Királyok, és amennyiben visszatérnek a csapatok Newarkba, egy újabb diadallal történelmet írhatnak. Persze valószínűleg nem akarják kísérteni a sorsot, és igyekeznek majd minél hamarabb pontot tenni a széria végére.

Ahogy arra számítani lehetett az első meccs végeredménye és mutatott játéka alapján, a New Jersey nagy elánnal kezdett neki a nagydöntő második felvonásának. A Los Angeles Kingst meg is lepte ez a kezdés, és gyorsan emberhátrányba kerültek, azonban mintha ez nyugtatta volna meg őket igazán, és megfogyatkozott létszám mellett már hozták az eddigi magabiztosságukat. Két nagy helyzet is adódott előttük, míg a Devilsnek egy kapura lövést sem engedtek a két perc emberhátrány során.

Egyenlő létszám mellett aztán visszatért a hazaiak mezőnyfölénye, de Drew Doughty fantasztikus betörése egy rövid ideig elhallgattatta a közönséget. A Kings sztár hátvédje három Devils játékos ütője között vitte be a pakkot a bedobó kör vonaláig, majd hirtelen ellőtte a hosszúba, amire Martin Brodeur rutinos reflexei sem voltak felkészülve. A vendégek az előző összecsapáshoz hasonlóan ismét megszerezték a fontos első gólt, de a hátralévő időben csak Jonathan Quicken múlott, hogy nem született meg az egyenlítés.

A Devils összesen 22 alkalommal próbálta áthámozni a Kings kapusán a játékszert, blokkolt és elvétett lövésekkel együtt, ami azt jelentette, hogy már az első húsz perc alatt többet veszélyeztettek kapura, mint az első meccs egészében. Ennek ellenére a végén még a Devils örülhetett, hogy nem 2-0-lal mentek le az öltözőbe, miután egy gyors Kings akció után Slava Vojnov zseniálisan látta meg a kapu előtt üresen hagyott Mike Richardst, aki viszont telibe találta Brodeurt.

A szünetben Darryl Sutter vezetőedző rendet rakott a vendégek öltözőjében, és a folytatásban már egy sokkal kiegyenlítettebb játékot láthattak a nézők, a Devils drukkerek nagy bánatára. Izgalmakból azonban nem volt hiány, hiszen oda-vissza mozgott a korong a két kapu között, és Quicknek, valamint Brodeurnek is helyt kellett állnia, hogy a harmadban látogatatlan maradjon a ketrecük. Érdekes módon a Devils legnagyobb helyzete, csakúgy mint a Kingsé az első harmadban, emberhátrányban született, azonban Travis Zajac lövésébe rosszul kapott bele Zach Parisé, így a korong elkerülte Quick hálóját.

A rájátszás alatt sokszor mentette már meg a Devilst a negyedik sora, és ismét csak őket lehetett éltetni a záró periódusnak ígérkező játékrész elején. Egy agresszív letámadásnak köszönhetően sikerült megszerezniük a pakkot a Kings kapuja mögött, visszajátszottak a kék vonalra, ahonnan Marek Zidlicky eresztett el egy bombát, ami Ryan Carter botján változtatott irányt, és került be így végül Quick kapujába.

Az egyenlítő találat visszahozta az életet a közönségbe és a Devils játékosaiba egyaránt, bár a harmadik harmadra kiküldött új sorok sok fejetlenséget eredményeztek a sorcseréknél. Két ilyen elszámolt sorvariálás után a Kings kétszer is meglódulhatott a pálya túloldalán, de Martin Brodeur továbbra is mesteri nyugodtsággal védett.

Az utolsó percekre kiváló alkalom nyílt a Kings előtt, miután Dainius Zubrust kiküldték a bírók akadályozásért. A döntés igen csak furcsának hatott, mivel azelőtt sok hasonló megmozdulás felett szemet hunytak a zebrák, és a következetlenségüket azzal igyekeztek kompenzálni, hogy az emberelőny felénél Drew Doughtynak szintén kétperces pihenőt szabtak ki hasonló szituációból, amit korábban elengedtek. A záró másfél perc nagyobbik részére így emberelőnyben támadhatott a Devils, de csak a végső másodperceknél ugorhattak fel a drukkerek, amikor Ilja Kovalcsuk hirtelen a kapu előtt termett, lövése azonban – Anze Kopitar botjának is köszönhetően – a felső kapuvason csattant, úgyhogy az első találkozó krónikájához hűen ezúttal is 1-1-es eredménnyel készülődhettek a csapatok a hosszabbításra.

Utoljára az 1951-es Montreal-Toronto párharcban került sor arra, hogy a nagydöntő első két mérkőzése ráadást eredményezzen, akkor a Montreal kiegyenlítette a szériát a második meccs után. A Devils Kovalcsuk révén közel járt az egyenlítéshez, ugyanakkor a 2-0-s hátrány felszedéséhez is, azonban a támadó harmadban Quick hárított, míg az orosz védő zónában elszórt korongjaiból született kísérleteket Martin Brodeur korrigálta.

A hosszabbítás végére azonban ismét felerősödött a Kings nyomás, amit a Devilsszel ellentétben gólra tudtak váltani. Megirigyelve névrokona csillogását, Jeff Carter avatta fel a meccs során másodszor Martin Brodeurt, továbbra is életben tartva ezzel az idegenbeli győzelmi sorozatukat, és nem mellesleg 2-0-s előnyhöz juttatva csapatát a nagydöntőben.

A felek a következő két összecsapás erejére átteszik székhelyüket Los Angelesbe, ahol a Kings akár kupagyőzelmet is ünnepelhet a negyedik felvonáson. A Devils még abban reménykedhet, hogy hazai pályán sokkal sebezhetőbbnek tűnik a Kings az idei playoffban, ettől függetlenül azonban nincsenek könnyű helyzetben az Ördögök, akiknek nagy sztárjai, Zach Parisé és Ilja Kovalcsuk eddig nagyon beszürkültek a mezőnybe.