Magyar válogatott

Rudolf fura sérülése Egervárit is megviselte

  • Göbölyös János
megosztom

A magyar labdarúgó-válogatott június 1-én a csehekkel, három nappal később pedig az írekkel folytatja (vagy inkább kezdi el) felkészülését az őszi vb-selejtezőkre. A prágai és a budapesti mérkőzés ellenfeleink számára is fontos lesz, hiszen a találkozót főpróbának tekintik a június 8-án kezdődő Európa-bajnokság előtt. Jó nekik, ők ott lesznek a kontinenstornán, mi egyelőre csak abban bízhatunk, hogy két év múlva, a brazíliai világbajnokság előtt nekünk is megadatik, hogy válogathatunk az edzőpartnerek között.

Ne álmodozzunk! Ráérünk majd akkor megtenni ezt, ha reális esély nyílik a kijutásra, ahhoz viszont már a nyár eleji meccseken mutatni kellene valamit. Egervári Sándor is ezen dolgozik, hétfőn délután például a cseh és az ír csapatról készült felvételeket tanulmányozta. Erről és a hétvégi bajnoki fordulóról váltottunk vele néhány szót.

,,Bő két hét múlva már a vb-selejtezők jegyében kezdjük a felkészülést, amelynek első állomása Csehország lesz, aztán negyedikén jönnek az írek, majd egy hosszabb szünet után augusztus tizenötödikén lesz a főpróba, akkor Izraelt fogadjuk - vázolta a válogatott előtt álló, még tét nélküli feladatokat a szövetségi kapitány. - Most állítjuk össze kollégáimmal azt az anyagot, amely segíti majd a munkánkat".

Egervári a hét végén hirdeti ki a csehek elleni keretet, amely most még csak nagy vonalakban állt össze a fejében. Kisebb-nagyobb problémák hátráltatják a legideálisabbnak vélt névsor kialakítását, leginkább Rudolf Gergely állapota ad okot aggodalomra. A Panathinaikosz csatára alighogy felépült, és néhány meccsen pályára lépett, ismét megsérült.

Rudolf Gergely, a magyar labdarúgó-válogatott csatára a svédek elleni Eb-selejtezőn szerzett győztes gólját ünnepli

,,Elképesztő az a pechsorozat, ami Gergőt éri ebben a szezonban. Végre utolérte magát, egyre több lehetőséget kapott, kezdte visszanyerni korábbi jó formáját, készült a rájátszásra, aztán ahelyett, hogy a győzelmekről, a góljairól kaptunk volna hírt, azzal hívott fel, hogy az egyik edzésen a svéd csapattársa hátulról rácsúszott a lábára, a vádlija és az Achilles-ína között beszakadt az izom. Rettentően sajnálom, egyelőre nem tudom, hogy mikor lesz újra bevethető állapotban. Függetlenül ettől az esettől, azt kell mondjam, akik elmennek a Balkánra futballozni, azoknak számolniuk kell azzal is, hogy egyfajta kanossza járássá válik az ottlétük. Vagy azért, mert nem a szerződésük szerint fizetnek nekik, vagy azért, mert valamiért nem, vagy csak keveset játszanak, mint például Lázár Pali, vagy Elek Ákos a törököknél, vagy mint Gergő esetében, nehezen magyarázható sérüléseket szenvednek. Távol álljon tőlem, hogy általánosítsak, azt sem állítom, hogy csak a közeggel van probléma, de számomra furcsa dolgok történnek arrafelé".

Visszatérve a csehek és az írek elleni keretre, Egervári Sándor elmondta, szerepel majd a névsorban néhány olyan játékos, aki a ligaválogatottba is meghívót kapott. Akkor is, ha ilyen-olyan indok miatt nem lehetett ott...

,,A ligaválogatottal kapcsolatos történetet nem szeretném tovább ragozni, elmondtam már a véleményemet, a többi a szövetségre tartozik. Annyit még megjegyeznék, nem biztos, hogy a játékos a hibás azért, mert nem tud eleget tenni a meghívásnak. Igen, lesznek olyanok, akiket annak ellenére behívok a keretbe, hogy nem vett részt az összetartáson, hiszen az egész éves bajnoki teljesítménye, mentalitása, felkészültsége indokolja, hogy velünk legyen. A távolmaradók közül egyébként többen hívtak azóta telefonon, és jelezték, megtiszteltetésnek veszik, hogy szóba került a nevük, és örömmel jönnek, ha kiválasztjuk őket".

És akkor néhány észrevétel a bajnokságról. A hétvégén eldőlt, hogy a Debrecené lesz az aranyérem, az ezüstre a Videoton pályázik a legnagyobb eséllyel, míg a Zalaegerszeg mellett a Vasas búcsúzik az élvonaltól. A szövetségi kapitány szombaton az Újpest-Ferencváros rangadót tekintette meg a helyszínen, vasárnap pedig Fehérvárra utazott.

,,Mindenekelőtt ezúton is szeretnék gratulálni a Debrecennek, egyenletes teljesítménnyel, imponáló játékkal, magabiztosan lett bajnok. Sok szempontból lehetne elemezni a DVSC produkcióját, ebbe most nem mennék bele, egyetlen adatot említenék. Tavaly a Videoton tizenöt pontot vert a Lokira, amely most veretlenül, nyolccal vezet a fehérváriak előtt. Ilyenkor persze beugrik egy személyes emlék is, tizenkét évvel ezelőtt a Dunaferrel mi is közel álltunk ehhez a teljesítményhez, akkor sajnos rögtön az első meccsen kikaptunk, utána azonban senki nem tudott legyőzni minket, és végül tizenhat pont előnnyel nyertünk bajnokságot. Kívánom a debrecenieknek, hogy őrizzék meg veretlenségüket a hátralévő két fordulóban, márcsak azért is, mert annak idején éppen ők voltak azok, akik egyedüliként le tudtak győzni minket. A derbi hangulata, a körítés, a meccs atmoszférája csodálatos volt, ám a színvonal tökéletesen alátámasztotta, hogy a tizedik és a tizenegyedik helyezett játszott egymással. Sajnos a támadóharmadban egyik csapat sem tudott maradandót nyújtani. A Videoton minden bizonnyal behúzza az ezüstérmet, a Győr elleni rangadót a kilencvenedik percben szerzett fantasztikus góllal fordította a maga javára. Mivel a fehérváriak fokozatosan ledolgozták hátrányukat az ETO-val szemben, majd most kettejük meccsét megnyerték, megérdemlik a második helyet. A Vasassal kapcsolatban felemás érzéseim vannak. Nehéz értékelni azt a csapatot, amelynek az utóbbi néhány éves szereplésére nem elsősorban a tervezhetőség, a nyugalom, a megfelelő koncepció kialakítása volt jellemező. Ezek hiánya háttérbe szorította a szakmát, az állandó és sokszor kilátástalannak tűnő túlélési harcnak pedig nem is lehetett más a következménye, mint a kiesés. Abban azért bízom, hogy az a klub, amelyik világválogatottakat, klasszis futballistákat adott a magyar labdarúgásnak, nem omlik össze, és mihamarabb visszatér az élvonalba. Hiszem, hogy a Vasasnak nem csak múltja, hanem jövője is van".

megosztom