Olimpiai sztorik

Megsérült a jobb keze, bal kézzel lett olimpiai bajnok

  • Kis János
megosztom

A nyári olimpiák közel 120 éves történelme számos érdekes sztorival és életrajzzal szolgál - a londoni olimpia előtt íródó sorozatunkban ezen különlegességekből szemezgetünk. Most egy olyan tragikus, de egyben felemelő történetet mutatunk be, amely két magyar olimpiai bajnokkal is megesett.

Ha azt hallja valaki, hogy "megsérült a jobb keze és később megtanult bal kézzel sportolni és vált sikeressé", sokaknak Takács Károly sportlövő olimpiai bajnokunk juthat az eszébe. Pedig Tersztyánszky Ödön kardvívó is hasonló tragikus körülmények után lett olimpiai bajnok 1928-ban Amszterdamban. Nemesi család tagjaként Csákváron született 1890. március 6-án. Patikus apja hadapród iskolába járatta, katonatiszt lett belőle. Az első világháború borzalmai meghatározták az életét, az orosz fronton kétszer megsebesült, előbb a jobb karján, majd tüdőlövést kapott. Az 1916-os Bruszilov-offenzíva alkalmával - amikor legjobb barátja, debreceni asszópartnere, Békessy Béla, az 1912-es olimpia ezüstérmese hősi halált halt - sebesülten fogságba esett és egy szibériai táborba szállították. Sokáig eltűntnek vélték, nevét beírták a halottak könyvébe is.

A fogolytáborból kalandos úton hazaszökött, a betegségéből kigyógyulva, a háború végén ismét a frontkatonák között találhatjuk Olaszországban. Bátor helytállásáért soron kívül századossá léptették elő. A fegyvernyugvás után a kormányzó az elsők között avatta vitézei sorába. Intelligens, pallérozott agyú, művelt ember volt, kiválóan beszélt franciául, oroszul és németül. Heinét fordított eredetiből, Dosztojevszkij egyik hőséről pszichológiai tanulmányt írt. Nagyon szépen rajzolt és remekül fényképezett. Csak felsőfokban beszélhetünk róla, igazi " all round" sportemberként méltathatjuk. Kiváló céllövőként és sikeres lovasként ismerték.

Az olimpiai bajnoki döntő Tersztyánszky Ödön és Petschauer Attila között (1928) - Fotó: vmek.niif.hu

Sérült jobb keze miatt megtanult bal kézzel vívni, írni, célba lőni, ezután szerzett négy érmet, két aranyérmet az olimpiákon. Egy évvel az olimpia után 1929 júniusában azonban újabb - immáron végzetes - szerencsétlenség érte. Hadgyakorlatból oldalkocsis motorkerékpáron hozták haza, a solymári országúton egy szénásszekér állt éppen keresztben, a sofőr rosszul számította ki a távolságot, s teljes sebességgel egy fának vezette a motort. Tersztyánszky mindkét lába több helyen eltört és súlyos belső zúzódásokat is szenvedett. A sofőr csak órák múlva tudta a János Kórházba juttatni. Ott még nyolc napig élt. Katonai díszdiplomával temették el a Farkasréti temetőben. Tízezrek gyászolták a szerény bajnokot.

Tersztyánszky Ödön két szomorú rekordot is tart, a magyar olimpiai bajnokok közül elsőként hunyt el 1929. június 21-én, és olimpiai bajnoki címe után - kevesebb mint egy évvel - ő hunyt el a leghamarabb. Szülőhelyén Csákváron róla nevezték el a sportközpontot.

Tersztyánszky Ödön olimpiai eredményei
1924-Párizs ezüstérem kardcsapat
1924-Párizs bronzérem tőrcsapat
1928-Amszterdam aranyérem kard egyéni
1928-Amszterdam aranyérem kardcsapat
1928-Amszterdam 5. hely tőrcsapat

 

megosztom