Felnőttek a feladathoz

Amikor körülbelül egy évvel ezelőtt a Nashville a hatodik mérkőzés után kiharcolta története első playoff-továbbjutását, egy majd egy évtizedes böjtnek vetett véget, és az előző rájátszások kudarcai miatt sokakat meglepetésként is ért, hogy a Ragadozók ilyen könnyedén vették a szezon végén kiválóan teljesítő Anaheim Ducks által jelentett akadályt. Most egy évvel később a pályaelőny birtokában, és végső sikerre is esélyesként vágtak neki a playoffnak, de ennek ellenére mindenki egy szoros párharcra számított a Detroit Red Wings ellen, és sokan továbbra is a michiganieket vizionálták továbbjutókként.

A Vörös Szárnyak azonban az 1-1-re kihozott nashville-i kitérő után elbukták a két hazai mérkőzésüket, és az ötödik találkozón már a kiesés ellen kellett küzdeniük. A Detroit veteránjai tisztában voltak helyzetük nehézségével, de természetesen így is azzal a céllal tértek vissza a Nashville otthonába, hogy még egyszer legalább játszhassanak hazai közönség előtt. A Predators viszont meg akarta kímélni a csapatkapitányát, Shea Webert a detroiti szimpatizánsok gyűlöletétől, és végül a Ragadozók céltörekvései érvényesültek.

Ezúttal még a detroiti ostrom is elmaradt, és Pekka Rinnének, a Nashville kapusának, két mérkőzés után először harmincnál kevesebb védést kellett bemutatnia, miután Detroitban mindkét találkozót negyven fölötti ártalmatlanított kísérlettel abszolválta. A Red Wings 22 lövéssel is eljutott Rinne kapujának felavatásáig, azonban csupán egy alkalommal, míg a Nashville ismét hozta a győzelem minimális szükségleteit, azaz eggyel több találatot szereztek az ellenfelüknél. David Legwand a harmadik harmad tizenharmadik másodpercében köszönt be Jimmy Howardnak, a meccs során immáron másodszor előnyhöz juttatva ezzel a Predatorst, és ez a 2-1-es vezetés már lefaraghatatlannak bizonyult a vendégek számára.

A Detroit 2006 után először búcsúzott már az első körben a playoff küzdelmeitől, akkor a későbbi nyugati bajnok, az Edmonton ütötte ki őket hat mérkőzésen. Az öt meccsen való búcsút sokan elképzelhetetlennek tartották a párharc előtt, de igazából a Nashville játékosai kitűnően végezték el a házi feladatukat, és kellőképpen felkészültek a Detroitból, míg a túloldalnak Pekka Rinne megoldatlan rejtély maradt. Barry Trotz, a Nashville vezetőedzője így értékelte a győzelmet és a párharcot:

„Felnőttünk arra a pontra, ahol nagy tisztelettel adózunk a Detroit Red Wingsnek, ugyanakkor már nem vagyunk elájulva tőlük. Ez az a lépéskő, amit sikerült megtennünk. A Detroit első körös kiejtése egy nagy lépésnek számít a megfelelő irányba.”

A Detroit játékosai, szakemberei és drukkerei valószínűleg megkérdőjeleznék a mester első mondatát, hogy mennyire tisztelte Shea Weber Henrik Zetterberget, amikor az első mérkőzés záró dudaszójánál kétszer is a palánkhoz csapta a Nashville-i csapatkapitány a svéd fenomén fejét. Ettől függetlenül be kell ismerniük, hogy az a csapat jutott tovább, melynek sikerült a jó formáját a playoffra időzíteni.

A Nashville tehát 4-1-es összesítéssel jutott tovább a főcsoport-elődöntőbe, ahol előreláthatólag a Phoenix Coyotes lesz a Ragadozók ellenfele, hacsak a Vancouver fel nem támad a Los Angeles ellen.

Fleury kiválóan reagál a kritikákra

Marc-André Fleury a Philadelphia elleni párharc első három mérkőzése után a kritikák kereszttüzében találta magát. Teljesen jogosan. A Penguins hálóőre ugyanis tizennyolc alkalommal kapitulált kevesebb, mint 180 perc játékidő alatt, és vaskosan benne volt a keze abban, hogy a Flyers nagy hátrányokat ledolgozva, kiütéses győzelmekkel frusztrálja a Penguinst.

A negyedik meccsen már három találaton tudta tartani azokat a Flyers-csatárokat, akik addig nagy önbizalommal próbálkoztak ellene, majd még ennél is feljebb tudott lépni, és az ötödik után már a Flyers játékosainak elismerését is sikerült kivívnia.

„Megnyerte nekik a mérkőzést, ilyen egyszerű” – nyilatkozta Scott Hartnell.

A Flyers pedig az utolsó játékrészben mindent megtett a fordítás érdekében, mely az első három összecsapáson minden nehézség nélkül ment számukra, azonban Fleury mind a tizennégy lövést hatástalanította a záró húsz perc folyamán.

A párharc eddig a lehető legérdekesebben alakul, hiszen még egyszer sem tudott nyerni az az együttes, mely először szerzett vezetést a találkozón. Matt Carle rezegtette meg elsőként a hálót az első harmad közepén emberelőnyből, majd Steve Sullivan egyenlítése után Scott Hartnell szintén emberfórból volt eredményes, ami a veterán első gólja volt az idei rájátszásban.

Egyenlő létszám mellett azonban csak a Penguins tudott eredményes lenni, akik ezúttal is eljutottak a minimum három találatig Ilja Brizgalov legnagyobb bosszankodására. A különbség eddig csupán az volt, hogy eközben Fleuryn még ennél is többször átjutott a pakk. A francia-kanadai portás azonban meghallgatta a kritikákat, és azóta mindent megtesz annak érdekében, hogy elhallgattassa őket. Jó úton jár, de ettől függetlenül a csapata még mindig nehéz helyzetben van, hiszen először Philadelphiában kellene nyerniük, hogy esélyük legyen a hetedik meccsen kiharcolniuk a továbbjutást. A hatodik mérkőzés nem lesz egyszerű a Flyers otthonában, ahol egy ellenséges, teltházas közönség fogja buzdítani a hazaiakat.