Az előjelek a magyarok mellett szóltak: a csoportmérkőzésen 10-9-re diadalmaskodott a gárda, amely a januári, számára bronzérmet hozó hollandiai Európa-bajnokságon is jobban bizonyult: Eindhovenben 11-9 re verte az ott ötödikként zárt ibériaiakat. Az olimpiai kvóta kiharcolása után – merthogy az első négybe Triesztben mindkét gárda bekerült - az újabb csatának igazi tétje már nem volt, leginkább a presztízs munkálhatott a csapatokban, amikor a Bruno Bianchi uszoda vizébe ugrottak.

A magyarok álmosan, a spanyolok rámenősen kezdtek, s el is húztak két góllal. A Merész-csapatnak az első negyedben csupán kapufákra futotta (2-0). A folytatásban aztán gyorsan megtört a jég: centerből Bujka Barbara, majd – spanyol találatot követően - a másik balkezes, Kisteleki Hanna vágta a hálóba a labdát (3-2). A negyedik, megint távoli spanyol találatra Csabai Dóra pompás ejtéssel válaszolt, a meccs 13. percében pedig kiegyenlített a válogatott, miután újfent Bujka villant (4-4).  Emberelőnyből viszont 5-4 lett  oda”, így a spanyolok vonulhattak el előnnyel a nagyszünetre.

A harmadik nyolc percből öt szaladt le, amikor a csapatkapitány Drávucz Rita volt eredményes, megfelezve az időközben kétgólosra hízott különbséget (6-5), s ugyancsak ő módosította magyar szemszögből 6-7-re az állást, a lelkes rivális azonban visszaállította a korábbi állapotot (8-6).

A befejező negyed elején Bujka passzírozta be a hetedik magyar gólt, ám a sokadik spanyol emberelőny után 9-7-re, majd 10-7-re alakult az eredmény. A magyar helyzetek ugyanakkor kimaradtak - a nyolc emberelőnyből csak egy ment be -, s Keszthelyi Rita találatával együtt is 10-8-as vereség lett a vége.