Kínai Nagydíj

Tényleg tort ült a kiszámíthatatlanság - futamértékelő

  • Kele János
megosztom

Nico Rosberg, a Mercedes GP német versenyzője pályafutása első futamgyőzelmét aratta a Forma-1-es világbajnokság harmadik idei versenyén, a Kínai Nagydíjon. A 27 éves pilóta ráadásul duplázott a hétvégén, hiszen a futamgyőzelem mellett a pole pozíciót is megszerezte. A német versenyző első sikere mellet számos más érdekességet is tartogatott az eseménydús sanghaji futam.

Nico Rosberg, a Mercedes GP német pilótája a Kínai Nagydíjon

Ma csúcsformába lendült a Forma-1 kezdte értékelését a verseny után Jenson Button, és valljuk meg, nem sok értelme van vitába szállni vele. Mi ugyan a magunk részéről már az időmérő edzés utáni elemzésünkben megjósoltuk, hogy a kiszámíthatatlanság ül majd tort a versenyen, de arra, amit vasárnap reggel kilenc után, váltakozó dózisokban ugyan, de folyamatosan kaptunk az arcunkba, egyszerűen nem lehetett felkészülni. Ha nem sütöttük volna már el az elmúlt öt évben kétszer is (Mogyoród 2006, Montréal 2011) az évszázad versenye frázist, most nyugodtan előállhatnánk vele: így viszont marad a kissé pórias, ám annál igazabb megállapítás – vasárnap délelőtt jó volt F1-es rajongónak lenni.

A mezei szurkolóknál valószínűleg csak Nico Rosberg érezte magát jobban a bőrében, a 27 éves német ugyanis egészen exkluzív klubhoz csatlakozott: ő a világtörténelem 103. olyan versenyzője, aki F1-s futamot nyert, viszont csak a hetedik német ezek közül, ami (akárhonnan is nézzük) bizony nagy dolog. Főleg, hogy elsőként tudott próféta lenni saját hazájában, már persze abban az értelemben, hogy győzelmét hazai építésű autóban, hazai motor támogatásával érte el – ez ugyebár még a nagy Michael Schumachernek sem sikerült, soha…

A Mercedes gyári, önálló csapatként 1955 után nyert újra futamot (mit mondjunk, nem mutat rosszul Nico Rosberg neve közvetlenül Fangio-ét követően), Ross Brawn azonban talán ennél is nagyobb bravúrt hajtott végre: egyrészt megmutatta az egyre többet zsörtölődő és egyre hangosabban akadékoskodó Mercedes-igazgatótanácsnak, hogy igenis képes győztes autót farigcsálni Brackley-ben, másrészről az első olyan vezető tervező lett, aki négy különböző istállót is a dobogó tetejére vezetett karrierje során.

A lényeg azonban nem annyira ez, mintsem Nico Rosberg fantasztikus győzelme: a már nem is annyira fiatal német ugyanis végre minden kétséget kizáróan bizonyított a kétkedőknek – tud ő győzni, nagyon is tud, még akkor is, ha ehhez azért szüksége van arra is, hogy minden tökéletesen klappoljon.

Ebben az értelemben valósággal bevettelezte magának a győzelmet (a fogalmat a meglehetősen unalmas 2011-es évad szülte, amikor a Red Bull német pilótája, kihasználva autója tökéletességét és a pole pozícióból származó előnyöket, bántóan simán húzta be a versenyeket): a 22 fokos aszfalt, a riválisok hibái és egymást folyamatosan gyengítő csatározásai, a remekül beállított autó mind a kezére játszott, ő pedig képes volt kihasználni azt, hogy minden klappol, minden működik az autóján. Sokszor, sok helyütt elhangzott már, de nem lehet eléggé hangsúlyozni: Rosberg az a versenyző, aki ideális körülmények között brutálisan gyors, ha tökéletesen, a racionális várakozásoknak megfelelően működik az autója, akkor jóformán verhetetlen. Ellenben sokszor zavarba jön, ha elcsúsznak a beállítások, vagy csökken a mechanikai tapadás, nem egyszer láttuk az elmúlt évben, hogy ilyenkor Schumacher nem csak megközelíteni tudja őt, de fölébe is kerekedik, okot adva rajongóinak arra, hogy tovább bizonygassák, a veterán hétszeres világbajnok is megnyalja még a sót, ha arról van szó.

A fentebbiekből ugyanakkor az is nyilvánvalóan következik, hogy egy jó, igazán versenyképes Mercedes (amely az esetek többségében a vártaknak megfelelően teljesít a különböző pályákon) sokkal inkább Rosbergnek kedvez, mint Schumachernek. A Kínai Nagydíjon az is pontosan kiderült, hogy miért, a stuttgartiaknak tökéletesen megfelelő körülményeket ugyanis csak a fiatalabbik német tudta kihasználni maradéktalanul, Schumacher az első tizennégy körben (végzetes boxkiállásáig) hét másodpercet kapott csapattársától, és a depózását követően csak a negyedik helyre tudott visszatérni, a két McLaren mögé. Ez persze nem zárja ki, hogy a verseny későbbi szakaszában előrébb tudott volna lépni, pláne mivel láttuk, hogy Rosberg kétcserés taktikája mennyire hatásos volt az élen, ráadásul ugye azt is tudjuk, hogy Schumacher a keményebb keverékű abroncsokkal hagyományosan jobban bánik, és jobban bánt a hétvége addigi részében is, mint csapattársa. Éppen ezért meddő okoskodás bármiféle következtetést levonni a hétszeres bajnok első tizennégy körét illetően – könnyen lehet, hogy tényleg nem ért volna a kétségkívül elemében lévő Rosberg nyomába, és eltűnik valahol a középmezőnyben, de azt sem lehet kizárni, hogy egy dobogót dobott el a Mercedes vezető szerelője bakija miatt.

Középmezőny alatt egyébként azt a hihetetlenül szoros, valósággal betonkemény masszát kell érteni, ami a második helyen befutó Jenson Buttontól a pontszerzésről is lecsúszó Kimi Räikkönennel bezárólag mindenkit magába foglalt. A két Williamset, a Force Indiákat, a Saubereket éppúgy, mint a bajnoki címre hajtó Lewis Hamiltont, a kétszeres címvédő Sebastian Vettelt és az idei évadra valósággal megtáltosodó Mark Webbert. Ilyen még nem volt az F1 történetében, legalábbis két emberöltő óta nem, gyakorlatilag bárki megelőzhet bárkit, a futamtáv 40%-ának elfogyasztása után is 13.-nak esett vissza az, aki a második helyről állt ki kereket cserélni. Ilyen kaotikus állapotok között gyakorlatilag lehetetlen tökéletesen kalibrálni a taktikával, egy rosszkor időzített csere ugyanis olyan forgalomba dózerolhatja bele az „elkövetőjét”, ahonnan egyszerűen nincsen kiút, a harmadik depózását elrontó Button is jóval többet vesztett, mint hat másodperc, amikor egy Kimi Räikkönen vezette boly kellős közepébe érkezett vissza.

Ahhoz, hogy az ember magabiztosan tudja követni az eseményeket ma már a világbajnokság hivatalos honlapjáról elérhető Live Timing alkalmazás böngészése sem elegendő, egészen egyszerűen földönkívüli feladat észben tartani 1-12 helyig az összes kerékcserét, az összes köridőt, és az összes elhasznált gumikeveréket. Pedig ez a nagy harci helyzet, nem elég az első négy-öt versenyző taktikájával tisztában lenni, hiszen sokkal többszereplős egyenletrendszer mostanság az F1 – azt például, aki fejből meg tudná mondani, hogy Bruno Senna miképpen keveredett vasárnap délután a két Sauber (és csapattársa) elébe, habozás nélkül örömmel üdvözölném az MTV1 közvetítői székében. Egészen elképesztő káosz uralkodik a futamokon, olyan információ-dömping esik rá az ember agyára, amit lehetetlen rövid idő alatt megemészteni és elemezni, így pedig a gyors tudósításokban és az élő közvetítésekben is jobbára közhelyekkel kell dobálózniuk az illetékeseknek.

A csapatokra külön kitérni ilyen kevéssel a leintés után voltaképpen fölösleges, annyit azonban mindenképp meg kell jegyeznünk, hogy a Williams, a Mercedes és a Red Bull is zseniális munkát végzett, és alighanem ebbe a sorba kívánkozna a Lotus is, ha nem kalibrálja alul Kimi Räikkönen gumifogyasztását a verseny utolsó negyedében. A finn világbajnok visszaesése egyébként legalább olyan szürreálisra sikeredett, mint maga az egész verseny: három kör alatt nem kevesebb, mint tizenkét pozíciót vesztett, ilyet korábban még talán soha, egyetlen verseny 47. körében sem lehetett tapasztalni - mármint műszaki hibákon és boxkiállásokon kívül. 

Egészen lehetetlen évad előtt állunk tehát, Hamilton 45 pontjával vezeti a bajnoki a pontversenyt, úgy, hogy mind a három eddigi futamon harmadik lett - a kiegyensúlyozottság tehát aranyat fog érni, erre le is lehet tenni a nagyesküt.

Na, persze nem az a fajta kiegyensúlyozottság, amit Massa mutat, és amelynek az az eredménye, hogy a három kiscsapat (Marussia, Caterham, HRT) hat pilótája mellett egyedül ő szerénykedik még mindig pont nélkül…

Érdekességek a Kínai Nagydíjról, avagy mit mond a statisztika? (a gyűjtést ismét pythonak, a népszerű bloggernek köszönjük)

Nico Rosberg élete első futamgyőzelmét aratta, eddigi legjobb helyezése egy második hely volt a 2008-as Szingapúri Nagydíjról. Rosberg a Formula 1 történetének 103. futamgyőztese, és a hetedik német von Trips, Mass, Schumacher, Frentzen, Ralf Schumacher és Vettel után. Öt nemzet rendelkezik több futamgyőztessel: Nagy Britannia 19, Egyesült Államok 15 (az Indy 500-ak nélkül 5), Olaszország 15, Franciaország 12.

Utoljára a 2009-es Német Nagydíjon, 49 futammal ezelőtt avattunk új győztest, ez a leghosszabb idő, ami két ilyen esemény közt eltelt.

Rosbergnek 111 verseny kellett első győzelme megszerzéséhez, csak négy versenyző várt erre ennél is többet: Webber, Barrichello, Trulli és Button.

A Mercedes újjáalakulása óta első győzelmét aratta, az eddigi legjobb eredményük három harmadik hely volt a 2009-es szezonból. Utoljára gyári Mercedes csapat az 1955-ös Olasz Nagydíjon ért el futamgyőzelmet Fangio révén.

Lewis Hamilton sorozatban harmadszor zárt a harmadik helyen, ilyen még soha nem fordult elő vele. A 2008-as bajnok a szezon első három versenyét dobogón zárta, ilyen jó szezonkezdete 2007-es bemutatkozása óta nem volt.

A McLaren a szezon első három versenyén öt dobogós helyet szerzett, az elmúlt húsz évben csak kétszer, 1998-ban és 2007-ben volt példa erre.
Romain Grosjean élete első pontjait szerezte, korábbi legjobb eredménye egy 13. hely volt a 2009-es Brazil Nagydíjról.

Kobajasi Kamui pályafutása első leggyorsabb körét érte el, mely egyben az önálló Sauber csapat első leggyorsabb köre is - a BMW Sauberrel Heidfeld érte el ezt kétszer is, a 2008-as Maláj és Német Nagydíjakon. Kobajasi a 121. pilóta, aki leggyorsabb kört szerez, és a második japán Nakadzsima Szatoru után - Haszemi Maszahiro sok helyen szereplő leggyorsabb köre mérési hiba eredménye.

Utoljára a 2008-as Szingapúri Nagydíjon fordult elő, hogy mindkét Williams a legjobb nyolcban zárt.
Pastor Maldonado 8. helyével élete legjobbját érte el, eddig rekordja a 2011-es Belga Nagydíjon megszerzett 10. helye volt.

Fernando Alonso Ferrarihoz igazolása óta csak egyszer, a 2010-es Brit Nagydíjon ért célba ennél rosszabb helyen, akkor 14. lett - többek közt egy vitatható büntetésnek köszönhetően.

A tavalyi Kínai Nagydíjat is egy versenyző adta csak fel - akkor Alguersuari, most Schumacher -, mindketten rosszul rögzített kerekek miatt.

Felipe Massa három verseny után is 0 ponttal áll az összetettben, ez hosszú pályafutása során csak egyszer, 2009-ben fordult elő - bár akkor szerzett egy 9. helyet, csak azért még nem járt pont, így ez pályafutása legrosszabb szezonkezdete.

Hétfőn szokás szerint a hétvége legjobbját választhatjátok meg, kedden pedig egy hosszabb taktikai elemzést is tervezünk a történelem legőrültebb Kínai Nagydíjáról.

 

Kínai Nagydíj
Végeredmény
1. Nico Rosberg GER Mercedes W03   1:36.26.929 56
2. Jenson Button GBR McLaren-Mercedes MP4-27 + 20.626 56
3. Lewis Hamilton GBR McLaren-Mercedes MP4-27 + 26.012 56
4. Mark Webber AUS Red Bull-Renault RB8 + 27.924 56
5. Sebastian Vettel GER Red Bull-Renault RB8 + 30.483 56
6. Romain Grosjean FRA Lotus-Renault E20 + 31.491 56
7. Bruno Senna BRA Williams-Renault FW34 + 34.597 56
8. Pastor Maldonado VEN Williams-Renault FW34 + 35.643 56
9. Fernando Alonso SPA Ferrari F2012 + 37.256 56
10. Kamui Kobajasi JAP Sauber-Ferrari C31 + 38.720 56
11. Sergio Pérez MEX Sauber-Ferrari C31 + 41.066 56
12. Paul di Resta GBR Force India-Mercedes VJM05 + 42.273 56
13. Felipe Massa BRA Ferrari F2012 + 42.779 56
14. Kimi Räikkönen FIN Lotus-Renault E20 + 50.573 56
15. Nico Hülkenberg GER Force India-Mercedes VJM05 + 51.213 56
16. Jean-Eric Vergne FRA Toro Rosso-Ferrari STR7 + 51.756 56
17. Daniel Ricciardo AUS Toro Rosso-Ferrari STR7 + 1:03.156 56
18. Vitalij Petrov RUS Caterham-Renault CT01 + 1 kör 55
19. Timo Glock GER Marussia-Cosworth MR01 + 1 kör 55
20. Charles Pic FRA Marussia-Cosworth MR01 + 1 kör 55
21. Pedro de la Rosa SPA Hispania-Cosworth F112 + 1 kör 55
22. Narain Karthikeyan IND Hispania-Cosworth F112 + 2 kör 54
23. Heikki Kovalainen FIN Caterham-Renault CT01 + 3 kör 53
24. Michael Schumacher GER Mercedes W03 + 44 kör 12

 

A világbajnoki pontverseny állása:
Pilóták        
1. Lewis Hamilton Brit McLaren-Mercedes 45 p
2. Jenson Button Brit McLaren-Mercedes 43
3. Fernando Alonso Spanyol Ferrari 37
4. Mark Webber Ausztrál Red Bull Racing-Renault 36
5. Sebastian Vettel Német Red Bull Racing-Renault 28
6. Nico Rosberg Német Mercedes 25
7. Sergio Perez Mexkói Sauber-Ferrari 22
8. Kimi Räikkönen Finn Lotus-Renault 16
9. Bruno Senna Brazil Williams-Renault 14
10. Kamui Kobayashi Japán Sauber-Ferrari 9
11. Romain Grosjean Francia Lotus-Renault 8
12. Paul di Resta Brit Force India-Mercedes 7
13. Jean-Eric Vergne Francia STR-Ferrari 4
14. Pastor Maldonado Venezuelai Williams-Renault 4
15. Daniel Ricciardo Ausztrál STR-Ferrari 2
16. Nico Hulkenberg Német Force India-Mercedes 2
17. Michael Schumacher Német Mercedes 1
18. Felipe Massa Brazil Ferrari 0
19. Timo Glock Német Marussia-Cosworth 0
20. Charles Pic Francia Marussia-Cosworth 0
21. Vitaly Petrov Orosz Caterham-Renault 0
22. Heikki Kovalainen Finn Caterham-Renault 0
23. Pedro de la Rosa Spanyol HRT-Cosworth 0
24. Narain Karthikeyan Indiai HRT-Cosworth 0
         
Konstruktőrök:        
1 McLaren-Mercedes 88 p    
2 Red Bull Racing-Renault 64    
3 Ferrari 37    
4 Sauber-Ferrari 31    
5 Mercedes 26    
6 Lotus-Renault 24    
7 Williams-Renault 18    
8 Force India-Mercedes 9    
9 STR-Ferrari 6    
10 Marussia-Cosworth 0    
11 Caterham-Renault 0    
12 HRT-Cosworth 0    

 

megosztom