Divízió I-es vb

Készülhetünk-e az újabb csodára Szlovéniában? – II. rész

  • Molnár Dávid
megosztom

Vasárnap is két vállra fektette nemzeti együttesünk a lengyelek jégkorong-válogatottját. A 4-1-re megnyert második találkozón még inkább kikörvonalazódott, hogy melyek azok a pontok, melyeken még javulnunk kell a következő egy hét folyamán a világbajnokság kezdetére, és mik azok, melyek már most is jól működnek.

Megy hátrányból is

Két napon belül másodszor mérkőztünk meg vasárnap kora délután a lengyel hokiválogatottal, és a forgatókönyv ezúttal teljesen más cselekménnyel szolgált számunkra. Még maga a duplázó Kovács Csaba sem tudta később pontosan megfogalmazni, hogy mi lehetett az oka annak, hogy az első harmadban a válogatott nagyon fáradtan játszott, és ennek megfelelően az egész játékrész a lengyelekről szólt.

Nem is számított igazán meglepőnek az, amikor a vendégeink megszerezték a vezetést. Budai Krisztiánt azonban nem érheti kritika a bekapott gól miatt, hiszen az emberhátrányban elszenvedett találata mellett a lecseréléséig kifogástalanul hárított, és védései leginkább a második harmadban hozták meg gyümölcsét.

Magyar hokiválogatott

Mindenképp jó volt megtapasztalnia a játékosainknak így a világbajnokság kezdete előtt egy héttel, hogy milyen nehéz feladat hátrányból felállni, és megnyerni egy mérkőzést, de szerencsére nem jelentett ez számukra megmászhatatlan akadályt. Persze a magyar szurkolóknak az lenne a legideálisabb, ha minden meccset különösebb izgalmak nélkül, végig vezetve nyerné a válogatott, de azért arra kevés esély van, hogy az öt igen nehéz találkozón egyszer se kerüljünk hátrányba. Ilyenkor nyugodtnak kell maradni, és kivárni a megfelelő pillanatot az egyenlítésre, majd a fordításra. Türelemből jelesre vizsgáztunk, és Budai, majd később Bálizs Bence védései pedig hozzájárultak a játékosaink megnyugtatásához.

A speciális egységeken sok fog múlni

Már a találkozó elején emberelőnybe kerültünk, amivel nem tudtunk igazán élni. Igaz, vasárnap az emberelőnyös felállás már sokkal jobban ment, mint előző nap, de továbbra is a passzjátékra, a kapáslövésekre koncentrálunk mind az öt emberelőnyös játékos igénybevételével. Ez azért gond, mert hiába eresztettünk el sistergő bombákat a kék vonalról, az ellenfél kapusának tiszta rálátása nyílt a lövésekre, és különösebb nehézség nélkül hárította a kísérleteket.

Megkérdeztük Kevin Primeau vezetőedzőt arról, hogy nem lehetne-e kipróbálni azt, hogy az öt játékos közül az egyiket beküldjük az ellenfél kapusa elé zavarni annak kilátását. Még ha nem is sikerül teljesen kitakarni a kapust, a lövésbe bele lehet érni, valamint a kipattanót is könnyebb lenne betuszkolni a kapu közvetlen közeléből. Az észak-amerikai ligákban ez megszokott dolog, csakúgy mint az EBEL-ben, de egyelőre mi az emberelőnyös egységünk impotenciája ellenére még nem kezdtük el ezt alkalmazni. Pedig ahogy Primeau is fogalmazott, egy jól működő emberelőny tornákat képes megnyerni. A következő egy hétben leginkább erre fognak fókuszálni a válogatottnál, hogy két gólveszélyes emberelőnyös sort képesek legyenek kiállítani a világbajnokságra. Szükség is lesz erre.

Sajnos az emberhátrányra sem mondhatjuk azt, hogy hibátlan lenne. A lengyelek ellen kétszer kapituláltunk megfogyatkozott létszám mellett, és a harmadik találatuk is nem sokkal egy emberhátrány után született. Ugyanakkor a vasárnapi mérkőzés végére már kezdett feljavulni a védekezésünk a négy az öt elleni játék során - rendre sikerült megnyernünk a gazdátlan korongért vívott csatákat, és a felszabadítással sem akadtak gondok. Nem is kell túlbonyolítani a dolgot emberhátrányban: folytonosan zavarni kell az ellenfelet, lecsapni a szabad pakkra, és kilőni a harmadból. A meccs végére a helyezkedésünk is egyre jobbá vált, és a szurkolóknak sem kellett már rögtön az emberhátrány elején elkezdeni rágni a körmeiket.

Egy jól működő emberelőnynél már csak egy kiválóan záró emberhátrányos egység adhatna nagyobb önbizalmat a játékosainknak. Hiszen ha sikerül nyomást helyezni az ellenfél csatáraira, és gyors döntéskényszer elé állítani őket, akkor nagyobb lesz az esélye annak, hogy elszórják a korongot a kék vonal környékén. Kontrákból pedig továbbra is életveszélyesek vagyunk.

Át tudjuk venni az irányítást

Mint említettük, az első harmad egyáltalán nem volt a miénk, de akármi hangzott el a szünetben az öltözőben, az Budai védéseivel együtt megnyugtatta a kedélyeket, és fokozatosan átvettük az irányítást a játék felett. A második harmadban már sokkal kiegyenlítettebbé vált a küzdelem a jégen, és Bálizs behozatala után végleg megfordult a kocka – a világbajnokságon a kezdőkapus pozícióra leginkább pályázó fiatal portás egészen elképesztő védéseket mutatott be. A záró játékrész közepén például egy ziccert fogott, amivel véglegesen kinyilatkoztatta a lengyeleknek, hogy a mai napon nincs keresnivalójuk ellene.

A kapusposzt mindig is a válogatott egyik legnagyobb erőssége volt, és Fortunának hála Szuper Levente és Hetényi Zoltán esetleges távolléte esetében sem kell majd aggódnunk az általuk hagyott űr miatt. Primeau mester abszolút bizalmát élvezi a lassan 22. születésnapját betöltő Bálizs, és a hétvégi produkciója után nem véletlenül van ez így.

A kapusaink által felhúzott fal kihatott a mezőnyjátékosainkra is. Bár az első harmadban sok minden nem ment úgy, mint azt előző nap már láthattuk a fiúktól – főként a hosszú indításokat fülelték le rendre a lengyelek –, Kovács Csaba első gólja után azonban megtört a jég. A két hétvégi találkozó alapján annyi biztosan megállapítható, hogy Kovácsék sora a leggólveszélyesebb a magyar részről, de ami még ennél is fontosabb, hogy nehéz őket lekapcsolni. Bízhatunk benne, hogy az osztrákok, a szlovének és az ukránok ellen is hozni tudják majd ezt a szintet.

A másodlagos gólszerzési lehetőségekkel sem állunk hadilábon, de valószínűleg a hétvégi sorokon még kisebb-nagyobb változásokat fog eszközölni Kevin Primeau. Hári Jánosék sora jól keveri a pakkot, és két gól is írható a számlájukra a hétvégéről, azonban legalább három olyan trióval kellene kiállni a világbajnokságon, mely nem csak az ellenfél semlegesítésének feladatát végzi el kitűnő hatékonysággal, hanem adott ellentámadás esetén eredményesen tudja zárni az akciót.

Még amire ügyelni kell, az a fegyelmezettség, legfőképp a fiatal játékosaink részéről. Hári János a második harmadban bután megbikázta a korongot a sípszót követően, aminek következtében meg is kapta 10 perces büntetését sportszerűtlen magatartásért. Később egy assziszttal mutatta meg, hogy milyen fontos tagja a csapatnak, és arról még nem is beszéltünk, hogy az emberhátrányos egységben is szerepet kap. Egy hozzá hasonló játékos elvesztése tíz perc játékidőig pedig nagy érvágás lenne számunkra a világbajnokság meccsein.

Primeau szerint kevesen tennének meg minket feljutókként, de mégis nagy reményekkel vághatunk neki a ljubljanai világbajnokságnak. Ha Bálizs kapus továbbra is ilyen magabiztos teljesítménnyel véd a kapuban, és a speciális egységek hatékonyságát is sikerül feljavítani a hátralévő egy hét során, akkor okozhatunk még kellemetlen meglepetéseket az elénk rangsorolt csapatok számára vasárnaptól kezdődően.

megosztom