Jégkorong

Hol nőnek fel a Gretzky utódok, avagy klímagondok Kanadában

  • VNA

A sportág bölcsőit fenyegeti Kanadában az éghajlatváltozás, egyre kevesebb ideig lehet szabadtéren jégkorongozni.

A népsűrűségét tekintve gyéren lakott Kanada ugyan nem járul hozzá kiemelkedő mértékben a Föld levegőjének szennyezéséhez, a globális felmelegedés hatásai alól azonban - más országokhoz hasonlóan - így sem tudja kihúzni magát. A változó klíma és a növekvő átlaghőmérséklet pedig az ország egyik legismertebb jelképének, az igazán kanadai sportnak számító jégkorongnak is sokat árthat. Bár a jégkorong versenyszerű változatát már a világ minden részén fedett csarnokokban játsszák, a sportági gyökerek mégis a szabadtéri pályákhoz kötődnek. A szabadtéri jégpályán játszott mérkőzés (legyen szó a pakk bármilyen szintű és sebességű tereléséről) ugyanúgy hozzátartozik a kanadai identitáshoz, mint a vörös egyenruhás rendőr vagy éppen a juharfalevél. Telente ugyanis több millió kanadai űzi ezt a játékot a parkokban, kertekben, tavakon kialakított pályákon. Többek között annak idején a legendás Wayne Gretzky is hasonló helyeken kezdte el jégkorong karrierjét.

Kanadában tényleg nemzeti sport a jégkorong - az emberek nem csak nézni, de játszani is szeretik - Fotó:Philipp Budka, 2008

A sportág ezen változatát űzők számára jósol nehéz éveket (évtizedeket) egy tanulmány, amelyet az egyik montreali egyetem kutatói publikáltak a napokban. A klímamodellek segítségével elvégzett vizsgálat ugyanis kimutatta, hogy az évszázad közepére a kontinensnyi ország sok részén alig lesznek szabadtéri jégfelületek, amelyek alkalmasak a sportolásra. A kutatók 142 meteorológiai állomás adatait gyűjtötték be, amelyek alapján azt állapították meg, hogy a múlt század közepéhez képest Kanada déli és nyugati részén már 20-30%-al lecsökkent azon időszak, amikor jégkorongozásra alkalmas szabad jégfelületek vannak. A vizsgált időszakban a hőmérséklet átlagosan 2,5 fokot emelkedett az országban.

Amennyiben ez a trend folytatódik, akkor olyan nagyvárosok, mint Calgary vagy Winnipeg negyven év múlva már csak technikai rásegítéssel (magyarul mesterséges hűtéssel) lesznek képesek fenntartani a szabadtéri jégkorongozás hagyományait. Ahhoz, hogy a természetben található vízfelületeken megfelelő fagyás induljon el, a kutatók szerint legalább három napon keresztül folyamatosan (a nap 24 órájában) mínusz öt fok alatti hőmérsékletnek kell lennie, ami az éghajlati tendenciákat figyelembe véve egyre ritkábban fordul elő, különösen a nagyobb városokban. Ottawa lakói már az idei télen is megtapasztalhatták mindezt, hiszen a Rideau-csatornában (amely nyolc kilométeres hosszával a világ legnagyobb jégpályájának számít) a hosszú idő után negatív rekordot jelentő 28 napon keresztül volt csupán használható jég. Ennek köszönhetően a rendkívül népszerű februári jeges fesztivált is - szó szerint - elmosta a víz.