Hidvégi Vid blogja

Így pontoznak nálunk - ugye így már érthető?

  • Hidvégi Vid

A torna nem egyszerű sportág, hiszen az elemek és a szabályok is bonyolultak, nem is beszélve a pontozásról. De azért megpróbálok nektek segíteni...

Újfent köszöntelek benneteket a blogomban. A tatai edzőtáborból írt beszámoló és a tornászok nosztalgia összejövetele után egy kicsit szakmázni szeretnék ebben a bejegyzésben. Sokan érdeklődnek nálam és edzőmnél is az eredményekről, illetve az esélyek latolgatása kapcsán már a londoni olimpiáról is. Ahogy azt az egyik aranyérem esélyes lovas szerspecialista, Louis Smith is nyilatkozta, nem szabad érmekre és eredményekre koncentrálni, ebből jó dolgok ritkán sülnek ki, mert idővel teherré válik, még ha az elején egy erős drukkot is ad a felkészüléshez.

Ennek a tehernek az érzése pedig túlzott izgalomként negatívan hathat a teljesítményre. A tornában nincsenek testi kontaktusok az ellenféllel, amikor verseny van akkor igazából csak saját magunkkal vívunk csatát, ezért a mentális felkészülésben legalább annyi rejlik, mint a fizikai alapozásban. Ez az oka annak is, hogy a legfőbb feladatunk a gyakorlatunk legszebb kivitelezése a megfelelő anyagerővel.

A torna bíróknak nincs könnyű dolguk az elemek pontozásakor, az új rendszer azonban hatékonyabbnak tűnik - Fotó: MTI

Most néhány szóban kitérnék a szabályokra is, amik elég bonyolultak. Jelenleg kétfajta bíró pontoz egy gyakorlatot: Van az ún. D-zsűri (difficulty-nehézség), amely az anyagerőt állapítja meg, összeadja a 10 legértékesebb elem egyenkénti nehézségi értéket (A-G elemek). Jelenleg egyetlen jól végrehajtott A-elemért 0,1 pont jár, a B-elemért 0,2 pont és így tovább egészen a G-elemekig, amelyek a legnehezebb gyakorlatokat fedik le, ezekért már 0,7 pont a jutalom. Minden szeren az elemek öt speciális követelménybe vannak besorolva. Minden speciális követelmény kielégítéséért (egy elem végrehajtása az adott csoportból) öt tized pont jár. Egy kivétel van ezek alól, amire más rendszer vonatkozik, ez pedig nem más, mint a leugrások csoportja. Itt ugyanis különleges motiváló rendszer van, ami elősegíti a minél nehezebb leugrás végrehajtásáért. Az A és B értékű leugrásokért ugyanis nem jár plusz tizedpont, a C-elemért viszont három tized, a D vagy afölötti leugrásért viszont a maximális 0,5 pont jár.

Hidvegi Vid olimpiai felkészülését egyéni szponzora is támogatjaA másik alapvető kategóriát az ún. E-zsűri (execution-végrehajtás) határozza meg, amely a gyakorlat kivitelét pontozza. Itt valamivel egyszerűbb a feladat: tartáshibákért (lábhajlítás, lábterpesztés, nemspicceles-pipálás, ritmushibák, technikai hibák, testtartás hibák) kell levonni a hiba mértékének megfelelően egy, három vagy súlyosabb esetben akár öt tizedet is. A legnagyobb hiba a leesés, amiért egy teljes pont levonás jár. Ezeknek a tizedeknek az összegét pedig le kell vonni a kiinduló 10 pontból. Az így kialakult két pontszám (D-zsűri és E-zsűri pontjai) végül összeadásra kerül és így keletkezik a végpontszám. nem tudom mennyire volt érthető, remélem az alapokat azért átadja, de ha ezzel kapcsolatban lennének kérdések, örömmel várom őket!