EURO 2012

Nem a stadionokon múlik a foci Eb sikere

  • Szűcs Péter
megosztom

A sportszerető közvélemény betéve tudja, hogy szökőévenként két olyan sportesemény van a világban, ami jelentősen meghatározza az adott esztendőt: az olimpia és a labdarúgó Európa-bajnokság. Idén sem lesz ez másként, jelen írásunkban az utóbbival, pontosabban annak körülményeivel, a - remélhetőleg a be nem következő - problémákkal foglalkozunk.

Amikor 2007. április 18-án délben kihirdették az eredményt, miszerint Ukrajna és Lengyelország rendezi a 2012-es seregszemlét, sokan meghökkentek. Természetesen, mi magyarok is, csak nekünk ez az érzés csalódottsággal is párosult, hisz ez már sorrendben a harmadik pályázati kudarcunk volt. Sokan a több mint 550 oldalas, extrém hosszú pályázatot tartották a legfőbb hibának, de tény, egy szavazatot sem kaptunk, a végső voksolást 8:4 arányban nyerték az ukránok és a lengyelek az olasz pályázattal szemben, a magyar-horvát kandidálás nulla szavazatot ért. Az, hogy mi lehet a legfőbb ok, nem tisztünk megmondani, valószínűsíthető nem azon az 550 oldalon múlott, ez az írás is leginkább arról szól, mit vállaltak a szervezők futball Eb rendezés címén.

Az EURO 2012 nyitómeccsének helyszíne Varsóban

Kijelenthetjük, nem keveset. Sőt, a szegényebbik, fejletlenebb rendező ország, Ukrajna szempontjából irreálisan sokat. Különösen igaz ez annak fényében - és ezt nagyon kevésszer hangsúlyozzák -, hogy egy világverseny megszervezésében a helyszínek és a velük kapcsolatos munkák (értsd: stadionok építése) a teljes projekt kisebbik részét teszi ki, de legalább ezek - bár az építésükkel, a határidők tartásával ugyancsak voltak gondok - mind elkészültek. Sokkal fontosabb és egyben több időt igénybe vevő a közlekedés, az infrastruktúra, a vendéglátás és úgy általában, a kiszolgálás feltételeinek létrehozása, annak megfelelő színvonalra való emelése. És természetesen nem árulunk el nagy titkot, a szervezők még közel sem járnak eme munkának a végén. Másrészt az is igaz, hogy az ilyen beruházások nem arra a bő három hétre, azaz az Európa-bajnokság idejére szólnak, sokkal inkább egy hosszabb távú megtérülés lehetőségét hordozzák magukban. Igaz, mára ezt is sokan megkérdőjelezik, hiszen egyre több olyan vélemény lát napvilágot, miszerint az Eb után nagyon sok kihasználatlan szoba, üresen álló szálloda marad, mert egyszerűen annyi turista nem fog érkezni az országba, tehát a megtérülés nem fog bekövetkezni.

Egy labdarúgó Európa-bajnokság esetében az UEFA előirányozza, milyen - nevezzük így - idegenforgalmi feltételeknek kell megfelelnie a szervezőknek, ami konkrét csillagonkénti lebontásban mutatkozó szoba- és ágyszámot jelöl. Az UEFA nagyságrendileg 60.000 szobát vár el a szervezőktől országonként, de Ukrajnában csak úgy tudják hozni ezt a mennyiséget, hogy ifjúsági szállásokat, üdülőket is felemelnek az elvárt komfortszintre. Ezek mellett viszont a szállodai szobaárak az egekbe szöktek, átlagosan 100-200 eurós napidíjjal kell kalkulálni az Eb ideje alatt (a fentebb említett ifjúsági szállások árai 50-100 Euro között vannak). Ez azt a hatalmas veszélyt hordozza magában, hogy a spekulatív árak egyrészt elriasztják a foglalókat, de a végén sokan a már korábban lefoglalt szobákat is visszamondják, ahogy ez egyébként bekövetkezett a Dél-afrikai vb esetén. Beszédes adat az is, hogy a résztvevő 16 csapatból 13 Lengyelországban lakik majd, és onnan utaznak az egyes meccsek helyszíneire.

És ha már az utazásnál járunk, sokkal nagyobb problémaforrás lehet a közlekedés, illetve az autópálya-építés és infrastruktúra terén megmutatkozó hiányosság, és ez bizony igaz mindkét rendező országra. Már 2007-ben is hitetlenkedve fogadtuk, hogy 1000 kilométerekben fejezték ki az Eb idejére megépülő autópályák hosszát, és hát nem is sikerült megvalósítani a terveket.

Megpróbáljuk egy érdekes összehasonlítással szemléltetni a hiányosságot. Ma Magyarországon mindent összevetve több mint 1300 km autópálya van, Lengyelországban - amelynek területe több mint háromszorosa Magyarországénak - 1060 km, ez az adat pedig Ukrajna esetében a következő: összefüggő autópálya-hálózatról nem lehet beszélni az országban, kevés autópályának megfelelő út van, azok is csak a nagyvárosok közelében találhatóak. A lengyelországi A4-es autópályát (amely nyugat-keleti irányban továbbhalad ukrán területen Kijev felé) nem tudják befejezni teljesen, ami azt jelenti, hogy nem lesz folyamatos autópálya-szakasz a két ország között. Pedig az utakra nagy szükség lenne, mert a távolságok óriásiak: pl. Gdansk és Donyeck közti távolság közúton több mint 1900 km.

Lengyelországban épülő A4-es autópálya (hiányzó szakasza pirossal)

Valamivel több, mint 400 km autópálya a „lemaradás” Lengyelországban, amit a vasút remélhetőleg tud pótolni, de a pályaudvari infrastruktúra, kiszolgálás terén jelentősek a lemaradások, valószínűsíthető, az Eb rajtjáig itt sem lesz minden kész, sőt, a varsói metró befejezése sem tűnik biztosítottnak. De hogy valami pozitívumot is kiemeljünk, a légi közlekedés, az új terminálok és kiszolgáló-épületek építése befejeződik júniusig.

Nincs kétségünk, élményekben gazdag 3 hét vár ránk idén júniusban. De az is biztos, az esemény szervezőinek az Eb előtt és alatt nem kevésszer fog főni a feje a nem várt események miatt, amelyek a rendezői hiányosságokból fakadnak, fakadhatnak. Fontos hangsúlyozni a feltételes módot, mert mi is csak remélni tudjuk, minden a rendezők által várt forgatókönyvek szerint fog működni. Egy biztos, nagyon várjuk június 8-át, bár sajnos nem mi vagyunk a rendezők. És nem vagyunk ott a résztvevő csapatok közt sem, ugyancsak sajnos.

megosztom